Reznák Roxán: Elkerülhető a betárcsázós csalás

Vágólapra másolva!
Miként védekezhetünk a kártékony tárcsázóprogramok ellen? Olcsóbb vagy gyorsabb lesz-e az idén az internet? Csevegőszobánk vendégeként többek között ezen kérdésekre is válaszolt Reznák Roxán, a Matáv internet divíziójának üzletfejlesztési igazgatója, és Németh Attila, a Netért Egyesület elnöke.
Vágólapra másolva!

Elnézést kérek a tudatlanságomért, de többeket is megkérdeztem, kik vagytok, de a neveteken kívül senki nem tudja ezt. Milyen minőségben adjátok a tanácsokat? (kartekony_sertes)

RR: Reznák Roxán, a Matáv internet divíziójának üzletfejlesztési igazgatója vagyok, sokéves tapasztalattal a távközlés és internet területén.

NA: Németh Attila, a Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága Egyesületének elnöke vagyok.

Hogyan védekezzünk a tárcsázóprogramok ellen? Miért nem lépnek fel a szolgáltatók ezekkel szemben? (Juhasz_bojt)

RR: A védekezésnek több módja van: különböző védelmi szoftvereket lehet letölteni például a Matáv, az [origo] SzoftverBázis, a Védekezz.hu és az NHH honlapokról. Alkalmanként ki-be kapcsolható jelszavas védelmet biztosít a Netpáncél nevű Matáv-szolgáltatás, amely az akaratlan nemzetközi és emeltdíjas hívások ellen használható. A fogyasztók érdekében a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összefogásával tavaly ősszel 18 magyar távközlési szolgáltató együttműködési megállapodást kötött. Ennek keretében a cégek vállalták, hogy folyamatosan tájékoztatják a hírközlési fogyasztói jogok képviselőjét a tudomásukra jutott veszélyes telefonszámokról. Ezek a számok tételesen megtekinthetők, és a távközlési szolgáltatók csak kézi kapcsolással teszik őket elérhetővé, azaz a fertőzött PC-kre kapcsolódó modemek nem képesek automatikusan feltárcsázni ezeket.

Az utóbbi fél évben hány dialerek okozta káresetről van tudomásuk? Általában csak tapasztalatlan netezők esnek áldozatul, vagy régi motorosok is? (Juhasz_bojt)

RR: Az utóbbi egy évben körülbelül kétszáz ilyen panasz érkezett a Matávhoz.

NA: Azok a károsultak, akikkel kapcsolatban voltunk, mind a kezdő internetezők közül kerültek ki.

Mi a megoldás? Mert az nem, hogy a Matáv bekeményít és keresetet nyújt be gyanútlan emberek ellen, hogy fizessenek ki gyakran több százezer forintot. A bíróság ezt meg is ítéli, mert mit mást tehetne. És akkor a cég ajánlgat külön előfizetéses védelmet, de előzetesen senkit nem tájékoztat erről a veszélyről még véletlenül sem. (promacska)

NA: Az elmúlt években és különösen tavaly nyár közepe óta nagyon sok erőfeszítést tettünk a tájékoztatás és a megelőzést szolgáló felvilágosítás érdekében: a probléma és az ehhez kapcsolódó megoldási javaslatok gyakorlatilag a teljes magyar médiában megjelentek. Keress rá a Google-ban a csaló betárcsázó szavakra, és meg fogod látni, hogy ez az előbbi kijelentés igaz.

RR: A távközlési szolgáltatóknak ugyanakkor (ez mindegyikre igaz, nem csak a Matávra!) törvényi kötelességük az előfizető által internetezés közben - akarva vagy akaratlanul - kezdeményezett hívást a hívás tartamának vizsgálata nélkül létrehozni.

A gyakorlatban mit jelentenek ezek az "erőfeszítések"? (Taranis)

NA: Tavaly közös sajtókampányt kezdtünk a felvilágosítás és prevenció érdekében a csaló betárcsázó programok elterjedése ellen. Ennek keretében a probléma szerepelt az összes országos napilapban, a helyi lapokban, a kereskedelmi tévékben és rádiókban, valamint az online médiában is. A Netért emellett létrehozta a Védekezz.hu oldalt is, ahonnan egyedülálló módon ingyenesen letölthetővé tettük a DialController nevű szoftvert. Ez utóbbival a kártékony tárcsázóprogramok ellen lehet védekezni, s folyamatosan fejlesztjük.

RR: A tárcsázóprogramok ellen védelmet biztosító programok ingyenesen letölthetők az előbbiekben említett honlapokról, a média körülbelül tavaly nyár óta foglalkozik a csaló program által jelentett problémával.

Miért nem lépett a Matáv korábban? A betárcsázó csalások 2001 óta ismertek! (barbara74)

RR: A Matáv már 2001 nyarától foglalkozik a témával, keresi és ajánlja a megoldásokat az ügyfeleknek, illetve folyamatosan tájékoztatja a hatóságokat - az NHH-t és a fogyasztóvédelmet - a jelenségekről. Mindezt annak ellenére tesszük, hogy ezek alapvetően nem távközlési, hanem szoftveres problémák.

NA: Egyébként a problémát előidézők között kérdőre lehetne vonni a legelterjedtebb operációs rendszer gyártóját is, a Linux például a csaló betárcsázók ellen is véd.

Forrás: [origo]
Németh Attila

Router mögött ülve mennyire érezhetem magam biztonságban? Melyik a legjobb védelmet nyújtó tűzfal a piacon? (Cobalt|work)

NA: A router a kártékony betárcsázóprogramok ellen nem véd meg, ha modem van telepítve a gépre, és az csatlakozik a telefonhálózathoz. Otthoni használatra például a ZoneAlarm tűzfalszoftver ingyenes verziója elegendő.

RR: A betárcsázóprogramok ellen a tűzfal nem nyújt védelmet.

ADSL-en internetezem, így nem érint a dialerek problémája. Milyen más veszélyek leselkedhetnek rám a hálón? (Juhasz_bojt)

NA: Az ADSL akkor nyújt teljes védelmet, ha mellette a gépen nincs semmilyen más telefonmodemes kapcsolat (pl. faxmodem). Ezenkívül a vírusok, kémprogramok és más trükkös internetes csalások - pl. az adathalászat -, amit érdemes elkerülni. Az internetfüggőség kialakulásáról nem is beszélve :)

A Matáv miért nem mond le a betárcsázóprogramok által generált hívásokért fizetendő díj rá eső részéről? (barbara74)

RR: Erre nincs módunk, mert itt ténylegesen teljesített hívásokról van szó.

Betárcsázókat figyelemmel és megfelelő védelemmel simán el lehet kerülni. Ön mit gondol erről? (_Henry)

RR-NA: A Matáv és a Netért egyetért. :)

Mivel védik önök otthoni gépeiket? (Juhasz_bojt)

NA: ZoneAlarm, NOD32, Spybot, Ad-aware szoftverekkel, s az otthoni PC-m egy linuxos router mögül csatlakozik a világhálóra.

RR: A Netpáncél szolgáltatást használom.