Hol járunk? Soknevű város négyszögű vára

Kilátás a Régi Városháza toronyerkélyéről a műemlék pozsonyi várra. A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót

A törökön kívül szinte mindenki járt itt, aki számított a középkori Közép-Európában.

A képen a pozsonyi vár, illetve annak legjellegzetesebb épülete, a palota látható, mely a 16. század folyamán nyerte el mai alakját. Maga a vár ennél jóval régebben állt már e stratégiai fontosságú hegyecskén - már a honfoglalás előtt működött itt erődítmény, utódai pedig rendre feladták a leckét a támadóknak. Kezdetben a megtelepedő magyar honfoglalók végvára volt, majd Rőtszakállú Frigyes keresztes hadai gyülekeztek itt, simán megúszta a tatárjárást, majd 1402-től egészen 1848-ig Pozsonyban tartották a magyar országgyűlést.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotót Forrás: MTI/Jászai Csaba

A török hadak sosem tudták bevenni a várat, azonban az erdélyi fejedelem és a császári seregek annyit csatároztak a három részre szakadt ország e stratégiai pontján, hogy az épületek állaga meglehetősen leromlott. A hagyományosan koronaőr Pálffyak végezték el a helyreállítást, és még jó ideig komoly befolyásuk volt a politika ügyeire. Mária Terézia kedvelte a várat, melynek vízvezetékrendszerét a sakkozó- és egyéb gépeiről ismert Kempelen Farkas tervezte. Csokonai diétai múzsája cudar időket hozott a vár életében, hiszen a 19. század elején leégett, majd itt szignálta az aradi tizenhármak halálos ítéletét a “bresciai hiéna”. Végül a (cseh)szlovákok kezére került a vár, és a történelem így végül összekötötte a Szvatopluk ellen a várhegyen védekező frank Braszlav grófot a feltehetően a neve félreolvasásából született Bratislavával, melynek várpalotája előtt a nagymorva fejedelem ugratja legendás lovát.