Gerlóczy Marci: Nem nagyon illeszkedem azóta sem

Gerlóczy Márton 22 éves. Igazolt hiányzás címmel nemrégiben jelent meg első regénye, amely, ahogy ő mondja, az életéről szól, méghozzá iskolai pályafutása vagy inkább vesszőfutása keretébe építve. Nem nevezi magát írónak, csak egy fiatal, aki okok és válaszok után kutat, akit sokan szeretnek és legalább annyian utálnak, és aki időről időre belecsap a lecsóba. 

- A honlapodon élénk gyalázás ment egy időben. Ebben különösen egy Rossz Máj nevű pofa jeleskedett. Ismered őt? Mi baja veled? (Kali-Yuga)

"A lány nem rajong értem, inkább fordítva"

- Vannak ötleteim, de azokat ismertetni nem szeretném, mert elég egyértelművé válna gyűlöletének oka.

- Van barátnőd? (uhk)
- Most nincs.

- Hol lehet veled találkozni? (deviers)
- Sokat időzöm a 424-es könyvesboltban - egy nagyon kellemes kis bolt a Hollán Ernő utcában.

- Hány igazi barátod van? Vagy számít ez egyáltalán? (sehonnaibitang)
- Számít, persze. A családomon kívül, jelen állás szerint, hozzávetőlegesen, szóval kettő.

- Nem tartasz attól, hogy azok után, hogy ennyire sikeres a könyved és gyakorta szerepelsz a médiában, nehezebb lesz úgy szemlélned a világot, ahogy eddig tetted? (vict)
- No, ilyenkor ugrik ám a majom a vízbe. Nem érzem magam jól a tévés szereplésekkor, sem az újságírók előtt, vagyis az a szemlélet, amire utalsz, csak erősödik.

- Szerepel a terveid között, hogy mégiscsak leérettségizel? (Rammstein)
- Terveim közt ugyan nem szerepel, de gondolok rá néha.

- Vagy két-három hete láttalak a Szent István park előtti kis téren ücsörögni egy padon. Kutyapiszok, kölkök, te feketében és csaj rajongó tekintete melletted, te meg baromi unott, fáradt voltál, és sajnálnivalóan boldogtalan. Semmivel sem jobb most, hogy beleüvölthetted a világba kamaszkori sérelmeidet? (Kali-Yuga)
- Oh, a lány nem rajong értem, inkább fordítva. Azt nem mondanám, hogy jobb. Más lett kicsit minden, és zavaró, ha ezzel indulok mindenkinél, mármint hogy én most valaki vagyok.

- Neked bejön az élet, vagy nem? (Bebia)
- Elnézést, de most vissza kell, hogy kérdezzek, mert nem tudom, melyik életre gondolsz.

- Erre a mostani életedre gondoltam, amelyben jelenleg vagy. (Bebia)
- Ebben a pillanatban, és az elmúlt nap tanúságai szerint, az élet tejföl.

- Hogyan szoktál döntéseket hozni? Durr bele a lecsóba, oszt hadd szóljon? Gondolod, ez minden esetben beválik? (sehonnaibitang)
- Nem gondolom, tudom, hogy nem. Megszoktam, iszom is a levét, de így működöm.

- Számomra kissé érthetetlen, hogy ha ennyire jól látod, hogy milyen is a világ manapság, akkor hogy volt kedved egyáltalán megírni ezt a könyvet, erre a világra? (vict)
- Nos, a két választás közül (itt vagyok, vagy nem vagyok) ez tűnt elviselhetőbbnek.