Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Rémisztő előrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet

meteorit
Illusztráció
Vágólapra másolva!
Néhány tízezer év múlva az emberiség űrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövőben.
Vágólapra másolva!

100 ezer év múlva: a legnagyobb szupernóva

Felrobban a VY Canis Majoris csillag, látványos szupernóvaként. Valószínűleg ez lenne a legfeltűnőbb szupernóva-robbanás, amelyet utódaink az addig eltelt idő során megfigyelhetnek.

Méretkülönbség a Nap és a VY Canis Majoris között Forrás: Wikimedia Commons

298 ezer év múlva: űrhajó a Szíriusznál

A Voyager-2 űrszonda megközelíti a Szíriuszt, az égbolt legfényesebb csillagát.

Voyager 2 (illusztráció) Forrás: Mark Garlick

1,4 millió év múlva: üstökösök bombázása

A Naprendszerhez közeledő Gliese 710 nevű csillag a Naprendszer peremvidékén lévő Oort-felhő üstököseinek mozgását erősen megzavarja. Sok égitestet végleg elszakít a Naprendszerről, de jó néhányat a bolygók irányába indít el. Ettől jelentősen megnövekedhet a becsapódások gyakorisága a Föld térségben is, de ennek a "veszélyesebb" időszaknak hossza is több 100 ezer évben mérhető.

Illusztráció Forrás: leemage/Ron Miller

7,6 millió év múlva: szétrobban a Mars egyik holdja

A Phobos hold szétdarabolódik a Mars árapályereje révén. A kis Mars-hold ugyanis olyan közel mozog bolygójához, hogy gyorsabban kering, mint ahogyan a Mars forog. Emiatt a két égitest között ébredő árapályhatás nyomán fokozatosan egyre közelebb jut a Marshoz, és végül anyaga feldarabolódik, majd még később be is csapódik a felszínbe, jó néhány nagy krátert létrehozva az égitest egyenlítői vidékén.

A Phobos Forrás: NASA

10 millió év múlva: újabb nagy gyűrű születik a Naprendszerben

A Phoboshoz hasonló sors vár a Triton nevű Neptunusz-holdra is. Utóbbi szintén szétdarabolódik, és töredékei látványos gyűrűt alkotnak az órásbolygó körül. A gyűrű azonos távolságból nézve feltűnőbb lenne, mint a Szaturnusz hasonló ékessége - azonban a Neptunusz nagy távolsága miatt a Földről feltehetőleg nem lesz annyira feltűnő egy távcsőben figyelve.

A Triton a Voyager–2 felvételén Forrás: Wikimedia Commons

50 millió év múlva: bezárul a Földközi-tenger

Afrika összeforr Európával, és egy új, a mai Himalájához fogható hegylánc születik.

250 millió év múlva: új szuperkontinens

Minden szárazföld egyesül, a szuperkontinenst egyetlen óceán övezi.

600 millió év múlva: nem lesznek teljes napfogyatkozások

A Holdnak a Földtől mérhető lassú távolodása miatt többé már nem következnek be teljes napfogyatkozások. Az egyre messzebb keringő Hold látszó mérete az égen ugyanis kisebb lesz, mint a napkorongé - ezért csak gyűrűs fogyatkozások lesznek: a Nap felszíne a Hold pereme mentén körben megfigyelhető marad a fogyatkozás maximuma idején is.

A cikk folytatódik, lapozzon a következő oldalra!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről