Brüsszel beintett Londonnak, nem lesz különleges bánásmód

politics BREXIT Horizontal CITY
Pedestrians walk past a reflection of the Elizabeth Tower, otherwise known as Big Ben, in a window near the Houses of Parliament in central London, at sunset on November 29, 2016. More than five months after the June 23 referendum, British Prime Minister Theresa May has refused to outline the government's Brexit strategy for exitin the Europena Union (EU). / AFP PHOTO / Daniel LEAL-OLIVAS
Vágólapra másolva!
Az Európai Unió beintett a londoni bankoknak, és a brüsszeli főtárgyaló jelezte, a brexit után a brit bankok ugyanolyan korlátozásokra számíthatnak, mint az amerikai pénzintézetek. Ráadásul a piacok felé is egyértelmű a jelzés: nyugodtan készülhetnek egy kemény kilépésre.
Vágólapra másolva!

Miért nem jó a londoni bankoknak az a rendszer, amely megfelel az amerikai pénzintézeteknek is – tette fel a kérdést Michel Barnier csütörtökön. Az EU brexitért felelős főtárgyalójának szavai újabb pofont jelentenek Londonnak, mivel a brit kormány arra törekszik, hogy a szigetország bankjai a kilépés után is megtarthassák a kedvező hozzáférést az európai közös piachoz – írja a Bloomberg.

Nem tűnik kibékíthetőnek az ellentét London és Brüsszel között a pénzügyi szektorral kapcsolatban, pedig már csak 11 hónap van hátra, mielőtt Nagy-Britannia hivatalosan is elhagyja az Európai Uniót. Míg a brit kormány olyan egyezséget szeretne, amelynek értelmében a felek tiszteletben tartják egymás szabályozói környezetét, az EU szerint ez nem lehetséges, mivel London valójában nem hajlandó betartatni a közös piac szabályait.

Viták és érdekek

Ezzel szemben a britek azt akarják elérni, hogy az EU ne tudjon önhatalmúlag döntést hozni a brit szabályozói rendszerről.

Bár London oldalán ott állnak a pénzügyi lobbisták, akik szerint az EU rendkívül meggyengülne a City és bankjai nélkül, Barnier szerint ez nem állja meg a helyét.

„Nem ezt halljuk a piaci szereplőktől, és a saját elemzéseink sem ezt támasztják alá" – hangsúlyozta a főtárgyaló.

Michel Barnier uniós főtárgyaló Forrás: Getty Images/Pier Marco Tacca

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy

a nagy nemzetközi bankok igazán nem buknak azzal, ha külön megállapodás nélkül megy végbe a brexit.

Az amerikai pénzintézetek például elsősorban európai ágazatokon vagy leányvállalatokon keresztül működnek a kontinensen, és ezeket már el is kezdték áttelepíteni olyan országokba, amelyek elég kedvező körülményeket biztosítanak a brexit utáni időszakban. Vagyis a kemény brexit igazi vesztese – ebből a szempontból – London városa lenne.

Barnier a Szófiában tartott előadásán arra figyelmeztette az elsősorban bankárokból és pénzügyi lobbistákból álló közönséget, hogy amennyiben nem lesz általános megállapodás a felek között, úgy a 21 hónapos átállási időszakra sem kerül sor a brexit után. Ez elég komoly csapást jelentene, mivel a brit szabályozók és a brit kormány egyaránt úgy készül, hogy lesz elegendő idő átállni az új korszakra.

Mindenre fel kell készülni

Az uniós főtárgyaló azonban jelezte, a pénzügyi piacoknak fel kell készülniük a legrosszabbra, illetve úgy kell számolniuk, hogy minden lehetséges forgatókönyv játékban van még. Hangsúlyozta, nem szabad alulbecsülni a megegyezés elmaradásának kockázatát.

London kemény időszak előtt áll Forrás: AFP/Oli Scarff

A kemény hangvételt fokozta, hogy Barnier kijelentette, a piaci szereplőknek (és a brit kormánynak) tudomásul kell venniük, hogy

a kilépéssel Nagy-Britannia el fogja veszíteni a tagsággal járó előnyöket.

Amellett, hogy a brexit utáni írországi határkérdésről sem született még érdemi megállapodás, a másik fontos, és erősen ellentmondásos terület, a banki bónuszok kérdése. Az EU ugyanis a válság után szigorúan korlátozta a bankároknak kiadható bónuszokat, amit viszont Nagy-Britannia élesen ellenzett. Nem véletlen, hogy beindultak azzal kapcsolatos spekulációk, hogy a brexitet követően a britek megszabadulhatnak ezektől a korlátozásoktól, viszont ha így terveznek, azzal még távolabb kerülhetnek egy megállapodástól.