Janka Zoltán

Agybaj-biológia - a kedélyvesztéstől a tébolyig 

II. Az idegsejtek közötti párbeszéd

Többféle kémiai ingerületátvivő anyagot (neurotranszmittert) ismerünk: ilyen az acetil-kolin, a dopamin, a szerotonin, a noradrenalin, a glutaminsav, a gamma-aminovajsav. Vizi E. Szilveszter beszélt egy ilyen anyagról, a dopaminról, amely tirozin-aminosavból képződik több lépésben a sejtben, és az idegsejtnyúlvány (axon) végződésében vezikulákban, hólyagocskákban raktározódik (animáció). Innen az ingerület megérkezésekor felszabadul, majd a résben eljutva a fogadó célsejthez annak kötőhelyein (receptorain) kifejti hatását, átadja az ingerületet, azaz beindítja (vagy éppen leállítja) a célsejt működését a kötőhelyhez kapcsolt G-fehérje segítségével. A dopamin (miként egyéb neurotranszmitter) távolabbi területekre is eljuthat, elfolyhat és kifejtheti hatását (nem szinapszishoz kötött jelátvitel): ennek kiderítésében magyar kutatónak (Vizi E. Szilveszter) nagy szerepe volt. A dopamint, miután küldetését elvégezte, egy szállító fehérje (transzporter) a sejthártyán keresztül visszajuttatja a küldő sejtbe, mely visszaveszi (reuptake), majd különféle enzimek (monoamin-oxidáz, katekol-O-metiltranszferáz - COMT) révén lebontódik.

Animáció: A dopaminszinapszis

A neurobiológiai kutatások (itt büszkeséggel említhetjük, hogy a magyar neurobiológiai iskola nagy nemzetközi hírnévnek örvend) azt jelzik, hogy az idegsejtek intelligens párbeszédét biztosító és fentebb felsorolt kémiai ingerületátvivő anyagoknak szerepük van a pszichés zavarok és betegségek kialakulásában, azaz éppen azt a biológiai védelmet vagy esendőséget jelenthetik, amelyről az előzőekben szó volt. Egészséges működésük sok helyen sérülhet (termelődés, felszabadulás, szállítás, kötődés, lebontás), ami az élettel járó "amortizációval" (pl. betegség, öregedés), külső mérgező behatással (pl. kábítószer) is összefüggésbe hozható, de genetikai hiba is okozhatja. Amikor egyes pszichés betegségek genetikai megalapozottságáról beszélünk, sok gén együttes hatására gondolunk (animáció).

Animáció: A lelki betegségek genetikája

A gének (a-f) fehérjéket kódolnak, amelyek agyi élettani működések alapját képezik. E működések pszichológiai vonásokat eredményeznek (1-3), amelyek különleges kombinációjából adott esetben betegség-tünetcsoport (A, B) alakulhat ki. Természetesen mindezt környezeti, epigenetikus hatások tovább bonyolítják. A személyiség, de a pszichés zavarok sokszínűsége is éppen a sokféle génnek, illetve azok megváltozásának együttes befolyásából keletkezik. Ha a kémiai jelátvitel alkotóelemeit tekintjük, megváltozhat egyes itt részt vevő fehérjék (receptor, transzporter, bontóenzim) genetikai kódja, esetleg egy aminosav kicserélődésével egy másik térszerkezetű és működésű fehérje képződik, amely adott esetben idegrendszeri, következésképp pszichológiai működésváltozást eredményezhet. Csak egy példa a már említett egyik dopaminlebontó enzim (COMT) genetikai kódjának módosulása (guanin-adenin), amely valin-metionin aminosavcserével jár. A metionin változatú enzim négyszer gyengébb a valin-változatnál és nem képes hatékonyan elbontani a dopamint a homloklebenyben. A homloklebeny szinte fürdik a dopaminban, ami bizonyos fokig kedvező az egyén számára: fürgébb, hatékonyabb és rugalmasabb az észjárása - és mindez genetikailag kódolt.

4. ábra

5. ábra

Valószínű, hogy kedélyvesztésnek felel meg az évszázadokkal ezelőtt leírt "hét főbűn" egyike, a restség (latinul: accidia), amely Dante Isteni színjátékában a Purgatórium beosztásában szerepel (animáció), de Hieronymus Bosch asztalképén is látható a madridi Prado Múzeumban. A közfelfogásban tehát a tunyaság, restség, lustaság, tettrekészség és érdeklődés hiánya bűnnek számított, de felvetődik a kérdés: tehet az egyén arról, ha depresszióba esik? A félreértés máig hat, hiszen gyakran még a környezete, hozzátartozója is sarkallja a depressziós személyt, hogy "szedd össze magad", "csak akarni kell". Súlyos tévedés a depressziót jellemgyengeségnek tartani; a depresszió nem jellemhiba, ami esetleg akarattal helyrehozható, hanem betegség, amit kezelni kell és szerencsére lehet is, erre pszichoterápiás és gyógyszeres eszközök egyaránt rendelkezésre állnak. Milyen is a depresszió és mik a tünetei? Költőibben nehéz megfogalmazni, mint ahogyan Juhász Gyula (5. ábra) tette Melankólia című versében:

Melankólia

Mint a bűvös vesszőt vesztett varázsló,
Úgy révedek szét a tarlott világon,
Rossz álom kútjából az égre nézek,
A részvétlen és hűvös csillagokra.
Megborzadok magánytól, messzeségtől,
Magamtól s állok a múlás szelében:
A rémülettől nem tudok beszélni
S a félelemtől nem bírok dacolni.
A megrontó kivette szívemet
S egy könnyes, véres követ tett helyébe.
A kezem nyújtom kapkodón, hiába
A mindörökre elment kedv után,
S úgy búcsúzom mindennap a világtól,
Hogy, jaj, holnap megint ráébredek még,
Reménytelenség lett a végtelenség.

Animáció: Dante: Isteni színjáték

6. ábra

A hangulatzavarok többféle formában fordulnak elő (6. ábra). Legismertebb az egypólusú depresszió, amikor csak a kedélyvesztés időszakai jelennek meg; rendszerint többször az élet során (az ábrán a hangulatvonal jelentősen leesik, negatív irányba tér ki). Amikor depressziós megbetegedésről beszélünk, rendszerint ezt értjük rajta. (A Mindentudás Egyetemén korábban Tringer Lászlótartott előadást a depresszióról). Más jellegű az a kedélyzavar (kétpólusú I), amikor a hangulatvonal negatív elmozdulása mellett éppen ellenkező, tükörszerű, pozitív irányú nagyobb kilengés tapasztalható. Ez a mánia, a kitörő jókedv, szétziláltan felgyorsult tevékenység és sokszor kritikátlan viselkedés időszaka, amely szintén gyógykezelést igényel. Ezzel szemben a kétpólusú II hangulatzavarra a depresszió mellett csak kisebb hangulati emelkedés jellemző egy időszakban (hipománia), amely esetleg még a szakemberek előtt is rejtve maradhat. Ekkor az egyénnek minden könnyen megy, jó a közérzete, felfokozott aktivitású, tevékeny, kevés az alvásigénye, alkotó periódusban van. Az utóbbi évek klinikai kutatásai azt jelzik, hogy különösen ez a betegségpopuláció veszélyeztetett az öngyilkosság szempontjából. Lehetséges olyan változat is, amelyben mind a hangulatcsökkenés, mind az emelkedés csak kisebb mértékű; ezek a hangulatingadozást mutató kiegyensúlyozatlan személyek. Létezik enyhébb fokú depresszió is, amely típusosan hosszan, évekig tart. Megjegyzendő, hogy a kétpólusú betegségek előfordulása tudományos felmérések szerint harmincszor gyakoribb a művészvilágban (különösen a kétpólusú II és a hangulatingadozás), a kiemelkedő tehetségű és kreativitású költők, írók, festők, zeneszerzők körében.

Állatkísérletes és emberből származó adatok utalnak arra, hogy az agyi szerotoninnak szerepe van a depresszió kialakulásában. A szerotonin előanyaga a triptofán nevű aminosav, amelyet speciális és ellenőrzött körülmények között meg lehet vonni az étrendből (triptofán-mentes aminosavkeverék - animáció). Az tapasztalták, hogy egyensúlyban lévő, tünetmentes depressziós betegekben triptofánmegvonásra (azaz szerotoninhiányra) a depressziós tünetek kiújultak, amit klinikai tünetbecslő skálával számszerűen lehetett igazolni. Az agyi szerotoninműködés zavarára egyéb adatok is utalnak (végtermékkoncentráció eltérés az agy-gerincvelő folyadékban, receptor- és transzportermegváltozások az agyszövetben stb.).

Animáció: A szerotoninmegvonás és a depresszió

7. ábra

A melankóliás kedélyvesztés lelkiállapotát hűen fejezheti ki számos művészi alkotás az irodalmi példákon túlmenően is, például Csajkovszkij Melankolikus szerenád című műve vagy a szegedi festőművész Fekete Miklós alkotása, a Melankólia (7. ábra.).

Audió: Csajkovszkij: Melankólikus szerenád (részlet)