"Ennek legalább lennének nyertesei"

"Ez a program sem fájdalommentes" - ismerte el a Vendégszobában Barabás Gyula, a nemrég ismertetett, a magyar gazdaságnak kiutat mutató "Kilábalás" című tanulmány egyik szerzője. Az egyébként az OTP Bank ügyvezető igazgatójaként dolgozó szakembert olvasóink egyebek mellett a nyugdíjról, az államadósságról és a jelenlegi reformokról kérdezték, de beszélt arról is, mi lehet a következménye a tétlenségnek.

A nyugdíjakkal kapcsolatban milyen megoldást javasolnak? [_____KváriSrác25]
- A nyugdíjakkal kapcsolatban több javaslatunk is van. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az infláció mértékével növekednének a nyugdíjak, vagyis az emberek addig részesülnének a gazdasági növekedés eredményeiből, amíg dolgoznak, nyugdíjas éveikben pedig a jövedelmük reálértékben szinten maradna. Fontos javaslatunk az is, hogy különbséget kell tenni nyugdíjas és nyugdíjas között. Vannak közöttük olyanok, akik közel 40 évet dolgoztak, míg mások huszonegynéhány év után mentek nyugdíjba, és járandóságuk értéke között alig van különbség. A mi javaslatunk az, hogy akik többet dolgoztak, azok kapjanak többet, az ő esetükben legyen nagyobb a nyugdíjemelés mértéke. Így a munkát nemcsak most, hanem visszamenőleg is jutalmaznánk.

Mit gondol arról, amit a miniszterelnök a nyugdíjakról mostanában folyamatosan beszél? "Megvédjük a nyugdíjakat" stb. [cserhalmi-gy]
- Ez politikai kérdés. Úgy gondolom, a kilábalás egyik legfontosabb pontja, hogy jövedelemátcsoportosítás történjen az inaktívaktól a dolgozók irányába. És így, ha be akarjuk indítani a gazdaság motorjait, akkor a nyugdíjkérdés sem lehet tabu.

Hogyan csökkentenék az állam által elvont és újraosztott jövedelmek arányát? [gombos78]
- Adót csökkenteni nyilván könnyebb, úgyhogy a kiadáscsökkentést magyaráznám el. Ma a szociális támogatások sok esetben túlzott mértékűek, azaz közel akkora jövedelmet tesznek elérhetővé munka nélkül, mintha az ember dolgozna. A rokkantnyugdíjak és a családi támogatások terén látunk lehetőséget a kiadások visszafogására, és szerintünk csökkenthető a vállalatoknak adott támogatás is, mert a múltban nem bizonyult hatékonynak. Érdemes a vállalatokat is és az embereket is úgy támogatni, hogy csökkentjük a munkát terhelő adókat. A kiadások csökkentésének egy részét éppen az teszi lehetővé, hogy csökkennek az adók, mert ma az állam a saját alkalmazottjait is erőteljesen adóztatja, kisebb adók mellett kevesebbet kell költeni az állami alkalmazottakra is.

Kell-e csökkenteni az állami és az önkormányzati apparátust? Mit lehet kezdeni az onnan kikerülőkkel? [drótszamár]
- Bár a tanulmányunkban ezzel részletesen nem foglalkoztunk, úgy látom, még bőven van lehetőség az állami és önkormányzati létszám csökkentésére. Mivel itt zömmel középfokú és felsőfokú végzettségű emberek dolgoznak, az alacsony képzettségűekhez képest nekik nagyobb az elhelyezkedési esélyük. Különösen, ha ezt komoly adócsökkentés is támogatja. Fontos, hogy a létszámcsökkentés ne nyugdíjba küldést vagy kiszervezést jelentsen, mert akkor komoly megtakarítással nem lehet számolni.

Mit gondol az olyan beruházásokról, mint a Hankooké? Mindenki mást mond, nehéz eligazodni. [jobbrabalra]
- A külföldi vállalatoknak adott támogatások esetében azt látom, hogy azok sokszor nem, vagy csak nagyon sok év elteltével térülnek meg. Nekem ilyennek tűnik a Hankook is. Szerintem jobb lenne olyan gazdasági környezetet és adórendszert teremteni, ahol nem kell külföldi befektetőknek könyörögni, hogy Magyarországra jöjjenek. Nem támogatással, hanem kiszámítható, és a munkaerő árát csökkentő gazdaságpolitikával lehet őket idevonzani.

A szakképzés átalakítását tervezik-e? Nem gondolják, hogy az oktatás kulcsfontosságú? E témában mik a terveik? [gratula önöknek]
- Egyetértünk azzal, hogy az oktatás kulcsfontosságú, tanulmányunkban jeleztük is, hogy nagyon fontos a munkaerő minőségének a javítása. Ma az egyik legnagyobb lemaradás éppen az alacsony képzettségű emberek esetében van, akik közül 20 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint Európában. Fontos, hogy a képzés igazodjon a gazdaság igényeihez. És az is, hogy a pedagógus szakma megbecsült legyen, érdemes legyen ezt a pályát választania minél több tehetséges fiatalnak.

Az uniós pályázatok elosztása rendkívül hatástalan (magam is tapasztalom:( Ezekben terveznek-e változtatást? Sok nagy helyett inkább több kicsit támogatni például. [jobbrabalra]
- Az uniós pénzek kérdését nem érintettük a tanulmányban, jórészt azért, mert a kilábalás szempontjából nem tartjuk annyira fontosnak. Más országok példája azt mutatja, hogy ha okosan költjük el a pénzeket, akkor is csak kismértékű javulás várható. Ennél sokkal fontosabb, hogy a magyar gazdaság szereplőinek ösztönzői megváltozzanak. Lehet várni az uniós pénzeket, mint a messiást, de nem ez fogja megoldani az ország bajait.

Hogyan lehetne kihasználni, hogy valamikor agrárország voltunk? [kobert22]
- Ebben nem vagyok szakértő, de a rossz ösztönzők megszüntetése és a teljesítmény díjazása a mezőgazdaságon is bizonyosan segít.

Mennyire fontos az országimázs és a turizmus a fellendüléshez? [toronydarú]
- Ezek fontos kérdések, de bizonyosan nem a legfontosabbak. Ha a gazdaságpolitika rendben van, és megy az ország szekere, akkor a megítélésünk is jó irányba fog változni.

Hogyan alakítanák át az egészségügyet? Mennyit költhet erre az ország? [kobert22]
- Az egészségügy átalakítására ebben a tanulmányban nem tettünk javaslatot, úgy gondoljuk, hogy egy egészségpolitikai program a mi programunk vázára jól felfűzhető. Az egészségügyben más területekhez hasonlóan arra kell leginkább ügyelni, hogy az a pénz, amit ráfordítunk, az hatékonyan legyen elköltve. De nem feltétlenül többet, hanem inkább jobban kell költeni.

Köszönöm a kérdéseket, a www.kilabalas.hu-n tudnak feltenni további kérdéseket, és itt megtalálják a tanulmányt is.