Rózsa György: Szürkéket nem parodizálnak

Mint a kérdésekből kiderült, a fiatalabb nemzedékek inkább a Zsákbamacska című, kissé bugyuta vetélkedőre és a Gálvölgyi-féle Kapcsoltam-paródiára emlékeznek, ha Rózsa György neve szóba kerül, holott a Magyar elsők most is fut az m1-en, a Duna TV-n és a jórészt láthatatlan Autonómia csatornán. Persze Rózsa a negyvenévnyi tévés múltja során számos műsort készített, nem csak vizet kortyolgatott komoly arccal, fehér zakóban. A chaten mesélt kedves élményeiről, múltjáról, terveiről.

- Volt valami kezdeményezés, a Ferenciek terén lehetett beszélni egy bódéban: azzal mi lett? [Jófejcsajt]
- Nem a Ferenciek terén, hanem a Nyugati pályaudvar előtti téren állítottuk fel a Mindenki kameráját. Ott egy csendes kis kunyhóban mindenki elmesélhette élete legelképesztőbb, leghihetetlenebb, legfantasztikusabb történetét. Ezekhez a történetekhez asszociáltunk aztán Gárdos Péter rendezővel, irodalmi, zenei, színházi és filmes részleteket, anyagokat. A sorozat címe ez volt: Még ilyet! Őszinte sajnálatunkra 1998-ban az akkori új tévévezetés a sorozatot magyarázat nélkül megszüntette. Szerintem életem egyik legjobb, legtartalmasabb műsora volt.

- Tévés pályafutása során mi volt a legmaradandóbb élménye? Mi volt az a pillanat vagy emberi találkozás, amit soha nem felejt? [MiniszerelnökÚr]
- Sok ilyen volt. Csak egyet-kettőt: az első önálló szerkesztésű műsorom, a Hétmérföldes kamera első adásának vége, amikor a nevemet megláttam a képernyőn. A Tolna megyei falusi gyerekek arca, a hazai televíziózás első, falusi gyerekekről szóló tévévetélkedőjének felvételén (Csepű, lapu, gongyola), az önfeledt baromkodások Gálvölgyivel és Alfonzóval az Idesüss!-sorozat stúdiófelvételein, a hasfalat repesztő röhögés Gálvölgyi Kapcsoltam-paródiáján, Vitray indító gesztusa a Kapcsoltam átadásakor, az izgalmas műsorkitalálások pillanatai Gárdos Péterrel, a 31 Budapestre hozott világsztárral való személyes találkozás (Ó, drága Kylie Minogue!) a Top-show-ban. Aztán az Életmű-díj átvétele 2001-ben és a négy évtizedes tévés pályafutásért kapott Lovagkereszt átvétele, de persze a legfontosabb: Csilla lányom születése és közös fellépésünk az egyik Top-show-ban.

- Mit vár a mai fiatalságtól? Minden második fiatal főiskolás, és nem feltétlenül a diploma miatt. Mi a véleménye? [paragulisz]
- Azt várom tőlük, amit magamtól is: ha lehet, maradjanak fiatalok 100 évig, szeressék és éljék gyönyörűen az életüket, próbálják meg elhinni, hogy a 60 évesek is képesek fiatalok lenni, akarjanak mindent az élettől, legyenek jókedvűek, optimisták, tágra nyitott szeműek! Ami a második kérdést illeti, bárcsak mindenki, aki szeretne, tanulhatna, ám félek, hogy anyagi okokból ez egyre nehezebb lesz.

- Megállítják az utcán a rajongók, vagy maga után szólnak? Általában mennyire komoly az érdeklődésük a rajongóknak? [éjkirályno00]
- Igen, lépten-nyomon megszólítanak, megállítanak, időnként amúgy emberesen utánam is szólnak. Néha csak azt szeretnék tudatni, hogy felismertek, gyakran meglapogatnak, megszorongatnak, időnként a busa fejemet is megsimogatják. Őszintén szólva, néha-néha előfordul, hogy rossz napom van, és nem igazán repesek a közvetlenségtől. Ám általában jólesik a szeretet, hiszen tízéves koromban valószínűleg azért határoztam el, hogy tévés leszek, mert azt tapasztaltam, láttam, hogy akkoriban az emberek mindenkit nagyon szerettek, aki a képernyőn szerepelt. Szóval inkább simogassanak, mint rugdossanak.