Varga László: Unokáink is csámcsogni fogják

Világ besúgói, egyesüljetek! címmel jelent meg az egykori állambiztonsági szolgálatok működéséről, illetve továbbéléséről szóló könyv a korszak kutatója, Varga László tollából. Volt-e rendszerváltás, mit csinálnak ma az egykori ügynökök, várható-e teljes szembenézés a múltunkkal? - kérdezték a történésztől a Vendégszobában.

- Szép jó napot mindenkinek! Most jelent meg Világ besúgói, egyesüljetek! című könyvem az Állambiztonsági Szolgálatról, csevegjünk erről!

Ön hogy került kapcsolatba a könyvben tárgyaltakkal? Miről olvashatunk a könyvben? [.ZS. 20.]

- Levéltárosként kezdettől izgatott, hogy milyen iratok maradtak fenn, és mi lett a mára már nem létező iratok valódi sorsa. 1993-ban egy véletlennek köszönhetően megismerhettem Berlinben a német gyakorlatot, ami egyértelműen demokratikus, a nyilvánosságot szolgálja, és szerintem számunkra is követendő példa lehetne. A könyvem első része az Állambiztonsági Szolgálat történetéről szól, inkább csak vázlatosan, de részletesen kifejtve, hogy mivel és hogyan foglalkoztak. A második rész azt tárgyalja, hogy hogyan kezeltük, kezelte a politika az állambiztonsági múltat. A harmadik rész pedig konkrét esetek leírásával foglalkozik.

Miért ezt a témát választotta? [jocsaj]

- Alapvetően a rendszerváltás óta foglalkoztatott a szolgálatok túlélése, igazi lökést azonban 1995-ben kaptam, amikor elnöke lettem az ún. BM-s iratfeltáró bizottságnak. (Az iratfeltáró bizottságot az akkori belügyminiszter, Kuncze Gábor hozta létre annak megállapítására, hogy hova tűntek a korábbi titkosszolgálatok által gyűjtött adatok. - A szerk.)

Mit csinálnak ma az egykori állambiztonságiak? [perem]

- A belső ellenséggel foglalkozó III/III. csoportfőnökséget 1990 elején "beáldozták", a többi négy csoportfőnökség viszont megetette a politikát a jogutód-elmélettel. Azt állították, teljesen megalapozatlanul, hogy tevékenységük a diktatúra éveiben is alapvetően megfelelt a demokrácia követelményeinek. Elhitették továbbá, hogy a múltra vonatkozó iratok nem maradtak fenn, ezeket 1989 végén, 1990 elején megsemmisítették.

Mennyi irat tűnhetett el az iratmegsemmisítés során? [perem]

- Kezdetben két parlamenti bizottsággal hitették el, hogy gyakorlatilag nem maradtak fenn iratok. Az 1995-ös iratfeltárás viszont megtalálta az iratok egy részét, talált bizonyítékokat arra is, hogy az utódszolgálatok gyakorlatilag törvényes felhatalmazás nélkül magukévá tették azok egy részét, találtunk bizonyítékokat arra is, hogy a munkatársak 89-90 fordulóján egy részüket széthordták, és valóban volt megsemmisítés is.

Ma is működnek ezek a cégek? [pilóta_31]

- Ma már törvény szabályozza működésüket, de a jelek szerint még sokszor kísért a múlt, ami leginkább az átfogó titkolózásban nyilvánul meg. A legnagyobb baj, hogy a közvélemény nem tudhatja meg, hogy igazából mivel foglalkoznak, leginkább csak a kudarcaikkal szembesülhet.