A Csipke Józsikát szerző, baloldali LMBTQ-aktivistával kampányolt Magyar Péter

Bódis Krisztina
Vágólapra másolva!
Sajtóbeszámolók szerint a hétvégén Ózdon kampányolt Magyar Péter, ahol hosszabb időt töltött el a baloldali LMBTQ-aktivista Bódis Krisztinával, a Van Helyed! Alapítvány vezetőjével, és az NGO oktatási helyszínét is megtekintette, amelynek "nagykövete" mások mellett Nagy Ervin is - írta meg a tűzfalcsoport.hu.
Vágólapra másolva!

Bódis néhány napja a Klubrádiónak azt nyilatkozta, hogy "meglepődnénk, ha tudnánk, hány politikus járt már náluk" ugyanakkor tudni kell, hogy nagyon várhatta a találkozót, hiszen korábban Magyar kapcsán a pszichológus "megváltástörténetről" beszélt azzal együtt, hogy kifejtette: "végtelenül zavarták azok az analógiák, amik szerint Magyar Péter exférj vagy focistafeleség lenne, ahogy később a messiásozás is."

A blog közölte, Bódis neve az éves LMBTQ-megmozdulás, a Budapest Pride Fesztivál kapcsán is visszatérően, régóta feltűnik, a 2006-os Pride Fesztiválon a vezetése mellett rendezték meg az Irodalmi Centrifuga meleg tematikus estjét. A 2013-as Pride Fesztiválon pedig Bódis, mint a mozgalmat támogató költők, írók egyik hazai képviselőjeként olvasott fel saját verseiből az LMBTQ-megmozdulás során.

Művei között említhető a „Falusi románc (meleg szerelem)”, amely egy leszbikus értelmiségi nő és heteroszexuális roma szomszédasszonyának kibontakozó leszbikus szerelem történetét követi végig. A film - mint ahogy Bódis fogalmaz egy interjúja során - „a később megalakuló LMBTQ-mozgalom alapfilmje lett”.
A „Bán és bánkódás” Bódis-dokumentumfilmet a Soros György által támogatott Háttér Társaság „Magyarországi LMBT… történelem” című műve azok között az alkotások között ismeri el, mint amelyben megjelennek a szexuális kisebbségek (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek) problémái, valamely szereplő és/vagy szerző érintett a kérdésben.

Szintén Bódis tollából származik a „Csipke Józsika”című LMTBQ-mese, amelyben "Van a tündérkirálynőnknek egy húga és egy öccse, vágtak most egymás suttogó morajába a tündérkék. Mindkettőjük választott szerelmet magának, de jaj, micsoda szégyen! A fiú fiút választott a lány lányt, és mi nem tudjuk, mitévők legyünk, engedjük, ne engedjük, kérünk, dönts igazságosan! De Csipke egyáltalán nem vágott olyan aggodalmas képet, mint a tündérkék körülötte."

- közölte a blog. 

Hozzátette, hogy Soros György köreiben sem ismeretlen a pszichológus neve. 2019 tavaszán a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatói az akadémiai kutatóintézetekben és budapesti egyetemeken dolgozó kollégákkal együttműködésben új oktatási projektet indítottak a CEU Demokrácia Intézete égisze alatt. A CEU Bibó István Szabadegyetem magját a CEU elkötelezett, különböző tanszékeket és tudományágakat képviselő oktatói képezi. A szervezet korábbi kurzusán („A cigány problémától a roma emancipációig”) Bódis is előadóként szerepelt. Bódis háromszor nyerte el munkásságáért a Soros György által támogatott "Autonómia Alapítvány Toleranciadíját, amellyel azokat díjazzák, akik a toleranciáért, az esélyegyenlőségért, a kisebbségek és a másság elfogadásáért tesznek, dolgoznak."

Bódis Krisztina közreműködött a Soros által támogatott Labrisz Leszbikus Egyesület „Meseország Mindenkié” LMBTQ-mesekönyvében: A kötet történeteiben ismert mesék újraírt változatait alkották meg a szerzők olyan hősökkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. Az olvasók (köztük gyermekek is) többek között meleg, leszbikus, transznemű főszereplőkkel találkozhatnak.

A Labrisz mesekönyvéhez Bódis Kriszta is nevét adta, aki ennek kapcsán úgy fogalmaz, hogy „Az ember varázslatos isteni kreatúra, a szivárvány színeinek sokféleségével és a szabadság felelősségével megajándékozva. A legfőbb feladatunk, hogy megtanuljuk elfogadni egymást. Nem lehet elég korán kezdeni a gyakorlását. Erre valók a mesék, gyerekeknek és felnőtteknek.”
 

Szerinte egy "jó történet képes visszahozni a gyerekkorunkat, miközben „tökéletes rendet mutat fel a világban”. 

A mese megmutatja, hogy lehetséges győzni, akárkik is vagyunk. Ez a szempont pedig az óvodás kortól a felnőttkorig fontos. Egy mese segít eligazodni a valóságban, és kinyitja azt. Fontos, hogy a gyerekeinket gondolkodásra neveljük, hogy ne kész dogmák szerint lássák a világot. A mese által kérdéseket tehetnek fel, így nem első kézből fogadják el, amit mondanak nekik."