Az előzetes adatok szerint 2022-ben mintegy 168 500 ember kapott német állampolgárságot - közölte a Szövetségi Statisztikai Hivatal.
Ez a legmagasabb szám 2002 óta.
Közülük 48 300 - azaz 29 százalék - Szíriából származik. Ez több mint kétszerese volt az előző évinek, és hétszerese a 2020-as adatnak.
Az állampolgárság megszerzéséhez követelmény, hogy az emberek legalább nyolc éve Németországban éljenek, bár ez nem vonatkozik a házastársakra és a gyermekekre. Ez a követelmény hat évre csökkenthető azok esetében, akik "különleges beilleszkedési teljesítményt" mutatnak fel, például nagyon jó nyelvtudást, szakmai eredményeket vagy polgári szerepvállalást.
Tavaly 23 100 ilyen "korai" honosítás történt, majdnem kétszer annyi, mint 2021-ben, és 60 százalékuk szíriai volt.
A német állampolgárságot tavaly megszerző személyek második legnagyobb csoportját a török állampolgárok alkották - 14 200-an, ami 16 százalékos növekedés 2021-hez képest, és átlagosan több mint 24 éve élnek Németországban.
A statisztikai hivatal közölte, hogy tavaly 5600 ukrán kapott német állampolgárságot, közel háromszor annyi, mint az előző évben. Ők átlagosan 13,3 évet töltöttek Németországban, míg szíriai társaik 6,4 évet.
A török kisebbség ügye Németországban meghatározó, ugyanis itt él a legnagyobb – nagyjából hárommilliós – határon túli török közösség.
A törökországi elnökválasztás múlt vasárnapi második fordulóján a szavazásra jogosult másfélmillió németországi török közül nagyjából minden második voksolt.
Recep Tayyip Erdogan a szavazatok 67,4 százalékát szerezte meg, sokkal jobban szerepelt, mint az anyaországban, ahol 52,14 százalékos eredményt ért el.
A Bild című német lap beszámolója szerint azonban Erdogan újraválasztását az ország török lakossága nem kétségbeeséssel, hanem ujjongással fogadta Németországban: tízezrek vonultak az utcára, hogy török zászlókat lengetve ünnepeljék a politikus győzelmét.
Az örömujjongás ilyen megnyilvánulásai sok progresszív német politikust mind a jobb-, mind a baloldalon mélyen elbizonytalanítottak, és egyesek nehezen tudták elfogadni, hogy az országukban élő törökök Európa és az európai értékek ellenfelét támogatják, annak ellenére, hogy sokan közülük német állampolgárok.
Persze egyes német politikusoknak ez nem tetszett, ugyanis a tolerancia bajnokai nehezen tudták elfogadni, hogy az országukban élő törökök Európa és az európai értékek ellenfelét támogatják.
"Rendkívül zavarónak találom a konvojok képeit" - jegyezte meg Serap Güler CDU-s képviselőnő - aki maga is török migránsok leszármazottja -, hozzátéve, hogy most arról kell beszélni, hogyan lehet "megváltoztatni" a török diaszpóra nézeteit az országban.
Egy másik török származású politikus, Cem Özdemir zöldpárti miniszter eközben a Twitteren fejezte ki csalódottságát, és az ünnepségeket a német demokrácia elutasításának minősítette.
"A [felvonulások] nem egy kissé tekintélyelvű politikus ártalmatlan támogatóinak ünneplése. Ezek a pluralista demokráciánk egyértelmű elutasítása és a kudarcunk bizonyítéka. Fel vagyunk-e készülve arra, hogy az ultranacionalizmus és fundamentalizmus most még erőteljesebben fog terjedni ebben az országban az Ankarából érkező új imámok miatt?" - tette fel a kérdést.