Nem show-műsor a hazai Nagy Testvér-díj

Az internet egyik előnye a részleges anonimitás, ezt korlátozni csak bűncselekmény megvalósulása esetén szabad, a szólásszabadság ára, hogy "a hülyék véleményét is meg kell hallgassuk". Többek között ezt is megtudhattuk Galántai Zoltántól és Szabó Mátétól, a magyar Nagy Testvér-díj szervezőitől, akik a Vendégszobában az adatvédelemről és a privacyről beszélgettek olvasóinkkal.

Ön szerint lehetne-e az internet névtelenségét valamilyen szinten kordában tartani? Például: kitalált nevekkel e-mailek küldözgetése, majd a címzettek megalázása. Vagy itt a chaten ugyanez a dolog. Lehetne-e egyáltalán szűrni az internetet mint "csatornát"? (Helianthus)

- Az internetnek pont az az előnye, hogy lehetővé teszi a pszeudonim véleménynyilvánítást, ezt korlátozni csak annyiban lehet, amennyiben ez bűncselekményt valósítana meg. Amíg nem üti meg ezt a szintet az internetes közlés, addig ennek szabadnak kell maradnia. Nagyjából arról van szó, hogy a szólásszabadságba az is belefér, hogy az ember kénytelen a hülyék véleményét is meghallgatni, s ez a szólásszabadság ára.

Mi a véleményük a mostanában népszerű, phising-típusú internetes csalásokról? Hogyan védekezhetünk ezek ellen? (netman)

- Nem tudjuk pontosan, hogy mit takar ez a kifejezés, de ha a bankok nevében küldött adatkérő e-mailekre gondol, akkor erről csak azt tudjuk mondani, hogy ez egy bűncselekmény, csalás, ami ellen a bűnüldöző szerveknek határozottan fel kell lépniük, és igazán a felhasználók tájékoztatása segíthet elkerülni a kárt. Egyikünk több alkalommal jelezte azon bankoknak, amelyeknek a nevében eljártak, hogy ilyen e-mailt kaptunk, de egyik sem reagált semmit. Általában alapszabály, hogy nem biztosan azonosítható e-mailekben semmit nem adunk meg, és nem klikkelünk rá semmilyen linkre a levélben, ez a biztos.

A hazai hatóságok tényleg titkos dobozokat helyeztek el a magyar internetszolgáltatóknál? Ezekkel a hálón zajló levelezést, csetelést monitorozzák? (kispajtas)

- Hivatalosan ezt nem tudjuk. Az biztos, hogy az internetes kommunikáció megfigyelése Magyarországon is sok jogi garanciával körübebástyázottan, szigorúan szabályozott dolog. Ezeknek a garanciáknak a figyelmen kívül hagyásával nem szabad megfigyelni az internetes kommunikációt még állami szerveknek sem. Amíg pontosabbat nem tudunk, hogy kik milyen céllal, milyen feltételekkel figyelnek, addig ezt minősíteni nem tudjuk.

Milyen esetekben adhatja ki egy magyar internetszolgáltató a lakcímemet és más adataimat az IP-címem alapján bárkinek? (ircwar)

- Az internetszolgáltató távközlési szervezetnek számít, és az ilyen szervezetek csak súlyosabb bűncselekmények elkövetésekor, ügyészi jóváhagyással ellátott adatkérésre válaszolhatnak. Pár évvel ezelőtt az adatvédelmi biztos (Majtényi László) vizsgált egy olyan ügyet, amely arról szólt, hogy valakiről adatot kértek az internetszolgáltatótól, aki azzal hencegett egy fórumban, hogy ő ásott fel és rongált meg egy focipályát. A vizsgálat során kiderült, hogy ez nem egy olyan súlyú cselekmény, ami alapján a rendőrség a szolgáltatótól ilyen adatokat elkérhet.

Bűncselekmény-e, ha az engedélyem nélkül internetes oldalakra kiteszik a nevem, címem, telefonszámom? Vagy a tudtomon kívül regisztrálnak valahova szintén névvel, címmel, telefonszámmal? (Helianthus)

- Adott esetben lehet bűncselekmény is. Van a btk.-nak egy olyan szakasza, amely szerint személyes adatok jogosulatlan használata, nyilvánosságra hozatala bűncselekmény, ha ezzel súlyos érdeksérelmet is okoznak az adatok alanyának. De mindig a bíróság joga eldönteni azt, hogy az érdeksérelem megüti-e azt a szintet, amely miatt ez a magatartás már bűncselekménynek minősül, vagy sem.

Egyre nagyobb gondot okoznak az ún. dialer programok, amelyek weboldalakon keresztül települnek a PC-re. Itt kire hárul a felelősség, a szolgáltatóra vagy csakis a felhasználóra? (telefongyula)

- A felelősség azé, aki ezeket a programokat elhelyezi a szerveren - elsősorban.

Sok internetszolgáltatónál (pl. UPC) az IP-címekhez rendelt reverse DNS tartalmazza, hogy az ügyfél mely városban, esetleg melyik kerületben lakik. Nem sért-e törvényt ez, szerintem ugyanis legalábbis elég aggályos. (paraboy)

- Önmagában nem az a baj, ha az IP-címből ezek kiderülnek, hanem az, ha ezeket a címeket gyűjtik, felhasználják olyan célokra, amikre nem lenne szabad. Amikor internetezünk, az IP-címünk úgy viselkedik, mint ahogy az ujjlenyomatunkat otthagyjuk egy kilincsen, poháron, és mindenütt, ahol járunk. Hacsak nem teszünk valami külön intézkedést azért, hogy az IP-címünk ne maradjon ott... Az internetes címünk megadása hozzátartozik az internetezéshez, ezeket csak az eredetitől eltérő célra nem szabad felhasználni, és persze időről időre törölni kell, amit szintén a törvény szabályoz, hogy milyen időközönként.

Mi a helyzet az internetes fórumok üzemeltetőivel? Ők milyen esetben adhatják ki az IP-címemet a hatóságoknak? (paraboy)

- Csak akkor, ha egy bizonyos súlyosabb bűncselekmény elkövetése miatt nyomoz a hatóság, és ha az ügyész ezt az adatkérést jóváhagyja.