Reznák Roxán: Elkerülhető a betárcsázós csalás

Miként védekezhetünk a kártékony tárcsázóprogramok ellen? Olcsóbb vagy gyorsabb lesz-e az idén az internet? Csevegőszobánk vendégeként többek között ezen kérdésekre is válaszolt Reznák Roxán, a Matáv internet divíziójának üzletfejlesztési igazgatója, és Németh Attila, a Netért Egyesület elnöke.

Miért ilyen drágák Magyarországon az internet-hozzáférések? (Szokesrac_19)

Reznák Roxán (RR): Az EU átlagának megfelelőek az internet-hozzáférések árai.

Németh Attila (NA): A modemes árak még mindig messze vannak az optimálistól.

Nyáron volt szerencsém Izlandon járni, és ott teljesen ingyen volt az internet. Miért van ez? (lolohy)

NA: Ott ingyen van a meleg víz is. :) Magyarországon is lehet ingyen internetezni vezeték nélküli hotspotokon vagy ingyenes modemes szolgáltatókon keresztül.

Nos, tudjuk, hogy a Matáv nem jótékonysági intézmény, nem fog soha olcsón internetet kínálni, hacsak nem kényszerítik rá. Nem lehetne bármiféle erősebb módszerrel erre kényszeríteni? Vagy meglátásotok szerint is csak a valódi piaci verseny hozhat erre megoldást? (monitorhead)

NA: Talán ezt illetékesebb vagyok én megválaszolni :) A hazai monopol piac nemrégiben változott szabad piacra, ezért még nem indult be az a verseny, ami a fejlett EU-tagállamokban évtizedek alatt a távközlési árakat a lehető legalacsonyabb szintre csökkentette. Ugyanakkor számíthatunk erre, s alapvetően a versenytől remélhetjük az árak valódi csökkenését. Azonban naivitás lenne, ha valaki arra gondolna, hogy ez azt fogja eredményezni, hogy az internetárak évente megfeleződnek: évi 10 százalékos csökkenésben lehet reménykedni.

RR: Hadd tamáskodjak egy kicsit, az internetezés piacán már most is van verseny Magyarországon, keskeny és széles sávon egyaránt. Ahogy a beszélgetésünk kezdetén már mondtam, a hazai internetárak az EU-átlag szintjén vannak, illetve nem haladják meg azt.

Milyen EU-átlagnak? Ezekkel a forgalmi korlátozásokkal? (promacska)

RR: A forgalomarányos ADSL-t Európa összes nagyobb távközlési szolgáltatója bevezette már. Mivel a Matáv portfóliójában a korlátlan csomagok változatlanul elérhetők, az EU-átlagnak mindkét típusban megfelelünk.

NA: Az EU 3 évvel ezelőtti ajánlásában 40 euróban javasolta a korlátlan ADSL-csomagok árát. Ez 10 ezer forint.

Remek gesztus volt, hogy megduplázzák az eddigi sávszélességeket, de kelet-európai viszonylatban még mindig nagyon le vagyunk maradva. Mikorra várható, hogy mi is hasonló szinten leszünk sávszélességben? És miért kell ilyen sokat várni ? (Vuki)

RR: Ismereteink szerint Közép- és Kelet-Európában kifejezetten az élvonalhoz tartozunk az ADSL-en nyújtott sávszélességeket illetően. A sávszélesség bővítése beruházásokat, műszaki fejlesztéseket igényel, milliárdos nagyságrendben.

Komolyan hisznek abban, hogy bárki venni fog forgalomarányos ADSL-t akkor, amikor a korlátlan hozzáférés csupán 1-2 ezer forinttal kerül többe? (Juhasz_bojt)

RR: Igen, mert van, akinek számít az 1-2 ezer forintos különbség, és egyébként ezt bizonyítják a bevezetés óta tapasztaltak is.

NA: Igen, elképzelhető. Felméréseink szerint a szélessávú felhasználók kb. 50 százalékának elegendő a néhány gigabájtos adatforgalom.

Az árak lehet, hogy megfelelőek, csak a sebesség nem. Milyen ütemű fejlődés várható ez ügyben? (Szokesrac_19)

RR: Tavaly megdupláztuk a széles sávú elérések sebességét, a fejlődés idén sem fog megállni.

Már korábban feltűnt, hogy a tüntetésével debütált Netért és a korábbi ellenfele, a Matáv gyakran azonos állásponton vannak. Nem egészségtelen ez az összemelegedés egy civil fogyasztóvédelmi szervezet és egy multi között? (barbara74)

NA: A szolgáltatók és a fogyasztók közti alapvető érdekellentét ellenére előfordulhat, hogy bizonyos kérdésekben tökéletesen azonos az érdekük. A csaló betárcsázóprogramok problémája ennek tipikus esete. Én nem gondolom, hogy "összefonódást" jelentene, hogy egy ilyen problémában közösen próbálunk tenni az előfizetőkért. Ennek ellenére bármit hozhat a jövő, és bármikor fenntartjuk a jogot magunknak, hogy bíráljuk a szolgáltatót, amennyiben piaci viselkedése szerintünk sérti az internethasználók érdekeit.

Egyébként példaértékűnek tartom ezt az együttműködést, mely során két eltérő érdekekkel rendelkező szervezet képes volt konstruktív párbeszédet kialakítani egymással.