A Rákosi-korszak, majd Nyugat-Németország ünnepelt színésznője - és Kádár János bosszúja

Ferrari Violetta, 1960 körül

Ferrari Violetta idén lett volna kilencvenéves. Húszévesen kezdte hivatását a Nemzeti Színházban, olyan művészekkel játszott együtt, mint Timár József, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, illetve első férjével, Básti Lajossal. 1950-től 1956-ig egyebek között eljátszotta Miller Lujzát (Schiller: Ármány és szerelem), Hippolytát, az amazonkirálynőt (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ophéliát (Shakespeare: Hamlet), Cherubint (Beaumarchais: Figaro házassága) és Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde). 1950-től filmezett is. Határozott, de érzelmes lányokat alakított a Dalolva szép az élet (1950), a Civil a pályán (1951) című filmvígjátékokban, szemüveges egyetemi tanárnőt a 2x2 néha 5-ben (1954), Szendrey Júliát a Föltámadott a tengerben (1953). Szinte gyereklányként lett Básti Lajos felesége, akitől néhány év után elvált, s hozzáment egy mérnökemberhez. 1956-ban a Nemzeti Színház Forradalmi Bizottságának kérésére hozták el felfegyverzett második férjével a színház művészeinek káderlapját a minisztériumból. Nem sokkal később elhagyták az országot, s az ország egyik legnépszerűbb színésznője biztos volt benne: disszidálása egyet jelent a színészi pálya végével. Ám alig néhány évvel később már német nyelvterületen is komoly színészi karriert tudhatott maga mögött. Majd a nyolcvanas években pánikbetegsége miatt felhagyott a hivatásával. A rendszerváltást követően csendesen, az ünneplést hárítva költözött vissza Magyarországra. Az életét nyilvános fórumokon is szívesen elmesélte, de akkor sem tetszelgett a nemzet hajdani színpadi hősnőjének szerepében.

Káderlapok és az Opel Rekord

Ferrari Violetta október 23-án este, a félbeszakadt előadás után ott áll a forgatagban a Nemzeti Színház művészbejárója előtt.

Vannak, akik arról faggatják a színháziakat: ki közöttük a kommunista?

Ferrari Violetta akkor már beszerzett egy micisapkát az egyik öltözőből, és elkapta a forradalmi hév, azt kiáltja:

Ott a kopasz, azt vigyék!

Major Tamásra utal, akinek köztudottan egyik kedvence.

Mindazonáltal Major Tamást nem viszik sehová. Őt a teátrum Forradalmi Bizottsága – amelyet Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Raksányi Gellért és Szörényi Éva vezet – váltja majd le a posztjáról a forradalom első szakaszában.
/Annak ellenére, hogy a gyűlésen Makay Margit – akit Major 1948-ban kirúgott, majd 1950-ben visszavett – azt mondta: Major nagyságú művészt kritizálni kisszerű és gyalázatos dolog. Sz.Á./

A Nemzeti Színház Forradalmi Bizottsága hamarosan megbízza Ferrari Violettát: szerezze meg a színészek káderlapjait a Minisztériumból.

A felkérésben része lehet, hogy a színésznő férje, Földiák János egyike azoknak, akik szorgalmazták a forradalom veszprémi kiterjesztését. Október 30-án a Veszprémi Egyetem előtt megtartott tömeggyűlésen feleségével együtt bátorítják majd a népet – követelve a Forradalmi Tanács átalakítását, kifogásolva, hogy a pártház őrzése mellett nem történik semmi a városban, nem jött létre nemzetőrség sem.
Ám még a veszprémi felbukkanásuk előtt teljesítik a Nemzeti Színház Forradalmi Bizottságának kérését.

A Fészek klubban ellátják a házaspárt egy géppuskával, amelyet a férj vet a vállára, a lőszereket Ferrari Violetta köti derekára.

Az akció részeként ellátogatnak Ferrari Violetta egykori, kedves főiskolai tanárához, Both Bélához, amikor megtudják, hogy nála vannak a káderlapokat rejtő minisztériumi széf kulcsai.
Ferrari Violetta évekkel később elmondja majd:

némileg kényelmetlenül érezte magát, miközben a pizsamás, a puska látványától rendkívül készséges mesterétől átvették a kulcsot.

A megszerzett káderlapokba pillantva Ferrari Violetta nem lát semmi különöset. Mészáros Ágiéban csak annyit: alaposan dokumentálták, mikor mennyi gázsit kért a fellépéseiért. Ám sejti: súlyosabb tények is lehetnek a lapok között. Leadja a káderlapokat a Forradalmi Bizottságnak, aztán október 30-án elkíséri férjét Veszprémbe.
Október 31-i ülésén a szovjet pártvezetés úgy dönt, hogy katonai erővel veri le a magyar forradalmat.
Részlet Ferrari Violetta egy 2005-ös interjújából:

Személyesen kértem ki a káderlapokat. Aztán nagyon megijedtem. Ma már a fejemet tudnám szétverni, hogy milyen hülye voltam. Egy ország rajongott értem. A legboldogabb éveim maradtak itthon. Négyen vették át a szerepeimet. A férjem és én Szabó Sándor autójával mentünk át a határon. Péterkét, a kisfiamat hónapokkal később édesanyám hozta utánunk. Anyám, apám révén olasz állampolgár volt. Őt könnyen átengedték a határőrök. Ez a bécsi utazás volt élete első útja.

Ferrari Violetta és férje egész pontosan 1956. november 21-én lépik át a határt a Vígszínház - akkoriban Magyar Néphadsereg Színháza néven működik – kiváló színészének, Szabó Sándornak Opel Rekord márkájú személygépkocsijával.

1960-as évek, Németország Forrás: Arthur Grimm/United Archives via Getty Images/Kpa

Magyar virtus

Későbbi visszaemlékezései egyikében Ferrari Violetta emigrációja kapcsán azt is elmondja:

Be voltam tojva, igen. Tudtam, ha maradok, baj lesz. A legrosszabb is megtörténhetett volna, hiszen az ő gyerekük voltam. A rendszer gyereke, a rendszer tulajdona. Mert annak tekintettek. Néha a fejemre is koppintottak, nehogy elbízzam magam. Megbüntettek, mert csapongó voltam. Nem vettem komolyan a marxizmust. Nekem a színház volt a szenvedélyem.

/Illik említeni: Ferrari Violetta az 1956-os forradalmat mindig is a magyar történelem példaadó szakaszának tekintette – csak saját, abban játszott szerepét ítélte hebrencs alakításnak. Sz.Á./
Ferrari Violetta egykori emigránstársainak emlékei szerint a színésznő fiát már 1956 karácsonyán Bécsbe viszi a nagyanyja. A kiegészült család a németországi Aachenben talál átmeneti otthont. Ferrari Violetta egy rövid időre még visszatér onnan Bécsbe, ahol emigráns kollégáival – Molnár Tiborral, Juhász Józseffel – bemutatják Zilahy Lajos Zenebohócok című darabját.

A „partra vetett" színészek között már a próbák alatt sok a konfliktus. Nem sokkal a darab emigráns közönség előtt tartott bemutatója után Ferrari Violetta visszautazik Aachenbe a családjához.

Eleinte egy háromgyermekes német asszony házának pincéjében laknak. Az asszony a háborúban veszítette el a férjét, majd hozzáment egy angol professzorhoz. A család németre tanítja a magyar színésznőt. Türelmük végtelen. Ferrari Violetta a törődést szorgalommal hálálja meg.
Minden új szót leír, előbb magyarul, majd olaszul, végül németül.
Ugyanakkor erősen foglalkoztatja a hazatérés gondolata – de férje és édesanyja is ellen van az efféle gondolatoknak. Ferrari Violetta két évig csak a családjának él. Ám közben rendíthetetlenül tanulja a német nyelvet.
Eszében van, mit mondott Várkonyi Zoltán a forradalom napjaiban, amikor azon tűnődtek a színháziak:

vajon mit fognak csinálni külhonban a Magyarországról eltávozott színészek?

Várkonyi azt felelte:

Majd hazát árulnak!

Ferrari Violetta nem akar a múltjából megélni, a Szabad Európa Rádióban nosztalgiázni, óriási sérelemmé nagyítani a minapi fejre koppintásokat; nem akar magyar nótákat sem énekelni kokárdával díszített bakeliteken. Hazavágyik, de tanulja keményen a németet. A külvilágnak, saját magának is bizonyítani akarja: megérdemelten érte el mindazt, amit kényszerűen elhagyott hazájában elért.

Ha úgy tetszik: már csak magyaros virtusból is.

Gondol egy merészet

Ferrari Violetta 1958-ban gondol egy merészet. Hírét veszi, hogy a frankfurti Kleinen Theater am Zoo meghallgatást tart Hugo Hartung Ich denke oft an Piroschka – Sokat gondolok Piroskára - című darabjának egyik főszerepéhez.

A karakter hódmezővásárhelyi lány, aki akcentussal beszéli a németet. Ferrari Violetta elmegy a meghallgatásra, megkapja a szerepet.

A produkciót felveszi a televízió, az adást megnézi a bajor televízió színházi szekciójának vezetője. Elküldi Ferrari Violettának Elmer Blaney Harris színdarabját, a Johnny Belindát.
Ferrari világtalan lányt alakít a televíziós játékban. Amelynek ismétlése is nézettebb, mint a Real Madrid meccse, melyet ugyanabban az időben közvetít egy másik német csatorna. Másnap azt harsogják a lapok szalagcímei:

Johnny Belinda leverte Madridot!

Ferrari Violetta 1958-ban főszerepet kap a Scala - total verrückt – Scala - teljesen őrült – című könnyed hangvételű zenés mozifilmben. Partnere a kor egyik legnépszerűbb német színésze, Claus Biederstaedt.
A Johnny Belinda televíziós bemutatója után felkérést kap a neves berlini színház, a Theater am Kurfüstendamm vezetésétől is: játssza el Alexander Breffort - Margauerite Monnot zenés komédiájának, az Irma la Douce – Irma, te édes – címszerepét.
Ferrari Violetta Berlinbe utazik. A színház korrepetitorával betanulja a darab egy részletét. Azt tekinti meg a darab rendezője. Meglehetősen arrogáns fiatalember, a neve Harry Meyen. Miután Ferrari Violetta előadja a darab betanult részletét, a rendező megkérdezi a konfekcióruhás, félrecsúszott kontyban színpadra lépő magyar színésznőt: tanult-e táncolni, énekelni? Ferrari Violetta azt feleli, hogy tulajdonképpen nem.

A 'Scala - total verrückt' című mozifilmben, Claus Biederstaedt oldalán (Németország, 1958) Forrás: FilmPublicityArchive/United Archives via Getty Images

Harry Meyen sarkon fordul, megy az igazgatóságra, ahol közli: nem hajlandó ezzel a rémes nővel dolgozni, lemond a rendezés lehetőségéről.

A színház vezetése akkor egy addig inkább csak a társasági életben nevet szerzett rendezőt, Rolf Kutscherát, az ügyeletes színpadi és filmsztár Susanne von Almássy férjét kéri fel a feladatra.

Az Irma la Dus kirobbanó siker lesz. Négyszázötvenszer játsszák majd telt házak előtt. Harry Meyen a premieren térden állva kér bocsánatot Ferrari Violetta öltözőjében.

Később jó barátokká lesznek. Harry Meyen idővel Romy Schneidert veszi feleségül, közös gyermekük születik – miközben Harry rendre Ferrari Violettának önti ki a lelkét házassági és egyéb konfliktusai kapcsán.
Ferrari Violetta sem képes mindent megoldani, Harry Meyer idővel öngyilkos lesz.
A darabot rendező Rolf Kutschera pedig a Theater an der Wien intendánsa, így Ferrari Violetta – akit a „kabalájának" tart – rendszeres fellépője a bécsi színháznak – elsősorban operettekben, zenés produkciókban.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!