Nincs húzónév az idei Könyvhéten

Május 31-én délután Kovács András Ferenc nyitóbeszédével indul a 78. Ünnepi Könyvhét, amelyen most a kiemelkedő, reprezentatív művek helyett inkább a kisebb kötetek uralkodóak. A 342 új könyv közül John Lukacs, Oravecz Imre és Jókai Anna új könyvét ajánlja az olvasók figyelmébe Tarján Tamás irodalomtörténész.

A "kötelező olvasmányok" után jöjjenek a kis ínyencségek, amelyekért az igazi könyvmoly mustrára jár. Mit néki Hajnóczy, Esterházy, Tandori, sokkal izgalmasabb a selyempina és az irodalmi bestiák. A drámai fokozás miatt ez utóbbival kezdenénk: Báthori Csaba Bestiarium Literaricum című kötete a Karinthy-féle Így írtok ti-t oltja egybe a képzeletbeli és valóságos lényeket soroló középkori állathatározó, a bestiárium műfajával. Jelen irodalmunk jeles képviselői a griffmadár, a strucc, a pávián alakját ölthetik, és jellemzésüket az állattani leírások mellett álló irodalmi paródiák teszik teljessé. Báthori Csaba már megtréfált egy költőt: A lírikus 123 epilógja Babitsot variálta.

Rátérhetünk a selyempinára: Bán Zoltán András újságíró és kritikus, aki 2002-ben az Esterházy Javított kiadás-áról szóló kritikájáért megkapta a Minőségi Újságírásért Díjat, aki a Magyar Narancs rovatvezetőjeként működik idestova hét éve, és aki Az elme szabad állat címmel kis magyar irodalomtörténetet állított össze az ezredfordulón - szóval, ő most kisregényt írt, és mivel ez először történik meg vele, érdemes rá odafigyelni. A cím (Susánka és selyempina) kissé csalódást okoz, a magát "passzionátus ganéjmozgató"-ként defináló szerzőt ismerve valami ütősebbre számítottunk. A selyem és az s-ek alliteráló sisegése a könyvheti lista laposságába simítja a pinát, bár még így is ez a legcsigázóbb cím idén. A Krúdys felütésű kisregény egy öregedő színházi segédmunkás és egy pincérnő szerelmét meséli el.

A leghívogatóbb könyvcím titulusért a Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című könyv is jó eséllyel indul. A két szerző, Cserna-Szabó András és Darida Benedek komoly filológiai apparátussal, kiváló íráskészséggel, valamint szakácstehetséggel - 52 másnaposságűző recept kíséretében - ismerteti velünk a legnagyobb piás művészeket és halhatatlan alkotásaikat. A kötethez ajándék hányószacskó jár.

Ínyencek vásárolják meg továbbá Bartis Attila A nyugalom című művét hangoskönyv formájában, hogy aztán anya és fiú nyomasztó történetét másnaposságtól gyötörten vagy este a fürdőkádban ázva hallgassák. A Tápszínház Keresők című új darabjának alapjául szolgáló képregény is megjelenik a Könyvhétre: az azonos című művet Molnár Péter és Peer Krisztián jegyzik. Budapesti mese a kávézók és a házibulik népéről.

A tudomány területén is akadnak izgalmas könyvek: attól, hogy Tarján Tamás figyelmünkbe ajánlotta John Lukacs új tanulmánykötetét, még nem kell unottan átnéznünk rajta. A könyv az Amerikában élő, magyar származású történész magyarul írt, magyar tárgyú esszéiből, előadásaiból nyújt válogatást. Földényi F. László"Az irodalom gyanúba keveredett" címmel állított össze Kertész Imre-szótárt, György Péter az elfojtás freudi fogalmát helyezi kulturális kontextusba A hely szelleme című művében, Varga Csaba pedig az angol és a magyar nyelv rokonságát igyekszik bizonyítani - többek között a boy és a bojtár szavak töveinek összehasonlításával. Ez utóbbi mű tudományos értéke nem vethető össze az előbbiekével - élvezeti értéke viszont annál inkább, arról nem beszélve, hogy legközvetlenebb nyelvrokonaink kutatása közben mennyit tanulhatunk az illető nyelv szavaiból.