Előtérben a háttér: a gépes beavatkozók

Egy kicsúszás vagy baleset után a roncsok eltakarítása a gépes mentők feladata a Forma-1-es futamokon. A Magyar Nagydíjon az úgynevezett rescue csapat vezetője Turi István, akinek a 100 fős legénységet és a jó néhány munkagépet kell összehangolnia.

A gépes beavatkozóknak nemcsak a roncsok elszállítása a feladata, de a rescue csapat oltja el az esetleges tüzeket, távolítja el az olaj- és egyéb szennyeződésfoltokat az aszfaltról, de Turi István csapata állítja helyre a balesetek után megsérülő gumifalat és a szalagkorlátot is.

Pontosan mi a feladata a Hungaroringen?
Turi István:A gyorsbeavatkozó vagy más néven a rescue szolgálatnak, illetve a gépes technikai mentőknek vagyok a vezetője. Ha a két szalagkorlát között történik bármilyen esemény, amihez technikai beavatkozás szükséges, akkor az én csapatom avatkozik be. Mindenféle feladat szóba jöhet, kivéve az emberélet mentése, illetve amennyiben ehhez szükséges műszaki mentés, akkor segítséget nyújtunk hozzá.

Hogy áll össze a csapat?
T.I.:Egy közel 100 fős gárda tartozik hozzám, ebből 16 autóban 2-2 hivatásos tűzoltó teljesít szolgálatot a rescue járművekben. Továbbá 13 db munkagép van, amik a kavicságyból vagy más területről a mozgásképtelen autót tudják kiemelni, vagy kivontatni. Meg kell említeni még 5db, saját daruval rendelkező teherautót, amik a roncsok elszállításában tudnak közreműködni. A kezem alá tartozik még a pálya takarítása is az esemény teljes ideje alatt. Ugyancsak hozzám tartozik a pályakarbantartás, értem ez alatt azt, amikor a gumifal vagy a szalagkorlát megsérül, akkor azt nekünk kell kijavítani. Erre rendelkezünk megfelelő technikával, hogy lehető leggyorsabban ismét biztonságossá tudjuk tenni a feltételeket. További nem kis feladat, hogy a több száz darab tűzoltó készülék és sportbírói felszerelés kihordása, szétosztása minden reggel, majd este a visszagyűjtés.

A 15 boksztűzoltó is az én felügyeletem alá tartozik. Büszkén jelenthetem ki, hogy sikerült 2-3 alkalommal is olyan méretű tüzet lokalizálni és eloltani, amikre a versenyirányításban helyet foglaló FIA szakemberek letették a nagyesküt, hogy csak körülhatárolni lehet, eloltani, nem. Ezeknek a tűzoltóknak egy úgynevezett "impulzusoltó" készülék a felszerelésük, ezek magas nyomású levegővel, nagy sebességgel vizet porlasztanak a tűzre, amivel egyszerűen lefújják a lángot a felületről és hűtik is. Ez egy magyar találmány, egyszer a külföldi versenyigazgató is egy ilyen oltás után lejött és tüzetesen megszemlélte, hogy mivel is sikerült ilyen gyorsan megfékezni a lángokat.

Az egyik magyar ob futamon Bódis Kálmán Porsche versenyautóját sikerült úgy megtankolnia a csapatának, hogy jutott a benzinből az izzó féktárcsára is, hatalmas tűz csapott fel, de az előbb említett készülékkel pillanatok alatt el tudták oltani az autót.

Korábban halottuk az emelő járművekre a traktor megnevezést, Önök is ezt használják?
T.I.:Többé-kevésbé igen. Mi igazából TH-nak hívjuk őket, ami a "telehandler" rövidítése, ezek hidraulikus kitológémes szerkezetek, terepjáró gépek, a legmélyebb kavicságyban is tudnak közlekedni akár esőben is. A rajtuk lévő felszereléssel a magát beásó vagy más miatt mozgásképtelen járművet felemelik és kiteszik a pályán kívülre. Ha éppen áll a verseny, akkor szállítójárművet küldünk ki, hogy az autót egyből a bokszba tudjuk visszaszállítani a csapatnak.

Hogy kell elképzelni a gyorsbeavatkozó rescue autókat?
T.I.:A szó legszorosabb értelmében vett rescue autóból 4db van a pálya mellett. Ezek olyan hidraulikus feszítő-vágó és daraboló felszereléssel ellátott autók, amikkel egy roncsolódott versenyautóból pillanatok alatt ki lehet vágni a sérült pilótát, hogy az orvosok megkezdhessék az ellátást. A bemutatókon és a gyakorlatokon egy utcai autót néhány perc alatt kabrióvá lehet tenni a szerszámokkal és nem sokkal hosszabb idő alatt apró darabokra szabdalni. Ugyanebbe a csoportba tartoznak további járművek, amiknek a felszerelése nem ennyire sokrétű, de a rájuk vonatkozó szabályoknak teljesen megfelelnek. Ezek az autók leginkább tűzoltásra és vontatásra alkalmasak, amikben szintén hivatásos tűzoltók ülnek, akik nem ijednek meg egy kigyulladt autótól, pontosan tudják mit és hogyan kell tenni, hogy a lehető leggyorsabban megfékezzék a tüzet és segítsék a mentés mielőbbi megkezdését.

Hol állnak ezek az autók?
T.I.:A pálya szélén előre megadott pontokon állnak indulásra felkészülve. Több beálló hely van kialakítva a pálya mentén, ahol a traktorok és rescue autók várakoznak, hogy szükség esetén mentsék a pilótát és az autót.

Kikből áll a csapat?
T.I.:A 16 rescue autó személyzetére szigorú szabályok vonatkoznak, magának a csapatnak és minden tagjának is rendelkeznie kell a nemzeti szövetség (MNASZ) licencével. A licenc egyrészt bizonyítja, hogy a csapat és a személyzet alkalmas a feladatára, másrészt az ilyen szintű eseményekre a szabályok szerint kizárólag licenccel rendelkező rescue csapat kérhető fel. A személyzet alapvetően hivatásos, vonulós tűzoltókból áll, akik szabadnapjukon teljesítenek szolgálatot a versenyeken.

Milyen más eseményeken dolgozik a csapat?
T.I.:A hungaroringi versenyek többségén, illetve az autós gyorsasági országos bajnokság futamain, például Orfűn vagy Parádsasváron.

Ön mióta vesz részt a Forma1 Magyar Nagydíjon?
T.I.:A kezdetektől fogva, tehát idén a 22. versenynek futok neki és remélem, hogy ez is olyan sikeres lesz, mint a korábbiak.

Ennyi idő alatt biztosan összegyűlt 1-2 érdekes élmény.
T.I.:Megmondom őszintén, hogy a futam 4 napján nem nagyon van időnk élményeket gyűjteni. Abban a feladatkörben, amiben mi vagyunk, ott nagy odafigyeléssel és 100% koncentrációval kell dolgoznunk, mert emberéletek vannak a kezünkben.

Néhány évvel ezelőtt láttam egy érdekes dolgot, a verseny végén a kiesett autót vontatta vissza a bokszutcába az egyik rescue autó. A versenyautóba megpróbálta belepréselni magát az egyik tűzoltó, hogy irányítani tudja.
T.I.:Az is a feladataink közé tartozik, hogy a verseny végén az addig a korlát mögött összegyűjtött meghibásodott vagy törött autókat visszaszállítsuk a bokszutcába a csapatoknak. Ahogy én látom,a pilóták versenysúlya 60-70kg lehet, viszont egy 30-35 éves jó fizikumú tűzoltónál a 90-100 kg a normális testsúly.

A személyzet teljes tűzálló felszerelésben teljesíti a szolgálatot?
T.I.:A bokszutcában igen, overall, maszk, sisak kötelező; ezért is vannak többen, mint ahányan kellenek, hogy tudjanak váltásban dolgozni a nagy melegben. A rescue személyzet is védőfelszerelésben van, de a mentéshez szükséges ruházatot a riasztást követően is fel tudják venni, amíg a helyszínre érnek.

Felmehetnek-e ezek az autók verseny közben a pályára, ha menteni kell?
T.I.:Persze, szükség is van erre időnként. A beavatkozástól függően vagy a biztonsági autó jön ki a bokszból és felvezeti a mezőnyt, hogy tudjon mozogni a rescue autó, vagy dupla sárga zászlóval biztosítják a mozgását. Erről a döntést minden esetben a versenyigazgató hozza meg.

Milyen módon zajlik a felkészülés?
T.I.:Élesben. Erre a legjobbak a különböző hazai ob és nemzetközi futamok, ahol minden mozzanatot élesben lehet gyakorolni. Nagyon jókor jött a múlt heti Renault rendezvény, mert összerázódott és ráhangolódott a csapat a jövő heti magyar Forma-1-es futamra.

Ön hol végzi a munkáját a verseny alatt?
T.I.:A versenyirányítás termében, ahol rengeteg monitoron keresztül követi a futam alakulását a versenyigazgató és valamennyi hivatalos személy az FIA és az MNASZ részéről. Én itt ülök, innen tartom kézben a csapatot. Sokkal jobban szeretnék én is a pálya szélén állni, de ha már ide elértem, akkor itt teljesítem a feladatom. Az edzések során még van lehetőség kicsit körülmotorozni a szervizúton, de a verseny rajtjától kezdve én fent vagyok a toronyban, hacsak nem történik olyan súlyos esemény, amit a helyszínről kellene irányítanom.
Ide tartozik, hogy ha például történik egy korlátsérülés, akkor nekem azt le kell ellenőriznem, mert föntről csak annyi látszik, hogy történt valami, de azt megítélni, hogy tovább lehet-e engedni az eseményt vagy azonnali beavatkozás szükséges azt a helyszínen lehet.

A múlt hétvégi Európa Nagydíj időmérő edzésen Lewis Hamilton nekiment a gumifalnak, és a látszólag ép fal ellenére csak 10-15 perc után indították újra az edzést. Itt is a korlátot ellenőrizték, javították az ottani szakemberek?
T.I.:Így van. Ezek a gumiabroncsokból összeépített falak most már nálunk is konvejor szalaggal vannak burkolva, aminek az a szerepe, hogy az erőket elnyelje. Ha a sérülés olyan mértékű, vagy olyan rossz szögből érkezett, akkor elképzelhető, hogy az a továbbiakban nem tölti be a szerepét, ekkor cserélni, javítani, kell. Szerencsére ott is csak az történt, hogy helyre kellett rángatni a gumifalat amennyire lehetett és tovább tudott menni a kvalifikáció.

Tehát ez is a csapat feladatai közé tartozik?
T.I.:Ahogy mondtam, ami a két szalagkorlát között történik és az probléma, az mindig az én problémám. Szegény Jenő bátyánk működése idején - Zsembery Jenő, sajnos már nincs köztünk - volt olyan alkalom, hogy egy nap megszámolták, hogy majd kétszázszor hangzott el a rádióban, hogy "Túri Pista jelentkezz!". Azóta szerencsére már összeállt úgy a többi csapat is, hogy ne legyen szükség ennyiszer rám. Jenő bácsinak voltam a jobb keze, bármit meg tudtam oldani, a törött seprűnyéltől kezdve a legkomolyabb problémákig.

Időnként láthatjuk, hogy a pályamunkások fehér port söpörnek az aszfalton. Mi történik ilyenkor?
T.I.:Egy zeolit nevű olajfelszívó anyag ez a fehér por, ami egy darált és vegykezelt kőzet. Ezzel szórjuk fel az olajszennyeződést. Többé-kevésbé felszívja, de utána el kell távolítani a pályáról. 8-10 percre egy seprőgépet nem érdemes bevetni, mert mire elindul és odaér, addigra a beavatkozók kézi erővel be is fejezik a munkát. Na őket lehet látni nagy seprűkkel sorban egymás mellett a pályát söpörni.

Mit vár az idei magyar futamtól?
T.I.:Nyugodt, békés, korrekt versenyt. A munkánknak közel 70%-a a szükséges rossz, talán az a legjobb, ha meg sem kell mozdulnunk, mert ekkor nincs baleset, sérülés. Ha a gyorsbeavatkozók vagy a munkagépek nem sokat mozognak, az legfőképpen a versenyzőknek jó, hiszen akkor a pályán a köröznek és versenyeznek.