Az Úr rotweilerétől a haragvó lámáig

Toleranciát hirdető vallásügyi világszervezet létrehozását szeretné elérni az askenázi főrabbi, fáradozásait pedig a dalai láma is támogatja. Általában az összes vallási vezető szívesen beszél a megbékélésről, a türelem és megértés fontosságáról. Az [origo] ennek kapcsán összeállítást készített a legnépesebb vallások vezetőiről, amiből kiderül: ki mennyire gondolkodik toleránsan a vallási és mindennapi élet kérdéseiről. Mi a véleménye a pápának a protestánsokról? Mit gondol az indiai főguru a gyerekek veréséről? Egyetért-e a szunnita nagyimám az öngyilkos merénylőkkel? Olvassa el cikkünket, és megtudja!

"Bár a homoszexuális személyek egyéni hajlama önmagában még nem bűn, többé-kevésbé olyan erős késztetés ez, amit a belső erkölcsi gonosz kényszerít rájuk, így hát ezt a hajlamot önmagában úgy kell tekintenünk, mint valamilyen rendellenességet" - fogalmazott egy 1986-ban a bíborosoknak írt levelében a XVI. Benedek néven 2005 áprilisában pápává választott Joseph Ratzinger. Az idén 79 éves, a bajorországi Marktl falucskában született Ratzingert hasonló nyilatkozatai miatt sokan fenntartásokkal fogadták, és nem szívesen látták a pápai trónon.

Nevezték már az Úr rotweilerének, páncélkardinálisnak és a legnépszerűbb elképzelések szerint az ő keze - vagy támadói szerint inkább a katolicizmus bársonykesztyűjébe bújtatott vasökle - állt annak is a hátterében, hogy II. János Pál pápa uralkodásának vége felé egyre inkább elhaltak a liberális kezdeményezések, sőt bizonyos kérdésekben ismét a konzervatív ortodoxia felé fordult Róma. A Hittani Kongregáció és a pápaválasztó testület vezetőjeként pedig valóban komoly befolyása volt a katolikus egyház ideológiai irányvonalára.

Ratzinger azonban nemcsak a homoszexualitás kérdésében mutatott keményvonalas álláspontot. Ellenezte a nők pappá szentelését, amit az igaz tanítás védelme, valamint az egyházi közösség egységének megőrzése érdekében utasított el. A klónozásról azt nyilatkozta, hogy veszélyesebb fenyegetést jelent, mint a tömegpusztító fegyverek, de különös nézeteket vallott a rockzenéről is: "A rock... az elemi erejű szenvedély megnyilvánulása, a rockfesztiválokon pedig alkalmanként kultikus jegyeket ölt, egyfajta imádattá válik, ami - lényegében - szemben áll a keresztény istenimádattal." Az abortuszt és az eutanáziát pedig egyszerűen súlyos bűnnek bélyegezte.

Ratzinger nem jeleskedett ugyanakkor a vallásközi párbeszéd elősegítésében sem. Tiltakozott például Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése ellen, szerinte ugyanis hiba lenne egy muszlim országot az európai kultúrkörhöz sorolni. 2000-ben több protestáns egyház haragját váltotta ki, amikor a nem római katolikus keresztényeket fogyatékosoknak nevezte.

Támogatói szerint ugyanakkor Ratzinger az igaz hit védelmezője, aki nem enged az elvilágiasodásnak és szektásodásnak (ez utóbbit az individualista neokeresztény irányzatok elleni fellépésével is tanúsította). Pápaként pedig korábbi nyilatkozattinál enyhébb húrokat pengetett. Januárban kiadott első enciklikájának középpontjába a szeretetet és könyörületességet állította, sőt elismerte: "az egyház a múltban minden parancsával és tilalmával" azt a benyomást keltette, hogy ellenzi a testet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenkori társadalom túlzottan felmagasztalja a testet, és ez "félrevezető és veszélyes". "A szexszé lefokozott erósz árucikké vált, olyan dologgá, amelyet adni-venni lehet, sőt az ember is árucikké vált" - írta.

XVI. Benedek már pápává választása előtt is igazi katolikus szupersztárnak számított, gondolataira sokan voltak vevők. Tavaly, pápává választása évében A föld sója című könyve néhány hétig vezette a német könyveladási listákat, még a Harry Potter aktuális kötetét is lenyomta életéről szóló visszaemlékezéseivel.