A klubot 1933-ban alapították SV Austria Salzburg néven. Ekkor egyesült a város két korábbi egyesülete, a Hertha és a Rapid. Első évét 1953-ban tölthette az élvonalban, 1971-ben pedig második lett a bajnokságban, ezt követően léphetett ki először a nemzetközi porondra. 1978-ban új nevet kapott a csapat, a magyarországi szurkolók is inkább az SV Casino Salzburg nevet ismerték meg, majd 1997-ben SV Wüstenrot Salzburg lett az új név, egy szponzorcserének köszönhetően.
1994-ben UEFA-kupa-döntőben szerepelt a Salzburg, de a kétmeccses döntőben az Internazionale mindkét meccset megnyerte 1-0-ra.
Ugyanebben az évben nyerte első bajnoki címét az egyesület, amit a következő szezonban meg is tudott védeni. A Bajnokok Ligája csoportkörébe először 1994-ben jutott be a csapat.
2005-ben érkezett a Red Bull Dietrich Mateschitz vezetésével, és megvette a klubot, amely Red Bull Salzburgként folytatta innentől kezdve,
Az új tulajdonos az új név mellé új logót, menedzsmentet és szakmai stábot hozott a csapathoz. A klub új weboldala is azt hirdette, hogy 2005-ben alapították a klubot, később a szurkolók és az osztrák szövetség közbenjárására változott meg ez a hozzáállás.
A tradicionális lila szín eltüntetését nehezen élték meg a vehemensebb szurkolók, akik új klubot alapítottak Austria Salzburg néven.
2006 májusában érkezett az új edzőpáros Giovanni Trapattoni és Lothar Matthäus személyében, és a következő bajnokságot simán meg is nyerte a Red Bull.
2008, 2011 és 2013 kivételével azóta minden évben a Salzburg lett az osztrák bajnok, zsinórban nyolc elsőségnél tart tehát 2021-re. A nemzetközi áttörésre viszonylag sokáig kellett várni,
a csapat 11-szer bukott el a BL-csoportkör felé vezető úton, hétszer is a Bajnokok Ligája playoffkörében.
Az Európa-ligában többször is jól teljesített, 2018-ban például csak a hosszabbításban maradt le az El fináléjáról. 2019 óta a Salzburg folyamatosan ott van viszont a Bajnokok Ligája csoportkörében, ráadásul a most is zajló idényben vezeti a maga csoportját, így először készülhet egy egyenes kieséses BL-meccsre.
2006-ban óriási reformokat hajtott végre a klub, teljesen új alapokra helyezve az egyesület működését. A Red Bull a lehető legjobb szakembereket vitte Ausztriába, majd bekapcsolódott a vérkeringésbe a Lipcse csapata is. A Red Bull 2009-ben Németországban is vett egy csapatot, amely később a Rasen Ballsport Leipzig néven vált ismertté. Szépen lassan, ahogy a Lipcse fejlődött és lépdelt előre, természetesen ez lett a tulajdonosok első számú kedvence, de ez kapóra jött a Salzburgnak is.
Az átjárás adott a csapatok között, erre megannyi példát láttunk már a közelmúltban, elég csak két magyarra, Gulácsi Péterre vagy Szoboszlai Dominikra gondolni. Ausztriába is könnyebben szerződik egy nagy reményű fiatal, ha tudja, hogy könnyen a német Bundesligában találhatja majd magát. A játékosmozgás mellett a szakmai munkában is nyújt segítséget egymásnak a két egyesület, hiszen szakemberek is érkeznek egyik és másik irányból is, de ki lehet használni a másik utánpótlását és megfigyelői hálózatát is.
2014-ben készült el a Salzburg akadémiája, amelyet majdnem két éven keresztül építettek.
Hat focipályával, egy fedett pályával, edzőlétesítményekkel, konditermekkel és egy különleges SoccerBot360 elnevezésű építménnyel, ami egy kör alakú focipálya, aminek a belsejében a falra vetített videók segítségével lehet a játékosok különböző képességeit fejleszteni.
Hosszasan lehetne sorolni a legmodernebb eszközöket, amiket már a kezdetektől használtak a szakemberek, és az adatfeldolgozás is a legmagasabb szinten zajlik. Mindent mérnek és feldolgoznak, amit csak lehet a játékosokkal kapcsolatban.
Az akadémia nyitásának komoly eredménye lett, 2017-ben a Red Bull Salzburg nyerte az ifi Bajnokok Ligáját, a csapat pedig útközben legyűrte a Manchester City, a Paris Saint-Germain, a Barcelona és a Benfica csapatait is.
Az U19-es csapatok versenysorozatában nagy meglepetést keltett a Salzburg sikere, de ha utólag nézzük a névsort, akkor már találunk ismerős neveket. A csapat edzője például az a Marco Rose volt, aki ma már a Borussia Dortmund vezetőedzője, de játszott például Amadou Haidara, aki ma már a Lipcse játékosa, Hannes Wolf, aki ma már a Mönchengladbach játékosa, Mergim Berisha, aki ma már a Fenerbahce focistája, és csereként beállva szerzett gólt a zambiai Patson Daka, aki ma már a Leicester City egyik csatára.
„Az első és legfontosabb dolog az volt, hogy megváltoztattuk a fiatalok edzésfelfogását. A posztorientált, technikai tudást előtérbe helyező edzéseket, amelyek a játékosok egyéni képességein alapultak, felváltotta egy labdaorientált, sokkal változatosabb edzésmódszer. Próbáltuk a koordinációs képességeket fejleszteni. Kis dolgokon változtattunk, de a technika nagyon sokat segített.
Mindent felvettünk, minden adatot rögzítettünk, mindent elemeztünk. Nagyon sok lehetőségünk lett a rengeteg adatnak köszönhetően" –
mondta korábban Ernst Tanner, aki az akadémia igazgatója volt abban az időszakban, amikor Ausztria, majd egész Európa egyik legjobb létesítménye vált belőle.
Az elmúlt években olyan saját nevelésű játékosok kerültek ki az akadémiáról, mint Xaver Schlager, aki ma már 27 millió eurót ér, és 24-szeres osztrák válogatottként a Wolfsburgban focizik. A fenti kategóriába tartozik már Konrad Laimer is, aki szintén alapembere az osztrák válogatottnak is, most a Lipcse focistája. Saját nevelésnek számít Szoboszlai Dominik is, aki 25 millió eurót ér a Transfermarkt szerint, és szintén a Lipcse játékosa. Martin Hinteregger is Salzburgból indult, ma már az Eintracht Frankfurt focistája. Stefan Lainer a Borussia Mönchengladbach, Valentino Lazaro a Benfica, Mergim Berisha a Fenerbahce játékosa, és ők csak azok, akik az akadémián nevelkedtek és ma már minimum 10 millió euró a piaci értékük.
Megkerestük a Red Bull Salzburg csapatát, hogy avassanak be minket, mitől működik ennyire tökéletesen a klub. Jellemző, hogy a klub sajtósa, mielőtt a sportigazgatóhoz irányított volna minket, maga is összefoglalta, miben is rejlik a klub ars poeticája.
A cél nem az, hogy tehetséges labdarúgókat neveljünk más csapatoknak, hanem az, hogy mi legyünk a legjobb csapat Ausztriában.
Mindenekelőtt a bajnoki címet kell megszerezni, mert csak akkor tudjuk megmutatni magunkat a Bajnokok Ligájában is, akkor tudnak a játékosaink a legtöbbet fejlődni, ha a legjobbak ellen szerepelhetnek" – mondta Christian Kircher, aki szerint teljesen logikus felépítés mentén dolgozik az egyesület.
„A korhatár, ami alatt a tehetségeket keressük, nagyjából 22 év. Nekik ideális terep az osztrák bajnokság. Kis túlzással különösebb tét és nyomás nélkül kaphatnak lehetőséget a fiatalabb tehetségek.
Az osztrák egy kis bajnokság, nincsen nyomás, nincsen több száz újságíró a meccseken, tét nélkül lehet fejlődni.
Mindenki megkapja a lehetőségeket a bajnokságban, a kupában, a BL-ben, vagy a gyengébbek a második csapatban, a Lieferingben. Fiatal tehetségeket keresünk, akik az akadémián vagy a csapatban tudnak fejlődni. Az ilyen tehetségek nálunk vannak a legjobb helyen, mert máshol nem tudnak így fejlődni.
Egy Manchester City szintű klub második csapata például nem kínál akkora fejlődési lehetőséget, mint a Salzburg,
ahol már a legjobb csapatok ellen lehet a BL-ben is fejlődni" – mondta Kircher, aki szerint a cél nem az, hogy eladják a játékosokat, de érthető, ha egy Sadio Mané vagy egy Erling Haaland a topcsapatokhoz és a legnagyobb fizetésekre vágynak. „Ez egy ilyen üzlet, ezt el kell fogadni."
„Az elsődleges és legfontosabb célunk, hogy sikeresek legyünk a pályán, hazai és nemzetközi szinten is.
A hazai siker az alapja annak, hogy megmutathassuk magunkat nemzetközi szinten is. Mindezt úgy szeretnénk elérni, hogy közben a klub saját filozófiája érvényesüljön. Azaz, a lehető legtöbb fiatal játékossal próbálunk kiállni, miközben támadó, szellemes focit játszik a csapat.
Ha a fentiek teljesülnek, akkor a többi fiatal játékos további fejlődése szinte automatikusan zajlik" – tette hozzá Christoph Freund, a Salzburg sportigazgatója, aki szerint a klub nem tesz különbséget az akadémia és a scouting, azaz a játékosmegfigyelés között.
„A saját akadémiánk ugyanannyira fontos, mint a játékosmegfigyelés. Mindig próbálunk fiatal játékosokat igazolni, akik így nagyon fiatalon elsajátíthatják azt, amit mi elvárunk a játékosainktól. Amikor a nagy Salzburg játékosai lesznek, már pontosan ismerik azt az agresszív játékstílust, amit elvárunk, így könnyen be tudnak illeszkedni a csapatba.
Összességében a Salzburg egy jó állomás lehet azoknak, akiknek a végső céljuk az, hogy a világ legjobb bajnokságaiban és csapataiban szerepelhessenek majd."
Freund szerint nincsen titok, nincs náluk a bölcsek köve, csak arra figyelnek, hogy a megfelelő edzésben részesüljenek a fiatal játékosok.
„Ehhez igazodnak a játékosmegfigyelési módszereink és a klub filozófiája is. Pontos képünk van az olyan fiatal játékosokról, akikre szükségünk van. Amikor pedig megszerezzük őket, akkor nemcsak a lehető legjobb edzéseket kapják meg, de a lehető legtöbb munkával töltött percet is. Ez azt jelenti, hogy a lehető leghamarabb játéklehetőséget kell biztosítani nekik. Először a fiókcsapatunknál, az FC Lieferingnél, majd a Salzburgnál. Természetesen az is nagy segítséget jelent, hogy az elmúlt években annyi kiváló játékos fordult meg nálunk. Ez érthetően felkelti a fiatal tehetségek érdeklődését, olyanokét is, akiknek korábban eszükbe sem jutott volna, hogy esetleg Ausztria legyen a következő lépcsőfok a pályafutásukban."
A fentiekből kiderült, Salzburgban az a cél, hogy minél fiatalabban kerüljenek a tehetséges játékosok a csapathoz. A Salzburgnál edzésekkel, játékpercekkel és tapasztalattal felvértezett játékosokat nem ritkán egy vagyonért adják tovább. Összeszedtük az elmúlt évtized legdrágább eladásait salzburgi részről, akiknek többsége ráadásul topligás csapatokba igazolt.
2010-ben távozott Somen Tchoyi, aki a West Bromwich Albion csapatához igazolt 3 millió euróért, érte két évvel korábban kétmilliót adott a Salzburg.
2014-ben igazolt Salzburgból Sadio Mané a Southampton csapatához. Mané 4 millió euróért érkezett a Metztől, de csak két évig tudta megtartani az osztrák klub. Mané 23 millió euróért igazolt Angliába, ahol később a Liverpoollal mindent megnyert. Ugyanebben az évben vitte el a Borussia Dortmund Kevin Kamplt 12 millió euróért, a brazil Alan pedig Kínába igazolt 11 millióért. Mindkét játékosért nagyjából 3 milliót fizettek az osztrákok.
2015-ben Gulácsi Péter és Stefan Ilsanker igazolt Lipcsébe. Mindkét játékosért 3 milliót adtak, miközben ingyen érkeztek.
2016-ban bankot robbantott a Salzburg. Naby Keitáért majdnem 30 milliót adott a Lipcse, Dayot Upamecanóért pedig 18,5-et. Kettejükért kevesebb mint 4 milliót adott a Salzburg, miközben ma már egyikük a Liverpool, másikuk a Bayern játékosa. Mellettük Jonathan Soriano 15, Martin Hinteregger 10,5, Bernardo 6 millió euróért távozott.
2017-ben Wanderson és Konrad Laimer ment el összesen 15 millió euróért. 2018-ban Amadou Haidaráért fizetett 19 milliót a Lipcse, Duje Caleta-Carért pedig ugyanennyit az Olympique Marseille. Valentino Lazarót a Hertha BSC vitte el 10,5 millióért, Valon Berishát 7,6-ért a Lazio.
2019-ben a 8 millióért szerzett Erling Haalandot vette meg a Borussia Dortmund 20 millióért, Munas Dabburt 17-ért a Sevilla, Xaver Schlagert a Wolfsburg 15-ért, és az ide igazolt Pongracict is egy tízesért. Diadié Samassékouért a Hoffenheim adott 14 milliót, Stefan Lainerért a Mönchengladbach 12,5 milliót, Hannes Wolf Lipcsébe került 12 millióért, és Takumi Minamino Liverpoolban kötött ki 8,5 millióért.
2020-ban Szoboszlait 22, Hee-chan Hwangot 9 millióért vitte el a Lipcse, idén pedig Patson Dakáért fizetett 30 milliót a Leicester City, Enock Mwepuért 23-at a Brighton & Hove Albion, Mergim Berishát pedig a Fenerbahce igazolta le ötmillióért.
Az utolsó öt játékos közül csak Daka került pénzbe, érte 250 ezer eurót adott a Salzburg.
A Salzburg filozófiája tehát logikus és világos: költs sokat az utánpótlásra és a scouting rendszerre, a többi pedig - kis túlzással - megy magától.