Távközlési piac: az idő hozhat megoldást

Az internethasználat terjedésének jelentős gátja a vonzó tartalmak és szolgáltatások hiánya, valamint az idegennyelv-tudás alacsony szintje - véli a Számalk volt elnöke. Havass Miklós internetről, szoftverekről, felsőoktatásról a Társalgóban.

Mi a véleménye a hazai internet jelenlegi helyzetéről? (ZoliJ|babylon5)
- Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a lakosságnak kis százaléka használja az internetet. Három fő okot szoktak megjelölni, egyrészt drágának tartják a gépeket, illetve az internet használatát. Ezen azzal lehetne segíteni, ha egy jó versenyt lehetne kialakítani, ami azonban itthon nehezen alakul. Az állam ennél erőszakosabb beavatkozást nem kíván tenni, ez sajnos azt jelenti, hogy ez az akadály egy darabig még fenn fog állni.

A másik ok, amit meg szoktak nevezni, hogy nincs elég érdekes tartalom az interneten, ami miatt az emberek bekapcsolódnának. Véleményem szerint ez két feladat megoldását igényli: az EU igényeinek megfelelően meg kell nyitni a közönség előtt a nagy közszolgálati adatbázisokat és a közigazgatási és államigazgatási szolgáltatásokat elérhetővé kell tenni az emberek számára. Erre egy program van kidolgozás alatt és reméljük, hogy egy-két év alatt pozitív fejlemény várható. A másik szűk keresztmetszet e téren az embereknek az angol nyelvtudásának hiánya, hiszen az internetes oldalakon 90%-ban a tartalom angolul olvasható. A szakemberek egy része erősen javasolja, hogy állami kezdeményezéssel szülessen egy olyan "durva" angol-magyar fordító program, amely a weboldalakat magyarosítaná.

Sajnos erre eddig az állam részéről pozitív választ nem érkezett, de tovább erőszakoskodunk. A harmadik ok arra, hogy az internetet nem használják, a megfelelő tudás hiánya - én úgy gondolom hogy ezt elsősorban az idő fogja megoldani. A Sulinet program, a közszolgálati szférában az ECDL-program előbb-utóbb a fiatal és a közép generációt eléri, az idősebbek pedig várhatóan a fiataloktól fogják átvenni a tudást.

Nem aggasztja Önt, hogy bár rohamosan terjed a szélessávú internet, az ilyen netkapcsolattal rendelkező felhasználók zöme egyáltalán nem ért semmit a PC-hez, ergo potenciális veszélyforrást jelent? (NetDiszno)
- Ha úgy tetszik, bizonyos aggodalom nálam is jelentkezik, mégis néhány évet adva a folyamatnak én azt gondolom, hogy az iskolai számítógépesítés következtében különös tekintettel a most elindított ún. Közháló program eredményeként ez a helyzet pozitívan változni fog.

Hogyan értékeli az IHM másfél éves munkáját? Igaz-e, hogy még mindig a Matáv diktál a Dob utcában? (drumlin)
- Az élet nem fehér és fekete, hanem sok árnyalata van. Személyesen magam is kardoskodtam sokat, hogy az információs társadalom és az informatika egy külön irányítószervezetet kapjon, tehát hogy a minisztérium létrejött, elégedettséggel tölt el. Azonban egy ilyen nagy létszámú kooperatív intézmény megszervezése sok időt vesz igénybe, és emiatt még nem vagyok elégedett a minisztérium teljesítményével.

Ami a Matáv és a Dob utca kapcsolatát jelenti, két fontos tényezőt érdemes tekintetbe venni: 15 évvel ezelőtt minden ember, aki ma a távközlés, posta területén dolgozik, egyetlen nagy szervezetben, egyetlen nagy minisztérium irányítása alatt dolgozott, egyetlen közösséget alkotott, és ezért természetes, hogy közöttük mély emberi kapcsolatok vannak.

Másrészt a 80-as évek végén Európa-hírűen katasztrofális telefonhelyzetünk volt, amelyen csak úgy tudtunk változtatni, azaz javítani, ha erőteljes jogokat adtunk egy külföldi befektetőnek, amely a Matáv mögött megjelent. Ezeket a jogokat megadni könnyebb volt, mint visszafogni. De a gazdasági életben a folyamatoknak felfutása és lecsengése van, elkapkodni nem nagyon lehet, legalábbis nem nagyon illik az intézkedéseket. Itt az idő hozhat megoldást.


Szándékok és hibák

Mindentudás Egyeteme

Havass Miklós előadása 2003. november 24-én.

Ön szerint mit lehetne tenni a digitális szakadék szűkítése érdekében Magyarországon? (NetDiszno)
- Magyarország Európában már jó hírnevet szerzett abban, hogy teleközpontokat hozott létre vidéki kis településeken, ahol a számítástechnika infrastruktúra mellett olyan közvetítőemberek is működnek, akik segítik az idősebbeket, tanulatlanabbakat a digitális eszközök használatában.

Ez egy pozitív hír, ami arra utal, hogy törekvések vannak itthon a digitális szakadék szűkítésére. Azt gondolom, hogy két nagy területe van a teendőknek: az egyik oktatni, oktatni, oktatni, azokat is, akik iskolákba járnak, és azokat is, akik már az iskolákat befejezték. A másik nagy terület olyan árpolitikát folytatni, kedvezményeket adni, amely a számítógépek és a hálózatok használatának árát közelebb hozzák a magyar emberek fizetéséhez, illetve fizetőképes keresletéhez.

Mindkét területen látok szándékokat minden eddigi kormányzat információs társadalom politikájában, a hibát abban látom, hogy az egyes kormányzatok nem építenek egymás tevékenységére, és mintegy mindig újból kezdjük az építkezést. Ezért nem tapasztalható elegendő folyamatosság és elég gyors előrehaladás, mint ahogyan régiónkban ez pl. az észteknél és a szlovéneknél tapasztalható.

Létezik internetfüggőség? (freeboiii)
- A pszichológia kimutatása szerint egy-egy emberben kódolva van bizonyos mennyiségű függésszükséglet, amely függésszükségletet valamilyen formában ki kell hogy éljen legalábbis ösztönösen. Ezen természetesen értelemmel, akarattal javítani lehet. Hogy a függőség milyen formában választja ki-ki, az függ az élethelyzettől, a barátoktól stb.

Jobb, ha iszákos az ember, mint ha drogos. Jobb, ha internetfüggő, mintha iszákos. Ezzel azt is akarom mondani, igen, létezik internetfüggőség, de nem mindenki, aki sokat internetezik, internetfüggő. Továbbá azt is mondom, hogy bizonyos introvertált, kapcsolatokat nehezen létesítő emberek számára még egy enyhe internetfüggőség is segíthet kapcsolatok találásában és ezzel az önértékelésének kibontakozásában. Vigyázat: ezzel nem akarok arra buzdítani, hogy függő légy! Harmonikusan az élet sok szép tevékenységét érdemes megélni.