Missura: A forint olyan áru, mint a paradicsom

Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője az [origo] Vendégszobájában beszélt arról, hogy miért gyenge nyáron a forint, megindokolta a 2003-as sáveltolást és szóba került az euró 2010-re tervezett bevezetése is. A beszélgetésből kiderült, hogy manapság miért nincs szükség elméleti közgazdászokra és az is, hogy a jegybank sajtószóvivői pozíciója nem nyugdíjas állás.  

- Az Unióba való belépésünket ön hogy látja? Milyen hatással van a gazdaságra? (gabor)
- Az Unióba való belépés lehetőségeket nyitott, és nem garanciája a sikeres Magyarországnak. Ugyanúgy lehetünk vesztesek, mint nyertesek, de a nyertesek tudatosan, néha fájdalmasan felvállalnak komoly döntéseket a jövő érdekében. Mi valahol az elhatározás elején vagyunk, reformok még nem születtek.

- Milyennek ítéli meg a jegybank és a kormány jelenlegi kapcsolatát? (karl_cox)
- Nyári szünet van. Képletesen és ténylegesen is, legalább olyan szünet, mint tavaly, amikor is szeptemberig kellett várni a komolyabb konfliktusokra. Egyébként pedig a politikában bőven van most esemény.

- Milyenek az esélyei Magyarországon az eurónak? Amúgy miért lesz nekünk jó, ha bevezetik és a forint megszűnik? (cool)
- Magyarország euróbevezetése az Uniós csatlakozás óta eldöntött tény, már csak az időpont a kérdéses. Minden elemzés azt mutatja, hogy az euróbevezetés számunkra hasznos lesz, minden évben a gazdasági növekedés üteméhez majdnem 1 százalékot ad hozzá. Önmagában a csatlakozás egy erős valutát hoz az országnak, alacsony inflációt, alacsony kamatokat, 0 átváltási költségeket, élénkülő külkereskedelmet, turizmust jelent.

- Ténylegesen mikor váltunk át az euróra? (maszatka151)
- A hivatalos dátum 2010. január 1. Azonban sokszor írta, mondta a nemzeti bank, hogy ez csak megfelelő reformok elindításával, megfelelő eltökéltség felmutatásával teljesíthető dátum. Ugyanis a 2010-es bevezetéshez már 2008-tól egészséges gazdaság képét kell mutatnunk, az pedig már csak 2 évre van tőlünk.

- Milyen hatása lehet Magyarországra a megbukott az uniós költségvetés? (karl_cox)
- Az Európai Unió belső vitái nyilvánvalóan hatnak a magyar gazdaságra is, ezért fontos, hogy jól lobbizzunk, jó támogatókat találjunk a saját érdekeink képviseletére. A több év múlva életbe lépő költségvetésig is még bőven van saját portánkon javítani való, reformálni való, amik segítségével még jobban tudunk szerepelni az uniós versenyben

- A '100 lépés' program hozott javulást a hiányokkal küszködő költségvetésnek? (gabor)
- A "100 lépés" programja az MNB előtt sem teljesen ismert, a költségvetés egyensúlyára, illetve hiányának csökkentésére, reméljük, mindenki vigyázni fog.

- Mi a véleménye, a Monetáris Tanács kibővítése megfelel a személyi és intézményi függetlenség elvének? (koszekans)
- Semmiképpen sem. A függetlenséget súlyosan sérti, ha egy európai intézmény döntéseit úgy próbálják meg befolyásolni, hogy a döntést hozó szerv összetételét egyoldalúan megváltoztatják. A korábbi kinevezési eljárásban a miniszterelnöknek és a jegybankelnöknek egyetértésre kellett jutnia egy adott tanácstag kinevezéséről, a törvénymódosítás viszont megengedte a miniszterelnöknek, hogy négy tagot egymaga küldjön a Monetáris Tanácsba.

- A kormányválságok hogyan befolyásolják a gazdaságot (miniszterelnök lemondás, konfliktusok)? (gabor)
- Az ország megítélését befolyásolják, amit úgy neveznek, hogy politikai kockázatok. Ez lehet alacsony, de a csatlakozó országok és Magyarország is növekvő kockázatot mutat manapság.

- Utalt a jegybanktörvény módosítására. Elismervén a függetlenség megsértését, nem gondolja, hogy a 2001-es törvény nemzetközi mintákhoz képest kiugróan jelentős hatalommal latja el az elnököt, a Monetáris Tanács tagjainak kinevezésében például? Hiszen a függetlenség demokráciában azért csak adott keretek között értelmezhető! (koszekans)
- Nem gondolom, hogy jelentős hatalommal látták el az elnököt. A konszenzuskényszer a miniszterelnök és a jegybankelnök között igen előremutató, nemzetközileg is példaértékű. Az adott magyar viszonyok között pedig jól működő volt. Sok vita volt Medgyessy Péter és Járai Zsigmond között az új tagok kinevezésében, de mindig a legjobb megoldás lett a végeredmény. A kilenc tagból 2004 végére már öt tagot a Medgyessy-Járai egyezség alapján neveztek ki. A demokrácia pedig igenis hozhat olyan döntést, hogy olyan intézményeket létesít, amelyeket megvéd a politikai változásoktól, és a hatalom szereplőit konszenzusra kényszeríti. Ez a függetlenség politikai része, a gazdasági pedig az, hogy a nemzeti bankokat éppen a kormányoktól kell függetleníteni, mert az érdekütközések esetleg az infláció felpörgetésében ölthetnek testet.

- Mi a véleménye a bankok reklámtevékenységeiről? Ön szerint eldurvulhat annyira a helyzet, mint a mobilszolgáltatóknál? (MiszterSzmisz)
- Nincs véleményem a reklámokról, a bankok saját portékájukat kínálgatják. Szigorú szabályok vonatkoznak a hirdetések valóságtartalmának és összehasonlíthatóságának biztosítására (hiteldíjmutató stb.), de a jó megoldás a lakosság pénzügyi kultúrájának emelése. Nem elfogatható, hogy valaki azért szenvedjen kárt, mert nem tanulta a banki ismereteket, vagy mert azóta sem kapott objektív forrásból pénzügyi segítséget. Ebben még sok a tennivalója a bankszektornak.