Jönnek a méhnyakrák elleni védőoltások - vendégünk volt Szánthó András nőgyógyász

"A magyarországi elterjedés függ attól, hogy bekerül-e a védőoltás a serdülők egyéb államilag támogatott védőoltásai közé, illetve hogy a szexuálisan aktív népesség védőoltását milyen arányban fogja támogatni az egészségbiztosítás. Az eredmények mindenesetre nagyon meggyőzőek a szakember számára is." Vendégünk volt Dr. Szánthó András, a Semmelweis Egyetem nőgyógyász-onkológusa, aki a chat végén hangsúlyozta: a méhnyakrák elleni védőoltással a rendszeres nőgyógyászati rákszűrés nem veszít jelentőségéből.

Magyarországon évente több mint 1000 új beteget fedeznek fel és kezelnek méhnyakrákkal. A betegség kockázati tényezői közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában megtalálható (fontos azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki méhnyakrák).

A szexuális úton terjedő HPV valójában egy kiterjedt, több mint 100 féle változatot magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon.

E vírusok "legkeményebb" képviselői ellen biztosít védelmet két új vakcina, amelyek várhatóan rövidesen forgalomba kerülnek Magyarországon is. A klinikai próbák eredményei szerint az oltóanyag csaknem 100%-os védelmet nyújt a vírus azon törzsei ellen, amelyek a legveszélyesebbek a méhnyakrák kialakulása szempontjából (16-os és 18-as típusok, amelyek a rákos esetek 70%-áért felelősek).

Az egyik oltással megelőzhető a méhnyakon a legtöbb szemölcs kialakulása is (6-os és a 11-es típusok, amelyek a szemölcsök 90%-át okozzák).

Az oltás azonban nem véd a HPV olyan ritkább típusai ellen, amelyek szintén rákot okozhatnak. A méhnyak rutinszerű szűrővizsgálata már csak ezért is életbevágóan fontos marad.