Kósáné: "A mézeshetek után jön a duzzogás"

Nem jár majd fogadásokra, viszont sokat fog dolgozni az Európai Parlamentben - ezt ígérte az [origo] Társalgójában Kósáné Kovács Magda, a szocialisták egyik EP-képviselője. A képviselőről kiderült az is, hogy Brüsszelben bérelt lakásban fog lakni, hogy nem ejtett örömkönnyeket a június 13-i választás után, és hogy a tengerpartról neki Torgyán József jut eszébe.

Mi a véleménye arról, hogy a Fidesz messze jobban szerepelt, mint az önök pártja? (Pip)

- Természetesen egyetlen örömkönnyet sem morzsoltam el a szemem sarkában, de kétségbeesni sincs okom. A 13-11-es felállás a két nagy politikai család között az EP-ben kiegyensúlyozott képviseletnek számít, és az itthoni vártnál gyengébb szereplésnél sokkal nagyobb csalódás az, hogy a térségből, beleértve a 44 fős lengyel delegációt is, nekünk van a legtöbb szocialista képviselőnk.

Hihetetlen, hogy a Fidesz mennyivel jobban szerepelt! Mit gondol, ez a súlyos figyelmeztetés az ország részéről mennyiben befolyásolja az önök munkáját a továbbiakban? (Pip)

- Már bevallottam, hogy jobb eredményre számítottam, legkevesebb 10-11 helyre. Ez az eredmény azonban egyáltalán nem hihetetlen. Hihetetlen a lengyel, a cseh bukás, a német szociáldemokraták erőteljes háttérbe tolása. A figyelmeztetés számomra azért fontos, mert a fegyvercsattogás helyett sokkal több energiát kell fordítani arra, hogy az emberek megértsék, mit tesz a kormány, és amit a parlamenti többség elfogadott, ahhoz miért adta a hozzájárulását. A "másik" helyett jöjjön új, három M: mi, mit és miért.

Ön szerint miért nem mozdult meg az MSZP szavazótábora? (crusoe)

- Biztosan több oka van. A mézeshetek után a legjobb házastársak is duzzognak egymásra, mert kiderül, hogy az álmok lovagja pl. nem szeret fogat mosni, vagy a koszos zokniját a tévé tetején hagyja. A mi választóink is az álomból ébredve úgy érezték, nem a zoknira számítottak. De nem mentek át a másik oldalra, csak átfordultak a másik oldalukra, és pihenőnapnak tekintették a választás vasárnapját. Az okok között bizonyára ott van a kampány, a kormány önképének látványos és részletes megrajzolása helyett a sarkított vita, az uniós tagság előnyeinek homályos volta és végül az, hogy a mi választóink akkor mozdulnak meg, ha a helyzetben rejlő veszély eléri az ingerküszöbüket. Ezt a helyzetet nem érezték veszélyesnek, mint ahogy nem is volt az.

Ezt talán azt is jelenti, hogy az emberek bizalmát elveszitették? (Kisjuhasz)

- A számok nem a bizalomvesztést igazolják, erről az előbbiekben már írtam

A választások után megtapsolták egymást az MSZP-s politkusok, és újra bizalmat szavaztak egymásnak, hivatkozva arra, hogy "mozgósítási" vereséget szenvedtünk. Ön szerint miért a kampányaktivistákat hibáztatják az esetleges bukásokért, és mért nem gyakorol a párt egy kis önkritikát? (fokker2)

- A fentiekben többször elmondtam, hogy nem az aktivistákat, hanem az egyetlen ágyúcsőbe gyömöszölt kampánystratégiát érte sok bírálat. Ha pedig a párt önmagát bírálja, akkor szervezeteinek is üzennie kell, de csak akkor teszi ezt igazságosan, ha a cédulákat hordó, aláírásokat gyűjtő, durva szavakat is vállaló aktivistáknak teljes szívből mond köszönetet. Biztos vagyok abban, hogy ezt sokan megtették, de hadd tegyem meg én is.