Az Úr rotweilerétől a haragvó lámáig

Toleranciát hirdető vallásügyi világszervezet létrehozását szeretné elérni az askenázi főrabbi, fáradozásait pedig a dalai láma is támogatja. Általában az összes vallási vezető szívesen beszél a megbékélésről, a türelem és megértés fontosságáról. Az [origo] ennek kapcsán összeállítást készített a legnépesebb vallások vezetőiről, amiből kiderül: ki mennyire gondolkodik toleránsan a vallási és mindennapi élet kérdéseiről. Mi a véleménye a pápának a protestánsokról? Mit gondol az indiai főguru a gyerekek veréséről? Egyetért-e a szunnita nagyimám az öngyilkos merénylőkkel? Olvassa el cikkünket, és megtudja!

Az iszlámnak nincs olyan jellegű egyszemélyes vallási vezetője, mint a katolikusoknak a pápa. Hasonló volt valamikor a kalifa, ám a történelem során előfordult, hogy egyszerre több működött belőlük, ráadásul az oszmán birodalom 20. század eleji felbomlásával az utolsó - az oszmán - kalifátus is megszűnt. Ezért az iszlám világ legtekintélyesebb vallásjogi intézményének, a kairói al-Azhar egyetemnek a vezetőjére, vagyis az "al-Azhar sejkjére", Mohamed Szaid at-Tantavi nagyimámra esett a választásunk.

A most 78 éves iszlám tudós 1928-ban született egy kis egyiptomi faluban, Szuleam as-Sarkiában, és az alexandriai egyetemen tanulmányozta tudományos igénnyel a Koránt, majd 1966-ban doktorált a vallási fakultáson. Először oktató volt itt, majd dékánná nevezték ki, de tanított a líbiai iszlám egyetemen is. 1986-ban Egyiptom főmuftija lett, majd 1996-ban az egyiptomi elnök őt nevezi ki az al-Azhar mecset (és az egyetem) nagyimámjává.

Életéről ennél több adat - nem arabul - nincs az interneten, többen idézik ugyanakkor számos, az al-Azhar sejkjeként különböző témákban kiadott fatváját. Elsősorban a 2001. szeptember 11-i támadásokkal kapcsolatos megszólalását emlegetik, amelyben a merénylőket - és az öngyilkos robbantókat - "eretneknek" bélyegezte, akik nem követik az igaz iszlám útját. Indonéziában egy konferencián pedig arra kérte az "igazhívőket", hogy ne hagyják az erőszakos eretnek iszlámot hirdetőket szóhoz jutni a mecsetekben.

Saját fatváiról ugyanakkor azt mondta, hogy "végrehajtásuk nem kötelező". Ezt a franciaországi kendőbetiltásokkal kapcsolatban nyilatkozta, a kendőbetiltásokról kiadott fatvájában pedig ezt írja: "A franciaországi muszlimoknak jogukban áll, hogy ellenezzék a kendőt tiltó törvényt, és azt megtámadják akár bírósági, akár törvényhozói szinten. Ha azonban a bíróság a kormány javára dönt..., őket (a muszlimokat) olyan muszlim egyéneknek kell tekinteni, akik kényszerítő körülményeknek engedelmeskednek."

Az iraki helyzettel kapcsolatban - legalábbis legutóbbi nyilatkozatai alapján - mérsékelt nézeteket vall. Miközben a síiták és a szunniták egységére szólít fel, azt mondja, "lehetetlen, hogy muszlim legyen" az, aki részt vesz az ártatlanok megölésében, a robbantásokban és szabotázsakciókban. A nagyimám erről tavaly nyáron beszélt iraki küldötteknek Kairóban. Tantavi egy alkalommal felajánlotta, hogy elmegy Irakba közvetíteni a síiták és a szunniták között. A Közel-keleti Médiakutató Intézet egy 2003-as tanulmányában ugyanakkor úgy jellemzik a nagyimámot, mint aki egymás után egymásnak ellentmondó álláspontokat fejt ki például az iraki háborúval kapcsolatban. Egyszer az USA ellen dzsihádot hirdető hitszónokot ostorozza, máskor pont az USA elleni dzsihádot elismerő fatvát ad ki.

"Prófétánk iránt érzett szeretetünk nagyobb, mint amit saját magunk iránt érzünk, és sokkal erősebben védjük, mint magunkat..." - mondta a közelmúltban dúló karikatúrabotránnyal kapcsolatban, egyúttal szólt Jézusról is: "Bármely próféta megszentségtelenítése" az összes muszlimot sérti. Jézust ugyanis ugyancsak prófétának tekinti az iszlám.

Tantavi más vallásokkal szemben az iszlám és a Korán iránymutatásait tartja mértékadónak. Mint a közelmúltban Kuvaitban rendezett "Mi és mások" elnevezésű iszlám konferencián közölte, nem vallása, hanem tettei alapján kell valakit megítélni. "Hitünk sarokköve a párbeszéd, sőt a mindenható is folytatott párbeszédet, még magával a sátánnal is", ily módon az iszlámhívőknek sem lenne szabad megtagadniuk ezt embertársaiktól - mondta.

Kritikusai szerint ugyanakkor a nagyimám - mivel az egyiptomi elnök nevezi ki - szükségszerűen Egyiptom politikai akaratát fejezi ki megnyilvánulásaiban és fatváiban, ennélfogva nem hiteles mint vallási tekintély. Az egyiptomi kinevezés azért csorbíthatja az imám tekintélyét, mivel Kairó az Egyesült Államok egyik legszorosabb arab szövetségese, így a legtöbb politikai és vallási kérdésben enyhébb nézeteket vall, mint más muszlim országok. Az al-Azhar egyetem ugyanakkor mégis az iszlám (sőt az egész) világ egyik legrégebbi, jelenleg is működő egyeteme. A muszlimok szemében az iszlám jog legtekintélyesebb iskolája, tudósai a legelismertebb szaktekintélyek közé tartoznak.