Hamuba temetett városok

Szinte napra pontosan 1929 évvel ezelőtt történt az ókori világ egyik legnagyobb ismert katasztrófája, a Vezúv kitörése. A láva, hamu és füstfolyam elpusztította és egyben örök életet kínált Pompejinek és a környező településeknek.

Nápolyból alig egy órás kirándulás a Vezúv és környéke. A központi pályaudvarról a Circumvesuviana vonatjárattal Sorrento irányában a Pompeii Villa Dei Misteri megállónál érdemes leszállni. Néhány perces séta után eljuthatunk a Pompeji egykori városának kapujához ( Porta Marina) a mai "múzeumváros" bejáratához. A belépők (5-10 euró között) mellé térkép és tájékoztató füzet is jár, de csoportos vezetésre, vagy úgynevezett audiogiude készülék bérlésére is van lehetőség.

A városnak épen megmaradtak az utcái, lakóházai, utcai, kifőzdéi. Kivételes módon konzerválódtak a villák, hentesboltok, parfümériák, köz és ivó kutak, termálfürdők, nyilvános vécék, ékszerek, agyag amforák, falfirkák, választási hirdetések, ágyak, péküzemek, bronzkályhák, szinte kifogástalan állapotú mozaikok, faliképek, freskók, présgépek, köztéri szobrok és gladiátor sisakok.

Ezek a leletek a I. századból olyan fejlett kultúráról árulkodnak, amelynek lakói még mai értelemben is különösen magas színvonalon, igényesen szervezték mindennapjaikat. Társas összejöveteleiket hol a fürdőkben, hol a Forumnál szervezték esetleg bordélyházban, szórakozni a kis illetve a nagy görög színházba indultak (Teatro Grande, Odeion). Változatos étrendjükben főleg a hal és a gyümölcsök játszottak fontos szerepet, valamint a pompeji specialitásként tartott garum-ot, vagyis a halszószt fogyasztottak előszeretettel. Gyakran étkeztek kifőzdékben. Gondot fordítottak a testápolásra és testedzésre, amit a városban található négy darab közzuhanyzóban, illetve közfürdőkben, valamint a sportpályán tettek. Utcai vécék is rendelkezésre álltak, melyeket a szabályzat szerint a szolgák csak végszükség esetén használhattak. A vécék és bordélyházak falain obszcén falfirkákat is találtak a régészek, de hasonló témájú falfirkákról városszerte tudunk, ilyen például az Aréna alsó szintjén, a gladiátorok barakkjaiban talált felirat.

A városban barangolva a legszebb luxuslakásokat a Violo di Mercurio-n vagyis a Mercurió utcában láthatjuk az egykori Pompeji északi részén. Faun és Vetii házában például hatalmas szobák és méretes freskók illetve padlómozaikok maradtak a falon és a földön köztük a Nagy Sándor és Dariosz isszoszi csatajelenetét megelevenítő mozaik.

Sokan keresik fel a Menekülők Kertjét is, a város dél keleti peremén. Ezek a lávafolyamba égett majd megkövesedett emberi és gyermeki testek tökéletes lenyomatai egy virágzó város utolsó perceinek. A turisták hosszan elidőznek és az áldozatok testhelyzetét, arcvonását, és utolsó kézmozdulatát vizsgálgatják.

Érdekes látványosság még a Menekülők Kertjéhez közel található Amfiteátrum. Itt nemcsak gladiátorok versengtek, hanem rendszerint állatokkal folyatott küzdelmeket is láthattak a polgárok. Medvék párducok, szarvasbikák, elefántok orrszarvúk és zsiráfok mind Afrikából, főleg Etiópiából érkeztek, és hatalmas számban ölték le őket egy-egy mérkőzés alkalmával. Korabeli beszámolók szerint Pompaeus a híres gladiátor 5 nap alatt 500 oroszlánnal végzett.

Az aréna fölső peremén csak úgy, mint a színházaknál megfigyelhető egy-egy a falba erősített vaskarika, amelyhez rossz idő esetén ponyvát rögzítettek a szervezők a publikum fölé.

A másik érdekes szintén a közönség kényelmét szolgáló felszerelés volt, az alsó szinteken (állatok ketrecei, gladiátor barakkok) elhelyezett illatosított víz, amit időnként a levegőbe permeteztek a bűz enyhítésére.

A nézőtéren az ülőhelyeket csak a szabályok szerint foglalhatta el a publikum. A feslő galérián a nők foglaltak helyet. A legelőkelőbb székek a küzdőtérhez legközelebbi, vagyis az első második soron voltak az előkelőségek számára. A küzdőtérhez legközelebbi páholyokon az itt helyet foglaló patrícius csalások nevei láthatók.

Az ülésrend és általában a megszokott rend egyszer borult fel, amikor óriási tömegverekedés tört ki a Pompejiek és a Noceriniek között egy vitatott mérkőzés okán. 59-ben történt zavargásból nemcsak súlyos sérültek kerültek ki, de haláleset is történt, ezért az aréna kapuit tíz évre bezárták.

Az egyik legkésőbb felfedezett és kiváló állapotban megmaradt épületegyüttes a Villa dei Misteri. A hatalmas alapterületű présházzal, borospincével is ellátott ház a pompeji városfalon kívül helyezkedik el, és csak 1900-as évek elején tárták fel. Megközelíteni a Porta Herculanaeum nevű városkapun keresztül lehet, Pompeji észak nyugati részénél.

Pompeji városának felfedezésére a turisták körülbelül egy napot szánnak. A városmúzeum mindenesetre segít, ha csak rövidebb idő állna rendelkezésünkre. Gondosan összeállítottak 2-3-4 illetve hatórás sétákat, melyeket a tájékoztató kiadványokban részletesen ismertetnek.

Ha igazán belemerülnénk az antik korok dél olaszországi hangulatába, kombinált jegyeket is válthatunk 20 euróért, amellyel három egymást követő napon nemcsak Pompejit, hanem Herculanaeumot (mai nevén Erconalo) Stabiát, Boscorealét, és Oplontist is bejárhatjuk, amelyek 1927 évvel ezelőtt szintén ezen a napon semmisültek meg.