Van, aki mindig más marad

Vágólapra másolva!
 Az 1990-es évek elején a korai fejlesztés még nem volt nevesítve, mint állami feladat, ezért folyamatos szakmai-politikai harcot kellett, és kell vívnunk, törvényeket módosítanunk a szociális, egészségügyi és oktatási szférában - mesélte immár 16 éve küzdelmekkel teli pályafutásáról Czeizel Barbara. A Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője és gyógypedagógusa március 14-én volt a Babázó chat-vendége.
Vágólapra másolva!

Milyen problémát okozhat egy 13-14 hónapos kisgyereknek, ha az apja (válás miatt) eltűnik a mindennapokból, és csak heti 1-2 alkalommal, pár óra az, amit a családjával tölt? [amitcsakkérsz]

- Alapvetően ez azon múlik, hogy az édesanya milyen lelkiállapotban van, és mennyire tudja valódi családtagként kezelni az édesapát. A gyermek elfogadja ezt az állapotot, ha különben harmonikus a kapcsolat a szülők között.

Kétéves kor után, milyen fejlesztésre van lehetőség? [elefanten]

- Minden életkorban van lehetőség a gyermek fejlődésének segítésére. Természetesen függ az egyedi problémától, annak súlyosságától.

Megkésett mozgásfejlődés miatt, amelynek oxigénhiány és genetikai oka volt, 21 hónaposan kezdett el járni a kislányom. Ez rendben van? [elefanten]

Amennyiben a kislánya már biztosan jár, abban az esetben nincs ok különösebb aggodalomra. Ha azonban, úgy érzi, hogy a kislány mozgása még nem elég harmonikus, keressen fel gyógytornászt, DSGM-terapeutát (Dévény Anna-féle terápia), vagy gyermekneurológust, már csak azért is, hogy megnyugodjon!

Mennyire viseli meg egy gyereket, ha mozgássérült és kicsúfolják? [kisrac]

- Nagyon fontos, hogy a szülő és rajta keresztül a gyermek is, megfelelő szakmai, pszichológiai segítséget kapjon ahhoz, hogy a szülők a gyermeki "én" fejlődésének különböző szakaszaiban, mikor, milyen információt adnak át gyermeküknek, illetve, hogy neki milyen tudással kell rendelkeznie saját magára vonatkozólag. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ma, Magyarországon a társadalom még nem igazán elfogadó, "befogadó" szemlélettel viseltetik a különböző "másságok" iránt, így a gyermeket erre is meg kell próbálnunk felkészíteni, akár csak a szülőket, hisz tudniuk kell, hogyan reagáljanak a számukra sokszor kellemetlen megjegyzésekre. Hiszem, hogy idővel ez a helyzet változni fog.

Forrás: [origo]

Ön mikor végezte el a gyógypedagógia iskolát és hány év kellet hozzá? [kisrac]

- Érettségi után jelentkeztem a főiskolára és sikerült 4 év alatt teljesítenem.

Édesapja tanácsára lett gyógypedagógus? [special_teacher]

- Ez egy vicces kérdés. Az ő állítása szerint igen, de ha engem kérdeznek, akkor nem biztos, hogy ezt a választ adom.

Van gyereke? [czicza3]

- Igen, van egy 11 éves fiam és egy 6 éves kislányom.

Mi a véleménye a zeneterápiáról? [prs234]

- Nagyon örülök ennek a kérdésnek! Azt gondolom, hogy mindannyiunknak, minden kisgyereknek, akár van problémája, akár nincs, szüksége lenne zeneterápiára, a zeneterápia eszközeire, amelyek a legelemibb, legősibb módon segítik az érzelmi-, mozgás-, ha szükséges, a beszédfejlődést is, ezáltal a szociális kapcsolatteremtés minél optimálisabb fejlődését.
A zene mindenki számára, csecsemőkortól gyermekkoron át, egészen a felnőttkorig, a legtermészetesebb eszköze az emberi kommunikációnak. Ha sérült gyermekekről beszélünk, akkor a legsúlyosabban sérült gyermekektől kezdve, az autizmussal élő gyermekek számára is a legelementálisabb fejlesztő módszer.

Mi az, amiben különleges az önök intézménye? [special_teacher]

Elsődlegesen abban, hogy team-ben, azaz valódi csapatban dolgozunk, tehát már a gyermek vizsgálata során is legalább két, de inkább három szakember (gyermekorvos, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász) van jelen egy szobában, 2 órán keresztül a kisgyerekkel és szüleivel. A szülőt elsődleges partnernek tekintjük gyermeke fejlődésének szempontjából és a szakembereink egyedi tudásukat összeadva próbálnak teljes képet kapni a gyermek fejlődési állapotáról.
A vizsgálatot követően, egy újabb alkalommal, külön találkoznak szakembereink a szülőkkel, hogy megbeszéljék a gyermek állapotára vonatkozó véleményüket, javaslatukat és megtudják a szülők ezekre vonatkozó gondolatait, elképzeléseit. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a kisgyereknek szüksége van fejlesztésre, akkor minden gyermeknek, családnak lesz egy "saját" gyógypedagógusa, aki heti rendszerességgel fogadja a gyermeket. A gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás a legtöbb esetben kiegészül mozgás- és zeneterápiával, illetve egyéb más, például. pszichológiai tanácsadással, szülő-csoportokkal, klubokkal.

Hogy lehet ezt a tevékenységet alapítványként végezni? Ennyire "kifizetődő"? [special_teacher]

1991-ben hoztuk létre a Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítványt, amely az intézmény fenntartója. Én 16 évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy megfelelő szakmai tudással, szakembergárdával, szakmapolitikai-lobbitevékenységgel 10 év alatt a korai fejlesztést, a vizsgálattól, a különböző típusú fejlesztésekig, terápiákig, alanyi jogon, ingyenesen, megfelelő színvonalon fogják a rászoruló családok megkapni lakóhelyükhöz minél közelebb.
Ehhez képest most, 16 évvel később, elmondhatjuk ugyan, hogy sikerült az érintett tárcákat megszólítani (oktatási- , egészségügyi-, szociális tárcákat), de ennek ellenére a büdzsénknek csak közel 65%-át kapjuk költségvetési forrásokból. Napi, fizikai feladatot jelent a folyamatos működtetésünk biztosítása, annak ellenére, hogy a korai fejlesztés egy valóban preventív tevékenység, amelynek segítségével hosszútávon a gyermekek, családok állapota minőségileg javulhat, és gazdasági szempontból, a későbbiekben kevesebb terhet ró az államra.
Ez a fajta preventív szemlélet még várat magára. Addig is elmondhatom, hogy anyagilag egyáltalán nem kifizetődő, de emberileg és szakmailag a legfontosabb tevékenység számunkra, akik ebben a kiemelten közhasznú, non-profit civil szervezetben dolgozunk!

Köszönöm a kérdéseket! Mindenkinek levegős, vidám hétvégét kívánok!

Mindenkinek jogában áll a saját teste felett döntenihttp://www.babazo.hu/szakertok/20051006szules.htmlA depresszió több, mint http://www.babazo.hu/szakertok/20060606adepresszio.html