Falus András: Az immunológia a védekezés tudománya

Nem vallunk szégyent a nemzetközi porondon, de ez nem menti fel a politikai döntéshozók felelősségét, ha nem fordítanak nagyobb figyelmet a tudományos kutatás támogatására - mondta a Vendégszobában Falus András immunológus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője.

Az immunológia mivel foglalkozik tulajdonképpen?
- Az immunrendszer olyan, mint egy nagyon jól működő rendőrség: mindenütt jelen van a szervezetben, észrevétlenül fejti ki működését, a veszélyes ellenséggel (pl. kórokozók, ráksejtek) szinte észrevétlenül végez, és eközben biztosítja a szervezet védekezését. Hatalmas kapacitású sejthalmazaink állnak rendelkezésre abból a célból, hogy a káros behatások ellen védjenek bennünket. Az immunrendszer szinte érzékszervként működik, rengeteg "ötletet" vet latba a szintén nagyon "ötletes" mikrobák és ráksejtek ellen. Az immunológia tehát a védekezés tudománya.

Magyarországon folynak világszínvonalú kutatások gyógyításban?
- Ami az immunbetegségek gyógyítását illeti, úgy gondolom, a szakemberek felkészültsége világszínvonalú, semmi szégyellnivalónk nem lehet. Ugyanakkor - és ez is nyilvánvaló - a kutatásfinanszírozás hazai állapota nagyon messze áll az optimálistól, s ez az immunológiai kutatásra is érvényes. A sok külföldön járt és külföldi munkacsoportokkal kapcsolatot tartó szakember meggyőződésem szerint heroikus erőfeszítéseket tesz, hogy ne valljunk szégyent a nemzetközi porondon. Azt hiszem, hogy ez eddig többé-kevésbé sikerült is, de ez nem menti fel a politikai döntéshozók évtizedekre előre meghatározó felelősségét, ha nem fordítanak nagyobb figyelmet a tudományos kutatás támogatására.

Azt szeretném megtudni, hogy már kisgyerekkora óta érdekelték-e a munkájával kapcsolatos témák.
- 1963-ban, másodikos gimnazista koromban szinte véletlenül jutottam be a Straub Brúnó professzor által vezetett biológiai szakkörre. Épp ekkor volt 10 éves a DNS-modell. Straub professzor és lelkes ifjú munkatársai (Venetianer Pál, Csányi Vilmos és mások) hatalmas lelkesedéssel öntötték a fejünkbe a legmodernebb biológiai tudást. Ez imprinting élmény volt számomra a genetika és a molekuláris biológia irányában. Biológusnak jelentkeztem az egyetemre, ahol hamar találkoztam egy hatalmas egyéniséggel, Gergely Jánossal, aki ma is jó egészségben a magyar és nemzetközi immunológia egyik legkiemelkedőbb alakja. Az ő előadásai jelentősen orientáltak, így lettem immunológus. Hosszú évekig egy kórház (ORFI) immunológiai laboratóriumában dolgoztam, majd az orvosi egyetemre kerültem 1994-ben. A genomika tudománya 6-8 éve érintett meg igazából, ami az elmúlt 2 évben kiegészült az immuninformatikával is.

Sikeres volt az immunológia napja?
- Úgy gondoljuk, Európa egyik legsikeresebb "Day of immunology"-ját szerveztük, minden nagy egyetemi városban, az MTA-n, kórházakban, iskolákban, "a csapból is az immunológia folyt". Egyértelmű, hogy az emberek - akiknek más szakmájuk és hivatásos érdeklődésük van - örömmel veszik az információkat, ha érthetően, világosan és őszintén beszélnek nekik egy tudományról.

Mikor fogják gyógyítani az AIDS-et?
- A sok sikertelen próbálkozás után véleményem szerint az immuninformatikán alapuló védőoltások nyújtják a megoldás kulcsát. Arról van szó, hogy a vírus génjei informatikai feldolgozottság után adatbankban már hozzáférhetőek, és a megfelelő válaszoló személy (fertőzött) genetikai adatai alapján a számítástechnika ma már össze tudja válogatni a megfelelő víruspeptidet az adott ember genetikai tulajdonságaival. Ez egyébként az immunomika (immuninformatika) lényege. A nagy probléma az, hogy melyik védőoltással felkeltett immunválasz lesz valóban védő a vírusfertőzéssel szemben. Van egy új immuninformatikai program (GAIA), amely a modern információs technológia legmagasabb színvonalát kombinálja az immunológiával a HIV-fertőzés esetén.

Foglalkoznak Magyarországon őssejtekkel?
- Bár ez nem közvetlen immunológiai kérdés, válaszom: igen. Több nagyon jelentős munkacsoport foglalkozik őssejtekkel. A munkák korábban elsősorban a hematológiai őssejtekre irányultak (lásd csontvelőátültetés), de ma már a sejtterápia új eljárásai is felhasználják az őssejtekkel kapcsolatos növekvő tudást. Sarkadi Balázs munkacsoportja például számos olyan nemzetközileg is nagyon jelentős kutatást folytat, amely a gyógyszerek hatásának megértésére, a tumorellenes gyógyszerek hatását befolyásoló tényezőkre irányul, s mindezt őssejtek segítségével. Személy szerint úgy gondolom, hogy a sokat vitatott (és némileg vitatható) embrionális őssejtek után egyre nagyobb teret nyer a felnőtt őssejtek vizsgálata. Kiderült például, hogy foggyökereinkben és más szervekben jól használható (etikailag és világnézetileg nem aggályos) kutatás végezhető, mellyel az orvoslás új útja nyílt meg.