Repülőterek, ahol rémület a leszállás

A repüléstől félők két dologtól rettegnek igazán, a felszállástól és a leszállástól. Az alábbiakban összegyűjtöttük a világ legfélelmetesebb és a pilóták számára legnagyobb kihívást jelentő repülőtereit és kifutópályáit, ahol garantált a halálfélelem.

Paro, Bhután

Vitán felül ez a világ legnehezebb repülőtere, ezért különleges előképzettséget igényel a pilóták részéről. A szűk völgyet 5 ezer méter magas hegyek veszik körül. A leszálláshoz először bonyolult manővereket kell végrehajtania a pilótáknak, végig vizuális megközelítést alkalmazva, majd közvetlenül a leszállás előtt fákkal sűrűn borított dombok felett kell elrepülniük alacsony magasságban. A repülőteret kizárólag a bhutáni nemzeti légitársaság, a Druk Air használja.

Julianna hercegnő nemzetközi repülőtér, Szent-Martin

Több nagy nemzetközi légitársaság (KLM, US Airways, Air France), több chartercég és helyi kis légitársaság is menetrendszerűen repül a Karib-térség egyik legnépszerűbb üdülőhelyére. A 2200 méter hosszú kifutó ideális kis, vagy közepes méretű repülőgépek számára, de mivel ez az egész kelet-karibi szigetvilág második legforgalmasabb légikikötője, többnyire nagyobb repülőgépeket, Boeing 747-eseket, Airbus A340-eseket fogad. A gépek Maho Beach fölött szállnak le, közvetlenül a strandolók feje felett és épp csak átviszik a repülőtér kerítését, máris a betonon vannak, hogy minél hosszabb legyen a féktáv.

Reagan nemzetközi repülőtér, Washington

Az amerikai főváros fölött egyik pilótának sem egyszerű repülni, a Reagan repülőtér pedig különösen problémás helyen van. Közvetlen közelében ugyanis két tiltott légizóna is elterül, s ha egy gép véletlenül ezekbe téved, könnyen vadászgépekkel találkozhat, akik viszont nem tréfálnak. A Reaganra érkező gépek pilótáinak arra is kell figyelniük, hogy kellő távolságban legyenek a védett kormányzati épületektől. Ezért itt is vizuális megközelítést alkalmaznak: a Potomac folyót követve kell leszállniuk. A felszállás sem egyszerű: meredeken és gyorsan kell emelkedni a gépeknek és folyó bal partjának irányába, hogy nem repüljenek el a Fehér Ház fölött.

Gibraltári Nemzetközi repülőtér, Gibraltár

Egyik oldalán az Algeciras-i öböl, másikon a Földközi-tenger, a gibraltári repülőtér rövidített kifutója csupán 1800 méter hosszú, ahol tökéletes precizitást igényel a le- és felszállás. Landoláskor, ahogy a gép a betont éri, a pilótáknak azonnal be kell kapcsolniuk a fékeket, különben a gép könnyen túlfuthat. Ráadásul a leszállást sokszor nem is lehet végrehajtani Gibraltár különleges topográfiája miatt. Ilyenkor a légiirányítók Faroba, vagy Malagába irányítják a járatokat.

Matekane leszállópálya, Lesotho

A többnyire segélyszállítmányokat szállító gépek által használt pálya mindössze 400 méter hosszú, s a kifutó végén egy 2300 méter magas sziklafal van. Így innen szinte lehetetlenség ebben az irányban felszállni. Ehelyett az ellenkező irányban kell elindulni, igaz így a kifutó végén egy 600 méter magas szikláról indul el a repülő, zuhan egy kicsit, míg végül elkezd ténylegesen repülni.

Barra repülőtér, Skócia

A parányi repülőtér különlegessége, hogy a gépek tulajdonképpen a tengerparti homokba szállnak le. A leszállás nehézségét természetesen az ár-apály helyzet határozza meg. Maga a homokföveny nem akadályozza a repülőgépek le és felszállását, ugyanis az kifejezetten kemény.

Toncontín repülőtér, Honduras

A magas hegyekkel körülvett repülőtérre meglehetősen félelmetes, 45 fokos szögben érkeznek meg a gépek, s az utolsó pillanatban egy éles balkanyar után kezdik meg a leszállást. A neheze azonban még csak most jön, hiszen a kifutó hossza a világon a legrövidebb a nemzetközi forgalmat bonyolító repülőterek közül: mindössze 1800 méter hosszú. A 960 méter magasan lévő repülőtérre egy Boeing 757-esnél nagyobb gépek nem szállhatnak le.

JFK repülőtér, New York

New York legnehezebb repülőtéren a környező légtér hatalmas forgalma miatt nehéz a leszállás. A pilótáknak folyamatosan figyelniük kell a másik két közeli nagy reptér, a La Guardia-ról és a Newarkról felszálló gépeket. A pilótáknak hatalmas kört kell leírniuk, mielőtt megközelítik a 13L kifutópályát és eközben nem szabad 500 méternél magasabban repülniük. Ráadásul a kifutó vége a Jamaika-öbölbe nyúlik.

Madeira repülőtér, Funchal

Az Atlanti-óceán és a környező hegyek közelsége miatt a leszállást az óramutató járásával megegyező irányú fordulóval kezdik az erre külön kiképzett pilóták. Annak ellenére, hogy a kifutópályát 2000-ben egy cölöpökön álló toldalékkal a kényelmes hosszúságúnak számító 2800 méteresre bővítették, a pilóták számára továbbra is kihívás, az utasoknak pedig rémisztő a landolás itt. Landoláskor először a hegyek irányába kell vinniük a gépet, majd az utolsó pillanatban egy hirtelen jobbra döntéssel irányba hozni.