Így épült fel Magyarországon a világ legjobb csapata
Győrben óriási hagyománya van a kézilabdázásnak, az 1980-as években a Rába ETO férficsapata által megkezdett sikereket napjainkban a Győri Audi ETO női együttese viszi tovább, amely a 2010-es évek közepére a világ legjobb és legprofibb csapatává vált. Győrben jártunk, hogy bemutassuk azt a klubot, amely mára a világ csúcsára ért.
Az ETO női szakosztályát már 1948-ban megalapították, amely rögtön az első NB I-es szezonjában, 1957-ben története első magyar bajnoki címét ünnepelhette. Két évvel később a korszak egyik legjobb játékosa, Jóna Magda vezérletével a második győzelmét is elkönyvelhette az első osztályban.
Azonban ezután egy majdnem fél évszázados sikertelenség következett a klub életében, mely során előbb 1966-ban kiesett a másodosztályba, majd még tovább zuhant, a vezetőség pedig 1979-ben megszüntette a szakosztályt. Közben az 1980-as években a Rába ETO férfi csapata sikert sikerre halmozott: 1986-ban IHF-kupát nyert, 1987 és 1990 között zsinórban háromszor lett magyar bajnok.
A női csapat ma ismert formája 1992-ben alakult meg Győri ETO KC néven, a klub elnöke pedig az a Vanyus Attila lett, aki a következő két évtizedben áldozatos munkával építette fel a mai sikercsapat alapjait. Ha Győr és kézilabda, akkor nem lehet elmenni szó nélkül Róth Kálmán neve mellett sem, aki 1994-es első vezetőedzői kivenezése óta összesen alig egy évet nem a klub kötelékében töltött el.
Ő fedezte fel többek között azt a Görbicz Anitát, akivel a klub folyamatosan vette az egyes lépcsőfokokat a pályán.
Hazai fronton 2005-ben jött el az igazi áttörés, amikor az ETO 46 év után ismét aranyérmes lett az NB I-ben, és története első Magyar Kupa-trófeáját is elhódította, amelyet azóta a 2017-es esztendő kivételével minden egyes alkalommal a magasba emelhetett.
A győriek azóta nem csak itthon, de Európában is elképesztő dominanciára tettek szert. Ám igencsak rögös és küzdelmes út vezetett addig, hogy immáron ötszörös Bajnokok Ligája-győztesnek mondhassák magukat. Az első hét nemzetközi kupadöntőjüket egyaránt elveszítették, az 1999-es EHF-kupától a 2012-es BL-fináléig, mígnem a 2013-as BL-döntőben megtört a jég: a Veszprém Arénában megrendezett Larvik elleni visszavágón addig soha nem látott érzelmek szabadultak fel.
Ekkor még nem volt meg a több mint 5000 szurkolót befogadni képes, a BL-ben „békeidőben" rendre telt ház előtt kézilabdázó ETO hipermodern létesítménye, az Audi Aréna, amelyet a fél évszázados múltra visszatekintő Magvassy Mihály Sportcsarnokhoz építettek hozzá. Mindkét helyen pályára léphetett Schatzl Nadine, aki szerint nyolc évvel ezelőtti távozásához képest kevés dolog változott, az is csak pozitív irányba.
„A klubnál szinte mindenki itt van még azok közül, akik már akkor is itt voltak, amikor eligazoltam, csak még jöttek hozzájuk páran. Azóta felépült az Audi Aréna a Magvassy mellé, és a csapat háttere még jobb lett, gondolok itt például a regenerációs módszerekhez hasonló dolgokra" – mondta a klubhoz 2013 után idén nyáron visszatérő balszélső, aki az ETO-t tekinti nevelőegyesületének.
Itt töltöttem az érettségi évem is, és az alapokat itt tanultam meg Róth Kálmántól, Tóth Lászlónétól és Hornyák Lajostól. Rendkívül hálás vagyok nekik azért a támogatásért, amit a pályán kívül is adtak a számomra
– beszélt nekünk a kezdetekről a magyar válogatott 28 éves kiválósága. Schatzl november közepén először léphetett pályára az ETO mezében az ellen a rivális Fradi ellen, amelynek színeiben az elmúlt hat évet töltötte.
„A meccs előtt vegyes érzések kavarogtak bennem, hiszen rengeteget köszönhetek a Fradinak is, nagyon vártam már, jó volt újra találkozni korábbi csapattársaimmal és a stábtagokkal is, de azért örülök, hogy mi jöttünk ki győztesen a találkozóból" – értékelt a 25-20-ra megnyert rangadó után.
A csapat szezonja eddig nem csak szerinte, de a klub elnöke, Bartha Csaba szerint is a tervek szerint halad. „Azt gondolom, hogy igen, teljes mértékben jól alakul eddig a szezonunk. A BL-ben nyolc meccset játszottunk le, melyeken a mezőnyből egyedüliként százszázalékosak tudtunk maradni. Voltak közöttük kifejezetten nehéz meccsek, mint amilyen a Metz elleni idegenbeli, vagy a CSZKA Moszkva elleni hazai találkozók.
A bajnokságban látottakkal még nem szabad teljes mértékben elégedettnek lennünk, nem lebecsülve a többi ellenfelet, de még a Fradit kivéve nem voltak komoly mérkőzéseink. Viszont örülök, hogy a Fradit sikerült legyőznünk. Okultunk a tavalyi évből, amikor egy rossz meccsen ment el a bajnoki cím
– beszélt az elnöki pozíciót 2016. augusztusa óta betöltő sportvezető a tavaszi váratlanul nagy arányú vereségről, ami az akkori vezetőedző, Danyi Gábor állásába is került.
A nyáron a visszatérő sikeredzőnek, Ambros Martínnak szinte teljesen új csapatot kellett felépítenie, hiszen két klublegenda, a visszavonuló Görbicz Anita és a Rosztov-Donhoz távozó Eduarda Amorim sem áll már a rendelkezésére.
„Akik kritikát fogalmaztak meg a tavalyi játékospolitikánkkal kapcsolatban, őket sikerült elhallgattatniuk érkezőknek.
Linn Blohm, Ryu Eun-hee és Jelena Despotovic kapcsán is felvetődtek kérdések, biztos helyük lesz-e Győrben, de mindannyian bizonyították, hogy az elvárásoknak megfelelően dolgoznak és teljesítenek.
Hat olyan új játékost kellett a visszatérő Ambros Martínnak beépítenie, még nem százszázalékos ez a harmónia, de nagyon jó úton járunk."
Bartha Csaba azt is elárulta nekünk, hogy mik azok a szempontok, amelyek szerint a világsztár kézilabdázókat leigazolják: „Sok szempont van, de mégis a megfigyelt játékos teljesítménye a döntő faktor.
A csapatában a posztján nem meghatározó játékosok nem illenek bele a politikánkba, a legjobb játékosok játékjogának a megőrzésére törekszünk.
Szintén fontos az információgyűjtés arról, hogy milyen a személyisége az adott kézilabdázónak, illetve a jó kommunikáció hiánya a megkeresés folyamatában szintén kizáró ok."
Stine Oftedal 2019-ben már a Győr kézilabdázójaként kapta meg az IHF év játékosa díjat. A norvég válogatott irányítónak régi vágya volt, hogy a csapat leigazolja, amire négy évvel ezelőtt került sor.
„Az ETO mindig is egy álom volt a számomra, már fiatalon is arra vágytam, hogy itt játszhassak.
Már a tévéből is átjött az az atmoszféra, ami a csapat egy-egy mérkőzését jellemzi. Emellett egy nagyon profi klubról beszélünk, a csapatnál pedig nagyon jó a hangulat és pozitív a légkör" – mondta az olimpián kívül már minden fontos címet megnyerő klasszis, aki Győr városát is nagyon szereti. Elmondása szerint ez egy rendkívül szép hely, ahol több ember van kint az utcán, mint Norvégiában és az időjárás is sokkal jobb.
Anne Mette Hansen, az együttes újonnan megválasztott csapatkapitánya is hasonlóképp vélekedik Győr-Moson-Sopron megye székhelyéről: „Nagyon szép város számos remek kávézóval és étteremmel, a lányokkal sokszor járunk ki a belvárosba. Nagyon sokan megismernek minket és odajönnek hozzánk köszönni vagy egy közös fotóra az utcán" – számolt be élményeiről az Oftedalhoz hasonlóan a Rába partjára szintén 2017-ben megérkezett balátlövő, aki hatalmas örökséget vett át a mostani szezont megelőzően.
Nagyon sokat jelent a számomra és óriási megtiszteltetés, hogy Görbicz Anita visszavonulása után én lehetek az első csapatkapitánya a Győrnek
– mondta a dán kézilabdázó, aki szerint új kihívások előtt állt a csapat az idény előtt. „Ambros Martín visszatért, és vele együtt nagyon jó játékosok érkeztek. Két klublegenda, Görbicz Anita és Eduarda Amorim nélkül kell újraépítenünk magunkat. Mindenki képes együttműködni mindenkivel a pályán függetlenül attól, hogy csak világsztárok alkotják a csapatot."
De vajon ki volt a legjobb játékos, akivel valaha együtt játszottak a mostani sztárok az ETO-ban? Oftedal erre is megpróbált válaszolni:
„A legnagyobb legenda természetesen Görbicz Anita, de Eduarda Amorim és Nycke Groot oldalán is fantasztikus volt hétről hétre pályára lépni"
– mondta a 30 éves irányító, akinek a családjában ott van az a Sander Sagosen is, aki testvére, Hanna párja. „Minden játékos valamelyest különbözően gondolkodik a kézilabdázásról, Sanderrel is nagyon inspiráló beszélgetéseket szoktunk folytatni róla. Tőle is sokat tanulok a játékról."
Norvég csapattársához hasonlóan Schatzl is kiemelt egy igencsak fontos dolgot a játék szeretetéről: „Minden meccshez úgy állok hozzá, hogy szerencsés vagyok, hogy azt dolgozhatom, amit szeretek. Megpróbálok minden meccset élvezni és a legjobbamat hozni, sosem vagyok megelégedve magammal, egyre jobb szeretnék lenni, maximalista vagyok. Minden gólomnak, gólpassznak, jó védekezésnek örülök" – a szakértő győri közönség pedig minden egyes jó megmozdulást nagy tapssal díjaz, akik minden meccsen ott vannak a lelátón és buzdítják az együttest.
„A szurkolók nagyon jó hangulatot teremtenek a csarnokba, emellett a legtöbb idegenbeli meccsünkre is elkísérnek bennünket. Már a bemelegítés alatt is olyan hangulatot teremtenek az Audi Arénába, amire nehéz szavakat találni. Elég a Fradi elleni ragandóra gondolni, amikor ismét 5000 ember jött ki buzdítani bennünket."
Bartha Csabát nem csak a hangulatról magáról, de a 2014-ben megépült Audi Aréna lelátóin helyet foglaló nézősereg összetételéről is megkérdeztük: „Az Audi Aréna kihasználtságát tekintve a teljes mezőnyben az élmezőnybe tartozik. A csarnokban még mindig többségben vannak a győriek, de mára az egész országból érkeznek szurkolók egy-egy BL-mérkőzésre. A pandémia előtt nem volt kérdés, hogy már hetekkel a találkozók előtt elkelt minden jegy."
A klubnál legutóbb a látogatottságról készítettek statisztikát, és arra jutottak, hogy a védettségi igazolványok hiánya okozza a visszaesést a mérkőzések kihasználtságában. A sportvezető egyúttal arra buzdított mindenkit, hogy a saját egészsége érdekében oltassa be magát.
A klub költségvetése több lábon áll, ezek közül az egyik legfontosabb a jegybevétel. Magyarországon kevés egyesület tud úgy gondolkodni, hogy ez egy jelentős szeletet képezzen a büdzséjéből.
Minket éppen ezért érzékenyen érintett a járvány miatt zárt kapuk mögött megrendezett meccsek okozta bevételkiesés, de büszke vagyok, hogy a klubot egyetlen szponzor sem hagyta el ebben az időszakban. Az állami támogatásnak inkább az akadémiai rendszer finanszírozásában van jelentősége" – mondta a sportvezető, aki az Audival való hároméves szerződéshosszabbítást kulcsfontosságúnak tartja a sikerkorszak tovább építésében.
Arra, hogy mekkora esélye van a győri férficsapat feltámadására azt mondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon nehéz feladat lenne mostanában első osztályú együttest csinálni. Viszont bízik benne, hogy erre minél előbb sor kerül. Addig, amíg erre nem kerül sor, a győrieknek „meg kell elégedniük" a sikert sikerre halmozó női csapattal, amelyik jelenleg egyedülálló a maga nemében.
„Nehéz ezt konkrétan megfogalmazni, maga a klub történelme, a felépítettsége, az a munka, ami zajlik minden területen a klubnál. A klub már a 2016 előtti időszakban sportszakmailag is eredményes volt.
Filozófiám alapjai az előre gondolkodás és a team munka, valamint hiszek abban, hogy a sporttudomány minden szegmensét felhasználva lehet csak a csúcson maradni. Hatalmas a verseny a csapatok között, soha nem lehet hátra dőlni. Aki így tesz, azt azonnal le fogják győzni.
„Amikor valaki a csúcson van, mindenki azt a csapatot szeretné állandóan legyőzni.
Itthon tíz évente kb. egyszer kapunk ki, de annak nagyobb publicitása van, mint amikor bajnoki címet nyerünk.
Ugyanez a BL-ben is igaz, elég belegondolni abba, hogy amikor most májusban elveszítettük a hetespárbajt az elődöntőben, az nagyobb visszhangot kapott, mint a sorozatban megnyert három BL-cím" – mondta az elnök, akinek csapata a rendes játékidős eredményeket figyelembe véve már 65 mérkőzés óta veretlen a Bajnokok Ligájában.
Az utolsó vereség még 2018. január 26-án, a CSM Bukarest ellen született meg a legrangosabb európai kupában. Akkor még Ambros Martín regnálása első szakaszát töltötte a győriek kispadján. Most visszatérése után egy olyan csapatot vezethet, amelyik még talán annál is erősebb, mint amikor annak a szezonnak a végén távozott Győrből.
Minden posztra két, valamelyikre három világklasszis kézilabdázó jut, ezzel pedig nem igazán tud versenyezni egyik másik klub sem a világon. Sokak szerint ez már-már olyan unalmas, hogy nem is érdemes figyelemmel követni az ETO meccseit. Ilyenkor felejtik el azt, hogy mekkora munka van ezek mögött a sikerek mögött. És itt nem csak a hétről hétre folyó kemény edzéseket értjük, de azt a folyamatot, ahonnan a Győr három évtized alatt eljutott a mostani szintjére.
A győri sikerek egyik legnagyobb letéteményesével, Róth Kálmánnal készült exkluzív interjúnk a következő oldalon tekinthető meg!