Mintha egy gigantikus kalandparkban jártunk volna

A kétezer méter magas Rax turisztikailag a végletekig agyonfejlesztett, de talán éppen ezért kínál maradandó (elő)alpesi élményeket. Na meg azért, mert lenyűgözően szép tud lenni.

Ha kelet felől közeledünk, előbb a Schneeberg tömbje tör az égig, majd hamarosan feltűnik a jóval látványosabb, monumentális sziklafalakkal határolt Rax. A Bécsi-Alpok e két hatalmas mészkőrögben tetőzik. A térség – elhelyezkedése, valamint festői tájai miatt – a 19. század óta az idegenforgalmi fejlesztések célkeresztjében áll.

A Schneeberg az Ottohaustól Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Bravúros fejlesztések

A 19. század második felében a gazdag fővárosi polgárok körében egyre keresettebbé váltak a „bécsi házi hegyek” (Wiener Hausberge). A vidék kiépítése, a lehetőségek kiaknázása gyakran

bravúros műszaki megoldásokra késztette a kor mérnökeit.

A térség peremén kanyarog például az UNESCO-világörökséghez tartozó, alagutakban és viaduktokban bővelkedő Semmering vasút (Semmeringbahn), a Schneebergre pedig már az 1890-es években fogaskerekűt építettek (Schneebergbahn), és mindmáig ezen a vonalon található Ausztria legmagasabban fekvő vasútállomása.

A Karl Ludwig Haus a Heukuppe előterében Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

1926-ban pedig – miután az I. világháború elsöpörte az előkészített projektet – a Raxon épült ki az ország első emberszállításra tervezett felvonója, vagyis kötélvasútja. Emellett természetesen gombamód szaporodtak a turistautak és a hegyi menedékházak,

az utóbbi évtizedekben pedig számtalan vasalt mászóút (via ferrata) épült a sziklafalakon.

Nem csoda tehát, hogy ma egyfajta kultúrtermészettel találkozunk a Raxon. Mintha egy hatalmas kalandparkban járnánk, ahol az outdoor sportok valamennyi kellékét megtaláljuk. Ez persze nem rontja el az élményt, csak érdemes ennek megfelelően belőni a várakozásainkat. A vakító sziklafalak, vad mészkőszirtek, hatalmas törpefenyvesekbe ékelődő alpesi legelők, illetve a panorámás turistautak élvezetes túrákat kínálnak, és gyakorlatilag bármely hegyi sport kedvelői találhatnak maguknak elfoglaltságot tetszőleges nehézségi szinteken.

Minden a kirándulók kényelmét szolgálja Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Létrák és acélsodronyok

A Raxot csaknem minden oldalról sziklafalak határolják, telis-tele turistautakkal és via ferratákkal. Más hegységekben általában csak a legszelídebb lejtőkön és sziklakapukon vezetnek jelzett utak, a Rax sziklás terepén nem nagyon maradt kihasználatlan terület: drótsodronyokkal, létrákkal, kapaszkodókkal biztosított ösvények sokasága teszi átjárhatóvá a legzordabb tereplépcsőket is.

A Höllental (Pokol-völgy) bámulatos szurdokából kapaszkodik fel a fennsíkra a Wachthüttelklamm turistaút, amely 28 létrájáról híres.

A szirtek alatt zúgó Schwarza folyó völgye hosszú, látványos sziklakanyon,

amelyen természetesen jól kiépített, különleges vonalvezetésű turistaút vezet át, néhol az aszfaltút mellé szegődve. A karszt alól előbújó forrásvizeket már a 19. század óta Bécs felé irányítják, a vízvezetékrendszerről a völgyben található Kaiserbrunnban láthatunk kiállítást.

A Wachthüttelklamm turistaútja Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A Wachthüttelklamm a folyóparti parkolótól, a Weichtalhaus közeléből indul. A ferratáiról híres Großes Höllental szurdokát gigászi sziklafalak keretezik, a turistaút gyakorlatilag ezek egyikén kapaszkodik fel. A meredek, sziklákkal gazdagon tagolt hegyoldal rázósabb, nehezebben járható részein hol létrák, hol acélsodronyok segítik a turistákat az előrejutásban.

Az útvonal nem veszélyes, kihívást maximum a szintkülönbség jelenthet:

kb. 550 méterről indulunk, és mivel kiszállási lehetőség nincs, el kell gyalogolnunk az 1644 méteren álló Ottohausig. Csak az első kilométeren 600-700 méter szintet küzdünk le, közben a sziklaperemről többször belátunk a Großes Höllental félelmetes katlanába, majd lassacskán megszelídülő, erdei terepen érjük el a fennsíkot és a menedékházat. (A kötélvasút felé is kanyarodhatunk, ez esetben el is búcsúzhatunk a hegytől az érkezés napján.)

A Grosses Höllental sziklafalai a Wachthüttelklammról Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Becsapós terep

Az Ottohausban Freud is járt annak idején. Az óriási menedékházat panorámás terasza és hangulatos étkezője teszi vonzóvá, ez utóbbi azonban csak a nyári félévben van nyitva, mivel a házban nincs fűtés. Ez persze október vége felé már meglehetősen hideg éjszakát jelentett, de az ágyakra készített takaró és pokróc, valamint a hálózsák bőven elegendő volt, hogy ebből ne sokat érezzünk.

Az Otthaus étterme sajnos télen nem üzemel Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Az épület elől egészen Magyarországig ellátni, felfedezhetjük a távolban a Fertő tavat. A látvány legmarkánsabb eleme a Rax fölé emelkedő Schneeberg fő csúcsa, a gyephavasi Klosterwappen. A Rax fennsíkja lentről nézve vagy a térképen vizsgálva egységesnek tűnik, innen viszont látszik, hogy különálló kis táblák alkotják, melyeket sziklás lépcsők és meredek lejtők forrasztanak egybe.

A déli és keleti oldalon számtalan turistaút és menedékház épült ki,

ezért bőven variálható az útiterv. Mi a Preiner Wand keresztjéhez vezető népszerű jelzésnek vágtunk neki.

Impozáns panoráma az Ottohaustól Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A kilátással egész úton nem lehet betelni: viszonylag alacsony, de mozgalmas hegyvidék hullámzik előttünk, melyet hatalmas erdők borítanak. A panoráma az 1783 méter magasan felállított keresztnél teljesedik ki.

Innen már látni a Heukuppét, a hegység legmagasabb pontját,

illetve az alatta álló Karl Ludwig házat, de a távolabbi Raxgmoahütte is feltűnik. A könnyű megközelíthetőség és a parádés látvány miatt közkedvelt Preiner Wandon turisták tömegeire is számíthatunk.

A Schneeberg látképe az Ottohaustól Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Előzetesen nem sok megbízható információt találtam tervezett túránk hosszáról, és a meglepően rossz helyi táblák, valamint a kissé elnagyolt térképek sem nyújtanak sok kapaszkodót a szakaszok időigényét illetően. Hamar kiderült, hogy a terep kissé becsapós, a szelídnek tűnő fennsík ellenére

hamar összegyűlik több száz méter szintkülönbség.

Jóval lassabban haladtunk a tervezettnél.

Biosör és pottyantós vécé

A Rax déli részének széles legelőiről a Habsburghaus masszív tömbje, mögötte pedig az Alpok távoli csúcsai mutatkoznak meg. Soron következő állomásunk, a Karl Ludwig Haus is évszázados múlttal bír, legutolsó felújítása óta azonban inkább hegyi hotelként, mintsem klasszikus menedékházként üzemel. Innen mindössze 45 perc alatt fel lehet kapaszkodni a Heukuppére, a Rax legmagasabb pontjára.

A Habsburghaus az Alpok távoli csúcsaival Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A 2007 méteres csúcsról valóban lélegzetelállító a panoráma. Dél és nyugat felé az Alpok végtelen hegytengere hullámzik, keleten a szomszédos Schneeberg hátára látunk rá. A messzeségben a gleccsereket éltető háromezresek hófödte csúcsai látszanak, de a közelebbi Hochschwab vagy a szerényebb Ötscher is jócskán kiemelkedik a környezetéből. A tájkép olyan összetett és részletgazdag, hogy az egyes hegységek elkülönítése komoly jártasságot igényel.

Lélegzetelállító a panoráma a Heukuppe csúcsról Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

Az éjszakát a Karl Ludwig Hausban töltöttük. A bioételeket és biosört kínáló hütte nem túl hangulatos, viszont van benne fűtés. A vízellátás ellenben nem problémamentes: a hosszú aszály miatt a ciszternák kiürültek, ezért ivóvíz egyáltalán nem volt a házban, a pottyantós vécéhez pedig át kellett sétálnunk egy másik épületbe.

A Karl Ludwig Haustól kanyarog le a platóról a Schlangenweg (Kígyó út) szerpentinje.

Itt aztán egyetlen sziklát sem hagytak érintetlenül:

sodronyokkal és létrákkal járhatóvá tett utak hálózzák be a mészkőfalakat. Nem mindegyikhez kell ferrata felszerelés, az edzettebbek és tériszonyban nem szenvedők simán bevállalhatják némelyiket, ha kalandos kihívásra vágynak.

Az éjszakát a Karl Ludwig Hausban töltöttük Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A sziklák alatti fenyőerdős terület is jó pár turistaházat tartogat, számtalan útvonal-variáció közül választhatunk. A Prein feletti hágóban (Preiner Gscheid) buszmegálló, étterem és turistapihenő várja a kirándulókat, innen térhetünk vissza a túra kiindulópontjára, de akár Magyarországra is. A hágó egyben Stájerország határa is, mi azonban az ellenkező irányba, Prein felé indultunk, hogy a faluban várjuk meg a buszt.

Úton Prein an der Rax faluba Forrás: Turista Magazin/Dömsödi Áron

A Rax megközelítése

A Rax autóval viszonylag közeli és jól megközelíthető célpont, a turistautak elején szinte mindenhol találni autóparkolót. Turistaházból annyi van, hogy a szezon közepén is biztosan kapunk szállást, de az árak meglehetősen borsosak. Ha vonattal vágunk neki, előbb Bécsújhelyig (Wiener Neustad) kell eljutnunk, onnan pedig még félórás vonatút Payerbach. A faluból változó sűrűségben közlekedő buszokkal érhetjük el túráink kezdőpontját, és a végén ide is térhetünk vissza. Érdemes letölteni az ÖBB mobilalkalmazását, ezt használva olcsóbban utazhatunk.

Túránk útvonala Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin