Tényleg álruhában osztott igazságot Mátyás király? - A valódi Mátyás, mesék és mítoszok nélkül

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció)

Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint érdemes felülvizsgálni a „törökverő", valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is. A mostani írás az első azok sorában, amelyeket az mta.hu az egyik legismertebb magyar uralkodó születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából januárban kezdődött Mátyás-emlékév alkalmából közöl.

Az utódlás problémája

1464-től a törvényes utód kérdése kiemelt fontosságú volt a király számára. Fiatal felesége és fia halála után bő évtizeden át nem volt királynéja az országnak. Mátyás természetesen nem mellőzte a szebbik nem társaságát (gondoljunk csak az 1470–1475 között az osztrák polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával fenntartott viszonyára), de feleséget a magyar „diplomácia" csak lassan és nehezen tudott szerezni számára. Ezért előzte meg nagy várakozás 1476 végén a fiatal Aragóniai Beatrix Magyarországra érkezését, akitől az uralkodó – és a politikai elit – a törvényes utódot várta.

Amikorra véglegessé vált, hogy erre nincs mód, Mátyás utódjának törvénytelen fiát, Corvin Jánost (1473–1504) jelölte ki.

E döntése, legalább is az utókor számára úgy látszik, merőben átalakította adománypolitikáját. 1479-ben fiát hercegi rangra emelte, s 1481-től fogva a Hunyadi-vagyont, valamint a koronára háramlott legnagyobb uradalmakat rendre neki adományozta.

A királyi pár, Beatrix és Mátyás Forrás: Kultúra.hu

Nem riadt vissza attól sem, hogy nagybirtokos családokat (Laki Túzokat, a Perényieket vagy éppen a Bánfiakat), bírói úton tiltson vagy ostromoljon ki birtokaikból. A folyamat odáig jutott, hogy Mátyás halálakor Corvin lett a királyság legnagyobb birtokosa, de ez sem volt elég a hatalom megszerzéséhez. A király korábbi kegyeltjei (például Szapolyai, Kinizsi, Egervári vagy épp Bakóc Tamás) egyöntetűen fordultak szembe a herceggel, így a Hunyadi-ház uralkodása nem folytatódhatott.

A Philostratus-krónika egyik iniciáléja, amelyen Corvin János látható (középen) a fekete sereg zászlajának (a kép jobb szélén) első ismert ábrázolásával Forrás: Wikimedia Commons

A vég: legenda és megfontolandó érvek

S itt kell pár szót szólni a király halála körüli elméletekről.

Kitörölhetetlenül él ugyanis a köztudatban az az elmélet, miszerint Mátyás nem természetes halállal halt meg, ráadásul a halálba „segítő" kéz magáé Beatrix királynéé volt.

Nos, a „mérgezett" füge történetének képtelenségét talán nem kell taglalni, ám akad két megfontolás, amelyet érdemes kiemelni. Egyrészt a középkori Magyarországon az özvegy királynék sorsa sohasem volt könnyű, hisz hatalmuk és befolyásuk csak férjük életében létezett, azon túl csupán „koloncok" voltak az új hatalom számára.

Bécs meghódol Mátyás seregei előtt. A magyar király 1485-ben foglalta el a Habsburgok székhelyét Forrás: Pinterest

Ezért 1490 áprilisában épp Beatrix volt az egyik legjobban érdekelt Mátyás minél további életben tartásában. Közel másfél évtizedes budai lét után azzal is tisztában kellett lennie, hogy a magyar politikai elit semmiképpen sem fogadná el egy nő „királyságát".

Másfelől jól tudjuk, hogy

nagyjából Bécsújhely elfoglalásától (1487) Mátyás komoly egészségi problémákkal küszködött.

Sőt, 1489-ben, amikor maga is tárgyalni kívánt III. Frigyessel és Miksával az utódlást és Corvin sorsát érintően, történetesen épp rossz egészségi állapota miatt halasztották a találkozót. Mindezek fényében aligha tételezhető fel, hogy nagy királyunk méreg áldozata lett.

Forrás: mta.hu