Nehéz csoportban a magyarok a futsal-Eb-n

Hétfőn kora délután kezdődik az ostravai CEV Arenában a futsal, azaz a 4+1-es teremlabdarúgás Európa-bajnoksága, s a nyolcas döntőben először szerepel a magyar válogatott.

A 4+1-es futball vagy világszerte közkeletű nevén a futsal jóval fiatalabb, mint nagypályás "testvére", de már több évtizedes múlttal bír. A sportág gyökereit Dél-Amerikában kell keresni, bizonyos Juan Carlos Ceriani gondolta úgy, hogy teremben és szabadtéren is érdekes játék lenne az ötfős csapatok viaskodása. Pályaként ekkor a kosárlabda-meccsek "otthonát" jelölte meg, a palánkot nélkülözve.

A futsal gyorsan népszerű lett Dél-Amerikában, főleg Brazíliában, ahol a nagypályás labdarúgás számára is hatalmas létszámban születtek a szupertechnikás "varázslók". Az UEFA múltidézője szerint többek között Pelé, Zico, Socrates és Ronaldo is kipróbálta a kispályás futballt. Eközben Európában a spanyolok és az olaszok körében kezdte meg a hódítást a szakág.

Az első nemzetközi eseményt 1965-ben rendezték, s paraguayi sikerrel zárult a Dél-amerikai-kupa. A világméretű bemutatkozásra azonban csak két évtizeddel később került sor, a mexikói nagypályás világbajnokság sokkjából nehezen ocsúdó magyar szurkolók 1986 novemberében hazai sikernek tapsolhattak a Budapest Sportcsarnokban, az esemény még nem hivatalos volt, de a FIFA égisze alatt rendezték nyolc csapattal.

A győztes gárdában szerepelt többek között Andrusch József, Garaba Imre, Péter Zoltán, Bognár György, a gólkirály Kovács Kálmán (8 gól) és Szeibert György is. A FIFA 1988-ban ismerte el új szakágként a futsalt, s nem meglepő, hogy 1989 januárjában a műfaj megteremtői, a brazilok lettek a világbajnokok Hollandiában.

A magyarok is szerepeltek a 16-csapatos eseményen, a legjobb nyolc közé be is jutottak, de ott utolsó helyen végeztek csoportjukban. A gólkirály Zsadányi László lett 7 találattal, mögötte holtversenyben Borostyán Mihály (6) végzett.