Zoób Kati: Őrzöm az ország kézműves kultúráját

Zoób Kati divattervezőnő a Társalgóban elmondta, hogyan válhat valaki divattervezővé, hogy az idén nyáron milyen színek a divatosak, s hogy milyenek a jó modellek, akikkel jó együtt dolgozni. A híres divattervezőnő azt is elárulta az olvasóknak, hogy milyen hírességeknek tervezett már ruhát, mi a véleménye a megasztáros Lakatos Márk munkájáról, és hogy mi értelme van a kifutón látható, hordhatatlan abroncsruháknak.

Kedves Kati, mi a legközelebbi nagyobb bemutató, amire készül? (eliska_kukova)
Ősszel - október végén, vagy november elején - a szokásos nagy show keretében bemutatjuk a 2006 tavasz-nyár kollekciót Budapesten. Részt veszünk a New York-i divathéten, ahol nem show-val, csak kollekcióval lépünk fel, utána pedig jön a frankfurti divatbemutató, ami egy magyar kulturális fesztivál záróeseménye lesz.

A ruhát a külsőhöz vagy a személyiségéhez tervezi? (rosszcsaj16)
A ruha akkor jó, ha külső-belső személyiségjegyekhez illeszkedik, de mindig más a cél. Vannak életben alkalmak, amikor az embernek csak a külsejét szabad megmutatni, és vannak alkalmak, amikor a külső egyáltalán nem számít, a belső tulajdonságok erejével kell hatni. A divat ebben nagy lehetőség: egy különleges eszköz, hogy az ember szavak nélkül jelezzen magáról bármit. Ha egy nő például elmegy a váróperére, és még egyszer utoljára szeretné megmutatni a férjének, hogy ő milyen szép nő, akkor valószínűleg nem arról szeretne beszélni, hogy az a ő lelke milyen, mert ezt a csontot már végigrágták. Amikor elmegy egy állásinterjúra, akkor a külső személyiségjegyeket szinte el kell takarni, és az ő lelki és szellemi képességeit kell megmutatni, amihez lehet kapaszkodó vagy jelrendszer a divat.

Mennyiért szokott ruhákat tervezni? (Gruni)
A ruhákat ingyen tervezem, nincs tervezési díj, az ár az alapanyagárból és munkadíjból áll. A tervezés az én hobbim. :-) Természetesen, amikor csak tervezésre kérnek fel, mondjunk egy nagy formaruha-programhoz vagy színházi jelmeztervezésre, akkor van tervezői munkadíj, de úgy általában nincs.

Hogyan jellemezné a magyar fiatalok öltözködési stílusát? Ön a munkája hatással van a magyar divatra? (eliska_kukova)
A fiatalok irigylésre méltóan szabadok, kreatívok, sokszínűek, és pontosan tudják, hogy mire kell használni a divatot. A fiatalok számára a divat lehetőség, iránytű, önkifejezési forma, nem béklyó, és én a magam munkájával ezt támogato. Nem tudom, hogy a munkám hatással van-e a magyar divatra, de remélem, hogy ez az elmúlt 10-12 év az én életemből nem telt el hiába.

Úgy érti, a magyar fiatalok kreatívok, sokszínűek? Ez valami vicc? Annyi igénytelen, egyen cuccban járkáló, egyénieskedni próbáló divatgyerek járja az utcákat, hogy megszámolni is alig lehet. Vagy nem egy országban lakunk, vagy nagyon másképp tekintünk a dolgokra. (Goldfinger)
A fiataloknak az a dolguk, hogy egyénieskedjenek. Az a dolguk, hogy utat keressenek, hogy megtalálják majd a saját útjukat. Belebújni néha az egyformaság kényelmébe az olyan, mintha egy kicsit visszavonulna egy barlangba, ahonnan majd előjön a saját filozófiájával. Ez az az életszakasz, amikor jó egyformának is lenni, jó különbözőnek is lenni, jó mindent kipróbálni, hogy aztán majd egyéni felnőttekké váljunk. Én egy 20 éves lányt nevelek, és nagyon boldog vagyok, hogy nem teszem számára kötelezővé a saját utamat, én sokat tanulok az ő általa teremtett világból.

Szokott a kínai piacon vásárolni? Ezt komolyan kérdem. (mammma)
Nem, de komoly ígéretem van a férjemtől, hogy elvisz. Nagyon vágyom rá.

Önnek egy kirándulás, emberek tömegének pedig kényszerűség a kínai piac. Persze nem az Ön számlájára írnám, hogy Önnél egy középárfekvésű ruha esetleg együttes egy igen széles társadalmi réteg havi megélhetésével vetekszik. Ez szomorú. Kíváncsi vagyok rá, milyen érdekességet talál majd a piacon :-) (mammma)
Én minden gazdasági áramlat ellenére, hihetetlen gazdasági nehézségek közepette őrzöm egy ország kézműves kultúráját. Tökéletesen tisztában vagyok az ország gazdasági helyzetével, az átlagemberek életével. Nagyon érzékeny vagyok minden társadalmi problémára. Mindamellett az én képességeim ebben kimagaslóak, hogy észrevegyem, megvédjem, megőrizzem azokat a kézműves hagyományokat, amelyeket a nagy többség elfelejt. Ez a fajta igényesség, amellyel mi dolgozunk, nagyon sok embernek ad örömöt, és bár le lehet ezt fordítani pénzre, nem ez a lényeg. A kínai piacon pont azokat a finom kézműves trükköket szeretném megtalálni, amelyeket a mi országunk ipara elfelejtett.