Pusztuló büszkeségeink - elfeledett kastélyok Magyarországon

Kevesen tudják, de Magyarország - főként a nyugati megyék - az ismert helyeken kívül is kifejezetten gazdag kastélyokban és kúriákban. Szinte nincs is olyan falu, vagy kisváros, ahol ne találnánk legalább egy jobb sorsra érdemes patinás épületet. A temérdek épület közül most tizet mutatunk be, azokat, amelyek talán magánkézbe kerülhetnek és így megmenekülhetnek a pusztulástól.

A várkerti Almássy-kastélyt 1725 körül Harruckern János kezdte építtetni barokk stílusban, majd többször bővítették. A kastélyt egy tűzvész után 1803-ban Wenckheim Ferenc építtette az újjá, ekkor kapta második tornyát és kupoláját, portikuszait és ekkor egységesítették a melléképületeket. A toronyhoz földszintes szárnyak csatlakoztak. Az Almássy család 1888-ban költözött ide, 1902-ben a szárnyépületekre is emeletet húztak. A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot.

Az épület számos esemény színtere volt, többek között itt "vendégeskedett" 1849-ben Damjanich János Anrep tábornok foglyaként, miután a kastély udvarán fegyverezték le a Világosnál kapitulált honvédtiszteket. Az 1850-es évektől a gyulai születésű Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban; a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt és a Brankovics című operát. 1861-ben pedig a szárnyait bontogató 17 éves Munkácsy rajzolgatott festőinasként a kastély földszintjén az ősök képeit restauráló Szamossy Elek festő mellett. A kastély kőépülete nem látogatható, de egykori Lovardája a Várfürdő része, és a fürdő parkjából jól megfigyelhetők egyes épületrészletek.

A kastély ma kihasználatlanul áll, a főépület teteje beomlott, az oldalszárnyat néhány éve szerkezetkészre felújították. Egy három évvel ezelőtt készült hasznosítási tanulmányban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nem javasolta az épülethez való hozzátoldást, ezzel együtt a szállodává alakítást, mert a kiemelten műemléki terület nincs régészetileg feltárva. Ez akár több száz millió forintba is kerülhet, hisz a föld alatt többek között török fürdő és dzsámi is van. Ahhoz, azonban, hogy ott szállodát alakítsanak ki az esetleges befektetők, újabb szárnyat kellene építeni. Ezért a tanulmány szerint kulturális és turisztikai hasznosítás valósulhatna meg.