Lezárják a prágai Aranyművesek utcáját

Veszélyben a prágai Aranyművesek utcáját,a cseh főváros egyik legvonzóbb idegenforgalmi látványossága, ezért májusban lezárják és elkezdik felújítását. A rekonstrukció tervezett időtartama legalább egy év.

A legfőbb probléma, hogy az idők folyamán számos helyen megsérült, kilyukadt a helyi, szintén nagy múltra visszatekintő csatornarendszer, így az esővíz folyamatosan alámossa az apró, festői házacskák amúgy is elég gyenge alapzatát. Ha a felújítást elhalasztanánk, fennállna a veszélye, hogy az egész utca belecsúszik a Szarvas-árokba és gyakorlatilag megsemmisül - indokolta a felújítást Ivo Velísek, a prágai vár kezelőségének igazgatója.

A nagyrészt a 16. századból származó közel kéttucatnyi házacska nem szilárd talajra, hanem a Szarvas-árok szélén a hosszú évtizedek folyamán kihordott különféle törmelékre, szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag. A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel részben, s ma már nagyon leromlott az állapota.

A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Aranyművesek utcája évente több mint egymillió ember keresi fel. Felújítása a tervek szerint mintegy 40 millió koronába (400 millió forint) kerül majd, miközben a Hradzsin komoly is bevételektől esik el. Mintegy kárpótlásul a turisták előtt megnyílik a hradzsini Rozmberg-palota, amely eddig évente csak egy-két alkalommal volt látogatható.

A turisták búslakodnak, a régészek ugyanakkor örülhetnek a hírnek. Kiderült ugyanis, hogy az Arany utcában eddig még sosem volt nagyobb arányú régészeti kutatás. Miután ez a terület a 14. és a 15. században a Hradzsin városi szeméttelepeként is szolgált, a várakozások nagyok.

Az Ulászló-terem felújításakor beható ismereteket szereztünk arról, hogy nézett ki a vezető, uralkodó réteg élete a Hradzsinon. Az Arany utca felújításakor pedig lehetőséget kaptunk arra, hogy megismerjük, hogyan élt egykoron az alsó réteg, az egyszerű nép, a szolgálók és a várfalakat védő lövészek - mondta Jan Frolík régész, aki a feltárást felügyeli.

Az Arany utca ma is álló legrégibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt laktak II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig itt lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is. Az Arany utca házai mai formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták.