Kiss Manyi, az egyik legnagyobb magyar színésznő, akit a kommunisták le akartak csukatni, aztán Kossuth-díjjal jutalmazták, végül egy dzsentrivel való viszony hozta el végzetét

Kiss Manyi 1959-ben

A Kossuth-díjas színésznő komikaként kezdte pályafutását, majd drámai feladatokban is bizonyította zsenialitását. Szerepre készülve nem szeretett elemezni, olvasgatni. Játékával mégis tűpontosan fogalmazta meg mindazt, amit szerepe az adott darabban képviselt. Tudta, hogy irigyei a háta mögött „műveletlenségén” élcelődnek olykor, de természetes bölcsességével csak akkor iskolázott le bárkit is, ha valaki nem vette komolyan a hivatást, a színpadi munkát. Sok más alakítása mellett nevéhez kötődik a „Jaj, de jó a habos sütemény” kezdetű dalocska, ahogy a Madách Színház legendás Fejes Endre-előadásának özv. Máknéja is, vagy Kurázsi mama legendás megformálása. Sajátos személyisége sok hasonlóságot mutatott azzal a figurával, amelyben a Mici néni két élete című film címszereplőjeként látható. Kiss Manyi többszörös újrakezdés után – elbukott szerelmeket, politikai szándékú mellőzöttséget túlélve – lett egyike a legnagyobb honi színésznőknek. Akik közül civil lényének esendőségei miatt is túl korán kellett távoznia.

Forradalmasítja a kabaré műfaját, visszaszerzi a nevét

Kiss Manyi szélesedő szakmai ismeretségeinek köszönhetően kerül be az 1936 őszén nyíló Pódium kabaréba, amely a Gresham-palota pincéjében üzemel.

A Békeffi László vezette intézmény két dolog kapcsán népszerű:

nézőterén az előadások alatt is lehet dohányozni, miközben igényes a műsora.

Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Pethes Sándor, Keleti László, Szenes Ernő alkotta férfi színészek ötös fogata mellett a kabaré fiatal komikájáról, Kiss Manyiról beszélnek legtöbbet. Egyed Zoltán fogalmazta a Pódiumban fellépő színésznőről:

A nagy cirkuszi bohóczsenik, a Fratelliniéknek és a Grockkoknak édes unokahúga ő, aki mint komika, valamilyen Anita Loos-i humorral, vadonatfinom színpadi zsánert teremtet. Angyali és ördögi, amit csinál.

Kiss Manyi kabarébeli színrelépését utóbb színháztörténeti jelentőségűnek könyvelték.

Felbukkanásával a pesti kabaréban megdőlt a férfi komikusok egyeduralma, véget ért a korszak, amikor a színésznők elsősorban magánszámaikkal - dalokkal, táncokkal - színesíthették a műfajt.

Kiss Manyi az összjáték során produkált egyedit, miközben szerves része maradt a komplex produkciónak.

A Velencei Kft. című paródiában Herczeg Jenővel és Keleti Lászlóval játszik. Hármasuknak olyan híre lesz, hogy egy este a Nemzeti Színház egy évvel korábban nyugalmazott - színműveket is jegyző - főrendezője, Csathó Kálmán is beül megnézni őket a Pódiumba. Utána azonnal felkéri Kiss Manyit saját, Szakítani nehéz dolog című darabjának főszerepére. A művet 1936. december 12-én mutatják be a Magyar Színházban.

Kiss Manyi első sikert arató fővárosi színre lépése egy igazi nagyszínházban.

Partnerei között Bilicsi Tivadar, Törzs Jenő, Sennyei Vera. A siker újabb felkéréseket hoz.
Kiss Manyi az 1940-es évekig fellépéseket vállal még a Király Színházban, a Moulin Rouge-ban, az Erzsébetvárosi Színházban.

Az Operettszínházban olyan primadonna mellett bizonyítja saját képességeit, mint Honthy Hanna.

Mindeközben évente három-négy filmben játszik.

A vendégfellépéseken Latabár Kálmán lesz állandó partnere: Latyi és Manyi kettőse biztos telt ház. Kiss Manyi időközben „visszakapja” a nevét is:

már nincs direktor, aki vitázni merne vele, amikor kiköti, miként írják ki a plakátokra.

Boldog békeévek, szerelmi bánatok

Kiss Manyi akkoriban bérel ki egy vörös téglás villát a II. kerületi Árnyas út 18. szám alatt.

Árnyas út 18., Kováts Terus és Kiss Manyi 1940-ben Forrás: Fortepan

A kertben állatokat tart: kutyákat, macskát, kecskéket.

Szabadidejében felássa a kertet, kapál, zöldséget termeszt, virágokat gondoz. Előadás után pedig szívesen jár mulatni a kollégákkal.

A magyar népdalokat favorizálja. Kedvenc prímása az erdélyi Körössi Dudus, akinek majdnem minden fellépésén ott van.

Gyakran mondogatja:

Azt a szegény kis Bartókot nem tudom követni.

1940-ben ismeri meg az ifjú Károlyi István grófot.

Kiss Manyi huszonkilenc éves, a férfi huszonegy. A jóképű gróf már bejárta Európát és Ázsiát, mindamellett irodalom- és színházrajongó. Azt tervezi: színházat nyit Pesten. Kiss Manyival a teátrum - a későbbi Madách Kamara, majd Örkény Színház - megnyitásán találkoznak először.

A gróf és a színésznő fellobbanó szerelme kiolthatatlannak látszik a pesti közönség szemében. Ám van a sztoriban egy harmadik szereplő is.

Károlyi gróf édesanyja, közkeletű nevén Daisy, nem akarja, hogy fia csélcsap színésznőben találjon társra.

A szerelmesek közé feszítővasként ékelődő édesanya érvei, manipulációi hatására a gróf pár hónap után kilép a kapcsolatból.

(Károlyi később megnősült, de Kiss Manyi vele is levélkapcsolatban marad, a gróf Rabatból írt sorait a színésznő élete végéig őrizte.) Kiss Manyi még abban az évben megkapja Eisemann Mihály Fiatalság, bolondság című operettjében Babszi szerepét. Abban hangzik el Kellér Dezső szövegével a dal, amely később önmagában is Kiss Manyi egyik emblematikus produkciója lesz: „Jaj, de jó a habos sütemény”.
A hajdani előadásról írta Egyed Zoltán:

Vékony, pipaszár lábacskáival úgy dobálja a színpad, mint egy rongy- vagy gumilabdát, s hangjai is úgy gyűrűznek a szöveg tükrén, mint a sirály szárnya által felvert fodrok a tengeren. Valahogy boldog az ember, ha egy kicsit a színpadon van. Ez a titka.

Kiss Manyi a Don-kanyarba megy

A boldogsághozó színésznő két évvel később, 1942 telén ismét egy rosszul fűtött helyiségben kucorog. A Tábori Színház tagjaként vonatozik el a Don-kanyarhoz.

A társulathoz „hazafias” okból - világlátásukat, családi tradíciókat követve - csatlakozott színészek a nyolc hónapja odavezényelt kétszázezer magyar katona táborhelyein tartanak előadásokat. Kiss Manyi rendszerint két dalt ad elő a fellépéseken: a Jaj, de jó a habos süteményt és a Csicskás nótát. Az utóbbit katonasapkában. Két fellépés között drámai találkozások sorát éli meg.

A végzet előszobájában didergő katonák, a maszatos kötésekben hánykolódó sebesültek legbelsőbb titkaikat suttogják el a színésznőnek.

Aki a doni hómezők ölelésében ráadásul szerelmes lesz.

Bakonyi Jánossal, a színészek biztonságát felügyelő, jóképű tiszttel támad köztük leküzdhetetlen vonzalom.

Bakonyit a pesti úri társaság főként Mukiként ismeri. Dzsentroid karakter, akiért bolondulnak a nők. A Don mellett azonban Muki mozgásterét is parancsok korlátozzák, így Kiss Manyi nélküle tér vissza a fővárosba. Még nem tudja: lesz folytatása a dolognak, voltaképpen végzetes.

Kiss Manyi 1943-ban prózai szerepet kap Hegedűs Tibortól, a Vígszínház igazgatójától. Remenyik Zsigmond Atyai ház című drámájában játssza Oszlánci Mari cselédlányt. Partnerei: Bulla Elma, Bihari József, Benkő Gyula, Somlay Artúr. Régi rajongója, Egyed Zoltán írta a Film, Színház, Irodalom című lapban:

Egy kis cselédlány, Kosztolányi-szerű rajzával Kiss Manyi nyújtott tündöklő alakítást. Az emberek joggal kérdezhetnék, hogyan vált ő be sok vicces szereplés után egy ilyen nagyon komoly, nagyon drámai és nagyon szívtől pirosló szerepben? Vegyék tudomásul, hogy a különböző fityfirittyekben is azért van olyan frenetikus sikere, mert ilyen alkalmakkor kiderül róla, hogy amit csinál, az nem technika és rutin, hanem istenáldotta, belső tehetség!

Mely tehetség hamarosan egy elmegyógyintézetben sarkallja hiteles alakításra.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!