A matematika gondolkodásra nevel - vendégünk volt Lovász László matematikus

"Napról napra látjuk, hogy az emberi tudat kiterjesztéseként különböző számítástechnikai és informatikai eszközök egyre inkább gondolkodásunk részévé válnak" - mondta az [origo] chatszobájában Lovász László matematikaprofesszor, aki idén megkapta a legrangosabb hazai tudományos elismerést, a Bolyai-díjat is.

A mai legnagyobb problémák

Ön kutatóként dolgozott/dolgozik, vagy gyakorlati problémák megoldására is "használta" a tudását? [diszkrétpasi]
Előfordult. Nem ez volt számomra a fő elfoglaltság, de persze minden kutató örül, ha kutatási eredményeinek gyakorlati haszna van. Persze a gyakorlatban való alkalmazáshoz mindig sok más kutató és fejlesztő közreműködése is kell.

Matematikailag és informatikailag mikorra tehető Ön szerint, amikor a mesterséges tudat túlnő az emberin? [Rózsaszin Sintér]
Nem hiszem, hogy a közeljövőben olyan mesterséges tudat alakulna ki, ami az embertől független, és az emberi tudatot általában legyőzi, ebbe az irányba nem is hiszem, hogy komoly kísérletek volnának. Azt viszont napról napra látjuk, hogy az emberi tudat kiterjesztéseként különböző számítástechnikai és informatikai eszközök egyre inkább gondolkodásunk részévé válnak. Ha valamire nem emlékszünk, a választ azonnal megkeressük az interneten, a különböző programok a matematikai számítások egyre nagyobb részét teszik automatizálttá. A különböző emberek közti kapcsolatok is egyre könnyebbé és egyre gyorsabbá válnak. Lásd például ezt a chatet. Ebben az irányban még nagyon sokat fog fejlődni az információs technológia és az emberi tudat közti együttműködés.

Mi a véleménye a biokibernetikáról? [kandurmandur]
Nem tudom, mit ért alatta, a bioinformatika nagyon fontos terület, hiszen a biológiai adatok olyan hatalmas halmazokat alkotnak, hogy ezeknek a kezelése igazi kihívás az informatika számára. A biológia alapkérdései egyébként is igen közel vannak az informatika alapkérdéseihez, mint például a bonyolultság fogalma, az információ továbbítása, felhalmozása... Ha a biokibernetikán biológiai alapú robotikát vagy mesterséges intelligenciát ért, akkor ehhez kevésbé értek, de ahogy látom, ezek a területek még gyerekcipőben járnak, bár kétségtelen nagyon izgalmasak.

Mennyire van elszakadva a mai matematika a valóságtól, mennyire elméletiek a mai problémák? [negyvennégy]
Az utóbbi 20-30 évben ez lényegesen javult. A 60-as, 70-es években volt egy tendencia, ami a matematikát az absztrakt problémák felé vitte, de ma a konkrét kérdések és alkalmazások iránti érdeklődés nagyon megnőtt.

Ki a példaképe? Kit tart a legnagyobb matematikusnak? [jopofasor1]
Talán Eulert, aki a matematika egy nagyon gyorsan felfutó időszakában a legkülönbözőbb területek elindításában volt részes, és aki a matematikát, mint egészet tudta áttekinteni.

Mit tart ma a legfontosabb/legizgalmasabb matematikai problémának? [godel]
Az ezredfordulón a Clay Alapítvány kijelölt hét matematikai problémát, amelyek "fejére" 1-1 millió dolláros díjat tűzött ki. Szerintem ezek közül is kiemelkedik a P=NP probléma. Ez igen egyszerűsítve a következőt jelenti. Mondjuk akár egy bíróság előtt egy-egy állításra bizonyítékot kell adnunk (matematikai esetben bizonyításnak nevezzük). A bizonyíték lehet nagyon rövid, könnyen bemutatható és meggyőző (matematikai állítás esetén enélkül nem is számít bizonyításnak), azonban ettől még lehetséges, hogy igen nehéz megtalálni (mint egy bírósági bizonyítási eljárásban a véres tőrt az ujjlenyomattal). A P=NP probléma az, hogy ha egy állításra létezik rövid bizonyíték, akkor ezt rövid idő alatt meg lehet-e mindig találni? Persze ezt a kérdést pontos matematikai formába lehet önteni. Ez a kérdés szorosan összefügg a különböző kriptográfiai rendszerek biztonságával és szinte minden, a gyakorlatban fontos algoritmikus problémával, másrészt alapvető logikai kérdést jelent az elmélet szempontjából. Én hihetetlen fontosnak érzem.

Lovász László: Köszönöm a kérdéseiket!

A legfontosabb szakmai eredmények

Dr. Lovász László 1971-ben az ELTE TTK matematika szakán fejezte be tanulmányait, ekkor sikerült bebizonyítania Berge francia matematikus mintegy 20 éve nyitott perfekt gráf sejtését. 1978-ban Kneser egy régóta nyitott kombinatorikai problémáját oldotta meg egy új módszer segítségével, 1979-ben pedig Shannon Ötszög-problémáját. 6 éven keresztül tanított a világhírű Yale Egyeremen, majd 1999-től 2006-ig a Microsoft Kutatóintézetének kutatója volt. A Microsoft Kutatóintézetében feleségével létrehozott egy, hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, amelyet a Windows Server 2003-ba be is építettek. 2006 óta az ELTE TTK Matematika Intézetének igazgatója. 1979-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.