Armorial, 120g, 309 Ft
A natúr olajos szardíniák tesztjében az Armorial volt a Jolly Joker, ár-érték arányban mindent vitt. Összehasonlítottuk külön luxustermékekkel is, és igazából még ott is állta a sarat. Optimistán ezt tettük legelőre, hogy még addig együk, amíg van kedvünk a paradicsomos halhoz.
Elsőre meglepő volt a reakció: kicsit vasas íz, tompa paradicsomos aroma – ezeken némileg javított a látvány, hiszen a halak szépek voltak. Azt éreztük, ez most csak középszerű, de a véleményünk nem tartott sokáig. Elkezdtük kóstolgatni a többit, és mindent átértékeltünk. Az átlaghoz képest nem is rossz.
Sőt, ez az egyik azon termékek közül, amely nem tartalmaz szükségtelen adalékanyagokat, csak azt, amit a józan ész elvárna. Hal, paradicsom, olaj és só.
Twist, 125 g, 349 Ft
Nagyon sós. Talán a hajótöröttek érezhetnek hasonlót, amikor kínjukban bele-belenyalnak az óceánba, ott, ahol törmelék, olaj és öreg deszka lebeg a napon. Savanykás a paradicsom, formátlanok, szétesősek a halak. Ehhez képest az előbb még nem kiemelkedőnek tartott Armorial egy csemege.
Perui fogás, jó messziről utaztak ide a szardíniák. A dobozról nem derül ki, hogy a kifejezetten bántó ízű szószt hol kapta meg, de a hazaszeretet miatt csak reménykedem, hogy valahol messze külföldön. Külön bónusz a gusztusosan rozsdafoltos nyitófülért – szinte kedvünk támadt azt is megnyalni.
Almare, 125 g, 249 Ft
Felbontás után mindannyian hátrahőköltünk: „Mi az ott a tetején? Halbőr?” Nem, valami más. Piszkáltuk villaheggyel, de nem derült ki, megkóstolni pedig nem mertük, a férfiasság hamar elillan, ha beugrik a kétnapos hasmenés fenyegető képe.
Ezt leszámítva sem volt finom. Érezhetően avas, öreg ízű volt, mintha egy albán katonai készletet ástunk volna ki egy elhagyott betonbunker sarkából, Tirana utolsó utcája mögött, a szemétlerakónál balra. A halak atomjaikra estek szét a villa látványától, a szósz pedig ízre és állagra is értékelhetetlen volt.
Nixe, 125 g, 222 Ft
Az olajos halak tesztjén nem szerepelt jól a Nixe, de most szépítettek: a konzervet felbontva kellemes illat fogadott bennünket. Az állagra sem volt panasz, mindannyiunknak feltűntek a korrekt halak: az Almare után olyan örömteli látvány volt, mintha a hálószobába lépve hat feszes testű meztelen modell várná, hogy a villánk hegyére tűzzük őket.
Az ízük is finom volt: semmi mellékzönge, csak normális hús és fogyasztható paradicsomosság. A marokkói származás jó jel – tényleg öröm volt fogyasztani, a legtöbb most megkóstolt olcsó paradicsomos halkonzervnél jobb.
Eva, 115 g, 329 Ft
Nem nagyok a halak, de formásak, strammul várják, hogy a szánkba kerüljenek. Azonban miután beleszagoltunk a dobozba, már nem volt olyan nagy kedvünk a kóstoláshoz: acetonos, kicsit szúrós szag kúszott fel az orrunkba.
Nem kellett volna, de megjelent az ízben is. Nem a halak, a paradicsomos szaft hordozta a nem kívánt aromát. Ezt leszámítva nagy baj nem volt az Evával, de legyünk őszinték, ennyi pont elég, hogy elszomorodjunk reggeli közben. Akkor meg már oda a nap is...
Big Fish, 110 g, 359 Ft
Ha kóstolás után meg kéne határozni a receptet, nem lennénk bajban: zacskós paradicsomleves, szigorúan porból, ízfokozóval és színezékkel, kis vasreszelék, sok só. A Zs kategóriás halakat lefektetjük, leöntjük a gyorsan kikevert szósszal, ennyi.
Tényleg ezt érezni ki, olyan, mintha valaki kényszerből gyártaná, csak azért, hogy legyen ilyen is a kínálatban. A doboz apró betűs részét silabizálva kiderül, hogy a recepttel nem tévedtünk nagyot: sűrítők, aromák, keményítő, minden, ami nem a halkonzervbe való.
Giana, 125 g, 249 Ft
„Szétnyomkodták a paradicsomot a tengervízben?” – merült fel a kérdés, és nem véletlenül. Tipikus tengerízt kaptunk, kevés paradicsomos aromával, amit nem mentett meg a csesznye halak szomorú sora.
Csak kinyújtottuk a villát, hozzá sem értünk, máris szétnyíltak, pottyantak apró barnás darabokra a haltestek. A kellemetlen vasas ízt semmilyen paradicsom nem képes elnyomni, sőt, csak erősít rajta, így ha egy ilyen konzervnek van egy kis baja, a piros, fűszeres-aromás szósz csak kiemeli.
Atlantik, 125 g, 269 Ft
A papírdobozról leolvasható az thaiföldi eredet. Ennek tükrében elég vicces az Atlantik név, hiszen az ázsiai országot az Indiai-óceán és a Csendes-óceán öleli körül. A márka már az olajos szardíniák tesztjén is hatalmasat bukott, sajnos most sincs másképp.
Műanyag hordók íze a napsütötte autógumik szagával. Az aromák között szinte nyoma sincs a paradicsomnak, inkább csak a levespor meg a csípős paprika érvényesül. Egyetlen jó dolog, hogy legalább mutatós a dobozba fektetett halak sora. Jobban járunk, ha csak a szemünket legeltetjük rajta.
Hamé Ocean, 125 g, 299 Ft
„Ez tényleg klóros?" – jött a bizonytalan kérdés. Nem erősen, de végig ott van az ízében, áthatja a halat és a szószt egyaránt. Ha ez nem lenne elég, erősen vasas is, szóval készen kapjuk a vas-kloridot.
Semmi sem menti meg, hisz a halak formája, mérete és állaga sem megfelelő. Nem bántóan rossz, csak zavaróan – mi nem gondoltuk volna, hogy ekkora tudomány kellemes, ehető, örömet adó paradicsomos szardíniát előállítani.
Nuri, 125 g, 869 Ft
Akkor itt feljebb lépünk egy ligával, és nem is csalódunk. A portugál Nuri csodálatos. Illata meggyőző, és aki kevesellné a paradicsompépet, az jobb, ha tudja, hogy festékek és állományjavítók nélkül tényleg így néz ki a rendes szósz.
Erősen fűszerezett, kellemesen pikáns, pont annyira sós, hogy az édesebb ízeket sem tapossa el. A halak nagyok és húsosak, igaz, egy kicsit kemények. Nagyon finom, bár háromszor drágább bármelyik eddiginél.
Twist korong, 160 g, 210 Ft
A ciánmérgezés után feküdtek így a haltetemek, szomorúan, egymásra dobálva, kicsavarodva. Akkor a selyemfényű iszapba süllyedtek bele, most valami paradicsomosnak ígért szószba. Ám ez csak üres ígéret maradt.
Ketchupos édesség, ízfokozós felhanggal. A végén már csak a leveskocka keserűsége tombol, és mi is elkeseredtünk. Az egy dolog, hogy konzervnyitó kell hozzá – ha nem találjuk meg, ne szomorkodjunk, az jár jól, aki nem eszik belőle.
La belle Iloise Sardines, 115 g, 1490 Ft
Egy vagyonba kerül. Kapunk érte csodálatos dobozt, amit nincs szívünk kidobni, tökéletes állagú halakat, pont olyat, amilyet ábrándosan elképzeltünk. Töményen paradicsomos, de nem mesterséges: jól sikerült házi szósz hangulatát hozza.
Talán a Nuri gazdagabb fűszerezettsége jobb, de itt meg a hús a szebb, szaftosabb. Minőségre döbbenetes különbség bontakozik ki az alvilági konzervek rovására.
Teremtsünk magunknak néha-néha ünnepet a reggelből, egyszer egy évben bátran vehetünk ilyet is.