Duronelly Péter: Rosszabbul élünk majd a mai nyugdíjasoknál

A nyugdíjrendszer válságáról és a lehetséges megoldásokról faggatták elsősorban olvasóink Duronelly Pétert, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetőjét a Vendégszobában. Szó esett a konvergenciaprogramról is, és az is kiderült: Duronelly nem tartja biztosnak, hogy az országban valaha is bevezetik az eurót.

Van alternatívája szerinted a konvergenciaprogramnak? [szilénusz]
- Igen is, meg nem is. A konvergenciaprogramban megfogalmazott célok, nevezetesen az alacsony infláció, a korlátok közé szorított állami költekezés és az elviselhető nagyságú államadósság olyan célok, amelyekkel nehéz, sőt nem is lehet vitatkozni. Ebből a szempontból a konvergenciaprogramnak nincs alternatívája. Az egy másik kérdés, hogy ugyanezeket a célokat el lehet-e máshogy is érni. Szerintem el lehet, de egyelőre nincsen más javaslat a jelenlegi konvergenciaprogramon kívül. A mostani kormány konvergenciaprogramja egy vállaltan baloldali program, ami önmagában egyáltalán nem baj. Szívesen látnék egy liberális, illetve egy konzervatív választ arra a kérdésre, hogy hogyan tudjuk az előbb felsorolt célokat más ideológiai alapon, ill. más értékrend szerint elérni. Sajnos úgy tűnik, hogy erre egyelőre várni kell. És nem szeretnék preferencia-sorrendet felállítani a különböző ideológiai alapon összeállított programok között, mert ezt mindenkinek a saját preferenciái szerint kell eldöntenie. Az a baj, hogy vállalható és működőképes lehetséges megoldást egyelőre senki nem tud ajánlani azok közül sem, akik a jelenlegi kormány politikáját bírálják. Itt elsősorban politikai bírálókra gondolok, mert a közgazdasági szakma javasol alternatív megoldásokat. Gazdaságpolitikai programba ezek azonban még sehova sem kerültek be.

Nem veszi a kormány túlságosan félvállról a megszorítások miatt megugró inflációt és a gazdasági lassulást? [szilénusz]
- Az infláció megugrása átmenetinek és technikainak tekinthető. A megszorító csomag furcsa módon az inflációs nyomást hosszú távon inkább csökkenti, mint emeli. Ennek az az oka, hogy magasabb adókkal és magasabb gáz-, áram-, tömegközlekedés- stb. tarifákkal csökkenti az emberek szabadon elkölthető jövedelmét. Kisebb vásárlóerő pedig alacsonyabb inflációs nyomást jelent. A növekedésnek a lassulása pedig elsősorban a stabilizációs csomag struktúrájának a következménye. Ez az, ami miatt ezt a megoldást sok közgazdász bírálja. De ez a kormány által tudatosan felvállalt megoldás a rövid távú problémákra. Mint mondtam, ez egy ideologikus csomag, és egy más ideológia alapján épülő csomag valószínűleg kisebb növekedési áldozattal járt volna, de akkor az állami újraelosztás mértékén, struktúráján nagyot kellett volna változtatni. A baloldali értékrendbe ez szemmel láthatólag nem fér bele. Ez természetes is, és mint mondtam, igazából az a probléma, hogy más megoldás ezeknek a céloknak az elérésére egyelőre nem létezik.

Melyiknek van nagyobb munkára ösztönző hatása, az adókedvezménynek vagy a családipótlék-emelésnek? [Fulesbagoj83]
- Az adókedvezménynek, mivel azt csak az tudja igénybe venni, aki dolgozik és adót is fizet. A családi pótlék önmagában nem ösztönöz arra, hogy valaki dolgozzon.

Kinek van nagyobb esélye munkát kapni: egy egyetemet végzett embernek vagy egy OKJ-s képzést szerzettnek? [NewYorkman]

Fotó: Szabó Pál

Ki lehetne kényszeríteni a munkavállalást mondjuk a segély eltörlésével, vagy ez alkotmányos joga az embereknek? [attis85]
- Nem ismerem az alkotmányt ilyen részleteiben, de azt gondolom, hogy azt senki nem várhatja el a társadalomtól, hogy az eltartsa azért, mert ő nem akar dolgozni, vagy nem tesz meg mindent azért, hogy olyan képességek birtokába jusson, amelyek esélyt adnak neki a munkaerőpiacon. Aki fizikailag nem beteg, az építkezésre mindig el tud menni dolgozni. Én is alacsonyabb és más struktúrájú segélyezési rendszert tudnék elképzelni, tudva, hogy ez társadalmilag és szociálisan nagyon kényes kérdés. Én is azt gondolom egyébként, hogy a nagylelkű segélyezés nem ösztönöz munkára.

Mi lenne jobb, ha megneveznék a euró-céldátumot, vagy ha csak akkor beszélnének róla, ha már készen vagyunk az euróra? [szilénusz]
- Ha az euró bevezetését célként fogadjuk el, akkor ehhez hozzátartozik egy céldátum. Ha nem szabunk magunknak határidőt, akkor soha nem leszünk készek az euró átvételére. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországon bármikor is bevezetik az eurót.

Fotó: Szabó Pál

Mennyire szakadtunk le a környező országoktól az utóbbi évben? Leírta Magyarországot a piac? [szilénusz]
- Gazdasági növekedésünk szemmel láthatóan alacsonyabb, de ez egyelőre nem jelenti azt, hogy az ország tőkevonzó képessége vagy az itt lakók életszínvonala alacsonyabb lenne, mint Szlovákiában vagy Lengyelországban. Az alacsonyabb növekedési ütem azonban tény, és a stabilizáció után ez a legfontosabb feladata ennek a kormánynak és az utána következőnek.

A teljes foglalkoztatás, a munkanélküliség megszüntetése megoldaná a problémát? [@Zsóka@]
- Nem az a baj, hogy Magyarországon a vállalatok nem akarnának foglalkoztatni munkaerőt. Az a baj, hogy vagy nincs megfelelő munkaerő, vagy aki van, nem akar dolgozni. Mint mondtam, sok vállalat Szlovákiából importál munkaerőt, pedig Magyarországon is 100 munkaképes korúból 39 nem dolgozik, és nem is keres magának munkát. Ha többen dolgoznánk, ráadásul többen dolgoznának a versenyszektorban, akkor kétségtelenül jobb helyzetben lennénk, gazdasági stabilitás, versenyképesség és hosszú távú egyensúly szempontjából. De ez inkább rajtunk múlik, nem a mindenkori kormányon.

Köszönöm szépen a kérdéseket, remélem, mindenre kielégítő választ tudtam adni. Köszönöm a lelkesedést!