Botka László elítélt udvari beszállítója Horvátországban is csődbe vitt egy projektet

szeged, a szeviép iroda- és székházának avatója fotó: segesvári csaba

Újabb részleteket göngyölített fel a Szeviép-ügyben a SzegedMa, miután kiszúrták Pistrui Lászlónak egy 2008-as nyilatkozatát, amiben horvátországi terveiről mesélt. A portál alaposan utánanézett, mi is történt Opatijában: kiderült, Botka László szegedi polgármester udvari beszállítói ugyanolyan módszerekkel dolgoztak külföldön, mint itthon. Egy többszintes mélygarázs és üzletház építésébe kezdtek bele, aminek 444 milliónyi kifizetetlen számla, 60 milliós tartozás Opatija felé, több százmilliós, de végül a felszámolási vételárból megtérített hiteltartozás a CIB felé lett a vége, hogy aztán csődöt jelenthessenek. Nagyon szocialista ez a módszer.

"Nekem a fő hajtóerő a megélhetés volt. Ma már a pénz vagy a napi verkli már nem hoz lázba, egy feladat, kihívás annál inkább. Például nemrég egy koncessziót nyertünk Horvátországban. Opatijában fogunk építeni egy 12 emeletes parkolóházat. Nem hiszem, hogy sok magyar cég tudna hasonlóról beszámolni" - ezt a Szeviép-ügyben 5 év és 2 hónap fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélt Pistrui László nyilatkozta a Borsnak 2008 szeptemberében. Az interjúrészlet felkeltette a SzegedMa csapatának a figyelmét, és alaposan utánanéztek a Horvátországba irányuló terjeszkedésnek, és ennek kifutásának. Az utánajárásnak köszönhetően minden eddiginél világosabban kirajzolódott, milyen módszerekkel dolgoztak Botka László udvari beszállítói.

A Szeviép horvátországi kalandja

Pistrui Lászlónak a szocialista szegedi városvezetésnek és a balliberális kormánynak köszönhetően csodálatos, már-már mesébe illő élete volt, egészen a napokban meghozott bírósági ítéletig: egy időben benne volt a Szeviép tulajdonosi körében, a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatát támogatta főszponzorként, és neve ott szerepelt a "9,3 milliárd forint" felirat társaságában a 100 leggazdagabb magyar kiadványban. A "45 évesen vonul nyugdíjba a magyar milliárdos" címet viselő interjúból kiderült, hogy 42 éves korára gyakorlatilag mindent elért az életben: magáénak tudhatott egy 220 négyzetméteres házat, egy balatoni nyaralót, néhány szép órát és egy nagy hajót. Nem csoda, hogy ilyen anyagi háttérrel új területekre kívánkozott: így szemelte ki a horvátországi Opatiját. Csakhogy a cél nem teljesen az volt, amire egy átlagember gondolna, ugyanis minden jel arra utal, hogy

a projekttel csak a Szeviép csődbevitelének gyorsítása volt a célja Botka László beszállítóinak.

A SzegedMa a horvát nyelvű sajtóban utánanézett a Szeviép horvátországi kalandjának, és

• Opatija 2007. március 27-én szerződést kötött az első befektetővel, a Szeviép Zrt., Szeged és a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. projektcéggel egy PPP-beruházásban megvalósuló mélygarázs és üzletközpont megépítésére. A Szeviép vállalta, hogy 30 éven át 1,7 millió kunát (60 millió forintot) fizet koncessziós díjként a városnak, de a mélygarázs fölötti pláza üzlethelyiségeivel a vállalkozás rendelkezik.
• Az építési engedélyt 2007. november 22-én adta ki az önkormányzat, a munkálatok december végén el is kezdődtek. A szerződés szerint a beruházást a következő 9 hónapban, azaz 2008 szeptemberében kell befejezni.
• Mivel a Szeviép-projektcég Slatina Garaža d.o.o. nem tudta kezelni a felszín alatti víz problémáját az építési területen, majd elmulasztotta az építkezésben dolgozó alvállalkozók számláit kifizetni mintegy 444 millió forint értékben, így a munkálatok 2010-ben befejeződtek, Opatija városa csődeljárás megindítását kezdeményezte, ami 2011 elején meg is indult.
• A magyar Szeviép akadályozta az egész csődeljárást, így az csak 2013. február 11-én zárult le azzal, hogy a Slatina Garaža d.o.o. cégért, az építési jogokért és a félbehagyott garázsért végül 17,2 millió kunát (640 millió forintot) fizetett egy új befektető, aki 2013. február 18-án birtokba vette az elhagyatott mélygarázst.
• A magyar ügyészség vádirata alapján a Szeviép a Slatina Garaža d.o.o. részére 2007-től kezdődően összességében 528.178.924 forintnyi kölcsönt nyújtott, ám ennek döntő része később a csődeljárásban – a Slatina Garaža d.o.o. félkész épületének és építési jogának adásvételével – megtérült, így a hitelező CIB Bank 433.261.219 forint értékben hozzájutott a követeléséhez.

A lap szerkesztői felhívták a figyelmet a 2007-es év jelentőségére: a horvát beruházás kezdetekor ugyan elkezdték már kitalicskázni az anyacégből a pénzeket, de abban az évben és a rákövetkezőkben további tízmilliárdos közbeszerzéseket nyertek el Szegeden és az országban. Így tehát módfelett erős a gyanú, hogy a Szeviép-vezérek nem csupán azzal tették tönkre a saját vállalkozásukat, hogy egyszerűen kiutalták belőle a pénzt tagi kölcsönök formájában, hanem

azzal is gyorsították a csődöt, hogy tervezési mulasztásokat követtek el Opatijában.

Ugyanis a beruházás befuccsolásával több száz millió forint értékben hagytak kifizetetlen számlákat maguk után. Annak fényében meg pláne erős a gyanú, hogy

a horvát hatóságok előre figyelmeztették a Szeviépet, hogy egy karsztvizes területen akarnak mélygarázst építeni.

Ennek ellenére Pistruiék mégis belevágtak a projektbe. A SzegedMa ennek kapcsán hozzátette, hogy a jelek szerint nem csak egyszerűen egy rossz ingatlanfejlesztési üzletbe fogtak Opatija egyik telkén, aztán később nem fizettek az alvállalkozójuknak.

A Szeviép-birodalom álmai és bukása valósult meg a horvátországi projektben Forrás: SzegedMa

Előre jelezték, mégsem hátráltak ki a projektből

A tudatosság legkézzelfoghatóbb jele az volt, hogy a helyiek közül sokan előre figyelmeztették a Szeviépet, hogy karsztvizes területen akar építkezni, azonban ez Pistruiékat nem hatotta meg. A

mélygarázs előkészítésekor ugyanis belefúrtak egy, a terület mögötti domboldal karsztvizet rejtő barlangrendszerébe, ami elárasztotta a mélygarázs legalsó szintjét,

és a vízzel a későbbiekben sem tudtak mit kezdeni. Ezzel nem csupán maguknak, hanem a környékbeli ötcsillagos hoteleknek is komoly károkat okoztak, akik később ki is nyilvánították kártérítési igényeiket a csődeljárás során.

Kifizetetlen számlák, később csőd

A beruházás egy sajátos, a szocialisták által különösen kedvelt PPP-programban készült volna el: a város 30 évre, évi 1,6 millió kunáért cserébe (60 millió forint) koncesszióba adta a területet a garázsokért cserébe, a Szeviép pedig rendelkezhetett volna a mélygarázsok fölött elkészült üzlethelyiségekkel. Az üzlet elhibázottságára utal az is, hogy az 1,7 millió kunás koncessziós díj a korabeli sajtóbeszámolók szerint jóval magasabb volt, mint amennyit a konkurensek ajánlottak a városnak. Az ügylet később a horvát kerületi ügyészség érdeklődését is felkeltette, majd a csődeljárást követően az ingatlan új befektetőhöz került, aki befejezte az ingatlant. Az új tulajdonos 17,3 millió kunáért (640 millió forintért) vette meg a Szeviép-leány Slatina Garaža d.o.o. céget a félkész garázzsal és az építési jogokkal együtt, ezzel évekkel a tervezett nyitás és rengeteg jogi akadály leküzdése után végül befejezte az ingatlant, és a CIB Bank is hozzájutott a hitelköveteléséhez.

A végeredmény a szokásos lett: kifizetetlen számlák, majd csőd

A történet vége pedig ismerős lehet a Szeviép hazai eredményeiből: 444 milliónyi kifizetetlen számlát hagytak hátra, 60 milliós tartozást halmoztak fel Opatija felé, több százmilliós, de végül a felszámolási vételárból megtérítették a hiteltartozásukat a CIB felé, majd a végén csődöt jelentettek.