Sohase mondd!

Vágólapra másolva!
Elméletben mindenki tudja, hogy mivel tilos a párunkat nyúzni - "Hol voltál tegnap?" "És kivel?" -, és mégis: a nők nagy része nem tud ellenállni a faggatás vágyának. Természetes, ha érdeklődünk, de a személyes szabadságra mindenkinek szüksége van.
Vágólapra másolva!


Despota csajok?

Azt ugye mindenki tudja, hogy a szerelemben mindent szabad - kivéve egy-két apróságot? Nem ajánlatos például folyton a súlyproblémáidról nyafogni kedvesednek, mert a végén ő is kövérnek lát majd, és felesleges agyba-főbe dicsérni előtte a barátnőidet, mert még lecserél téged valamelyikre. A párkapcsolatod különösen akkor futhat a legkönnyebben zátonyra, ha sokat használod a "Hová mész?" "Mikor jössz?" "Kivel voltál?" "Miért nem hívtál?" mondatocskákat.

A szokás hatalma

"Már hat éve vagyunk együtt a barátommal, és bevallom, kezdetben nagyon sok problémánk adódott abból, hogy folyton faggattam őt, mikor, hol és kivel volt" - mondja a 27 éves Zsófi. - "Egyszerűen féltékeny voltam a pasimra, mert hát ő valóban állati jól néz ki, és nagyon buknak rá a csajok, még akkor is, amikor pedig vele vagyok, hát még, mikor nem. Szóval gyakran ellenőrizgettem, felhívtam, sőt volt egy időszak, hogy még a haverjának is át kellett hogy adja a telefont, mert le akartam biztosra csekkolni, hogy tényleg igazat mond-e, és nem egy másik nővel van-e esetleg."

"Ez így ment kábé két éven keresztül - aztán a pasim besokallt és elköltözött, én meg totál kiborultam. Három hónapig voltunk külön, de ez idő alatt nagyon bírtam tartani magam és egyszer sem hívtam fel, mert azért bennem is van büszkeség. Aztán a végén ő jelentkezett, és bevallotta, hogy hihetetlen, de nemcsak én hiányzom neki, de az állandó kérdezősködésem is. Azóta tök jó minden köztünk, és én továbbra is idegesítően vallatom, de ő ezt már megszokta" - állítja.

Tibi, te bitang

"Nekem már több kapcsolatom is zátonyra futott a kíváncsiságom miatt" - magyarázza a 32 éves Timi. - "Az első szerelmem, Tibi, csúnyán átvert és hónapokig megcsalt a hátam mögött. Ezek után, úgy érzem, egyetlen férfiban sem bízhatok meg igazán, ezért kérdezgetek folyton. A legutóbbi srácnak, akivel jártam, volt egy csomó lány barátja, akikkel baromi jóban volt, és ezt nem is titkolta előttem. Én viszont idegrohamot kaptam, ha meghallottam, hogy valamelyikükkel találkozik. Megesett, hogy én is vele tartottam, csak hogy meggyőződjek róla, valóban igazat mond-e nekem.

"De az is előfordult - és ez valamivel gyakrabban -, hogy követtem őt, vagy ötpercenként hívogattam a mobilján. Aztán, amikor hazaért, részletesem kikérdeztem, ravasz beugratós kérdésekkel fűszerezvén vallatásom, de egyszer sem bukott le. Csakhogy szerintem ilyen nem létezik, így hát kiadtam az útját. Most bizalomépítő csoportba járok, de nem hiszem, hogy lesz eredménye" - panaszolja.

Evolúciós probléma

"A férfiak és a nők evolúciós értelemben eltérő viszonyt mutatnak a párkapcsolatban, a szexben. A férfiak evolúciós szempontból akkor járnak jól, ha minél több gyermekük születik 'kis befektetéssel', például alkalmi kapcsolatokból" - mondja Szendi Gábor klinikai szakpszichológus. - "Ezzel szemben a nők érdeke az, hogy olyan férfitól szüljenek gyermeket, aki élethossziglan hajlandó lesz 'invesztálni' az utódnevelésbe. A férfihűtlenség biológiai gyökerei tehát sokkal kézenfekvőbbek."

"A féltékenység egyébként nem káros dolog" - folytatja -, "és a nők ezen a téren elsősorban arra érzékenyek, hogy megbizonyosodjanak párjuk érzelmi hűségéről. Egy jól működő házasságban az a fontos, hogy a nő minden nap egy kicsit karbantartsa a kapcsolatot, hogy állandóan megerősítse a belső érzelmeket. Így könnyebben elérheti azt a védettséget, amelyet az állandó kérdezősködéssel úgysem kapna meg."

Kérdezz bátran!

Vajon a sztárok hogyan kezelik ezt a problémát? Erről faggattam volna Kimit - aki nem egy valós személy, de a fantáziámban elég élénken él a jelleme -, ám mégsem tettem, mert annyira elfoglalt volt. A művésznő, aki színészként, énekesként és akrobataként is bizonyította már tehetségét, nemrégiben adta ki könyvét, és mostanában jelent meg férjének könyve, anyósának könyve, unokatesójának pedig lemeze.

"Igenis minden női lénynek joga van feltenni bármilyen kérdést, bárkinek! Asszonytársak, egy cseppet se féljetek kiengedni magatokból a bennetek lakozó úrnőt!" - mondja lelkesen (fiktíve). - "Én mindig mindenkit arra buzdítok, hogy élje át a pillanatot ott és akkor, nem szabad sem a negatív, sem a pozitív energiáinkat visszatartani, hiszen akkor gátolnánk a kozmikus áramlást."

"Azt sem árt tudni, hogy egy kiadós veszekedés alatt olyan nemi hormonok szabadulnak fel egyaránt a nőkben és a férfiakban, amelyek rendkívüli módon gerjesztik a szexuális erőinket, vágyainkat. Így ne csodálkozzunk rajta, ha a csetepaté után végül egymás karjaiban, a szenvedélytől átitatva találjuk magunkat - ezt saját tapasztalatból mondom. Vagyis azt tanácsolom minden nőnek, aki része az univerzumnak: semmit ne tartsatok magatokban, inkább tanuljátok meg szabadjára engedni a dühöt és boldogságot is, mert az ősi férfiösztön képes tolerálni mindezt" - teszi hozzá.

Cikkünk nyomán kiderült tehát, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie: kérdez vagy nem. Reméljük, sokat tudtunk segíteni és ezt a problémát is megoldottuk, csakúgy, mint az összes többit.