Határmenti városok határok nélkül

Aki december 21-én Szlovákiába, Ausztriába, vagy Szlovéniába indul kocsival csupán lassítania kell majd a határokon, mivel ezen a napon Magyarország nyolc másik uniós tagállammal együtt csatlakozik a schengeni övezethez. A számtalan előny közül csupán egyik, hogy így várakozás nélkül juthatunk el a határok közelében lévő, izgalmas látnivalókat ígérő városokba.

Ha nyugati irányban indulunk el a határ túloldalán kézenfekvő megálló lehet a Fertő-tó "mögött" lévő, szintén jelentős magyar történelmi emlékekkel rendelkező Eisenstadt, azaz Kismarton. Az Esterházyak városába könnyű eljutni Magyarországról, a határig az M1-es autópályán kell haladnunk, majd innen az A4-esen továbbhaladva a parndorfi lehajtónál a B50-es útra kell kanyarodnunk, hogy déli irányba folytatva az utat 31 kilométer múlva megérkezzünk Burgenland tartományi fővárosába.

A Lajta-hegység lejtőin, szőlődombok és erdős hegyek tövében fekvő város helyén már a római korban is település állt, később pedig az Árpád-korban kapott katonai helyőrséget. Várossá a 14. század közepén fejlődött, amihez nem kis részben járult hozzá a környező vidékeken hatalmas birtoktestekkel rendelkező Kanizsai család. Később II. Ulászló királyunk Ausztriának zálogosította el Kismartont, s a város jogállása egészen 2647-ig maradt így. A rákövetkező évben szabad királyi városi rangot kapott, amit egészen a trianoni békeszerződésig, Ausztriához való csatolásáig meg is tartott.

A város igazi jelentőségre a 17. század közepétől tett szert, ekkor, 1622-ben került az Esterházy család kezére, akik egyik uradalmi központjukat építették itt ki. Ezt a központi jelleget akkor is megtartotta a város, amikor a család fő székhelyét a közeli Fertődre helyezte át. A család szolgálatában itt élt egy ideig Josef Haydn és Semmelweiss Ignác is kismartoni család szülötte.

Egy kismartoni séta legfontosabb állomása a város közepén, hatalmas park mellett álló, négytornyú barokk Esterházy-kastély, amelyet Esterházy Pál nádor megbízásából 1663-1672-ig építettek olasz mesterek egy 15. századi kastély alapjaira. A kastély legszebb helyiségei a három emeletnyi magasságú impozáns ünnepi terem, de a belépővel megtekinthető Haysn dolgozószobája és a könyvtár is. A nagyteremben rendszeresen tartanak hangversenyeket, koncerteket, de a díszes berendezések egy részét a szintén az Esterházy család birtokához tartozó Fraknó várásba szállították. Ilyenkor télen is érdemes egy sétát tenni a kastély hatalmas kertjében, amely Európa egyik legszebb parkja. Eredetileg francia park volt, de a 19. század végén az akkori divatnak megfelelően angol stílusúvá alakították. A kastélyban érdemes megnézni a helyi borházat és borboltot, ahol az egyre népszerűbb és elismertebb burgenlandi fajták közül válogathatunk. A kastély bejáratával szemben lévő, szintén az uradalomhoz tartozó épületben kiváló kávézó és étterem várja a kirándulókat.

A kastélytól balra a város hangulatos főutcáján tehetünk egy sétát, ahol ilyentájt karácsonyi vásárt tartanak forralt borral, bejglivel és helyi finomságokkal. A főutcán érdemes egy pillantást vetni az 1648-ban épült, freskókkal díszített városházára, és ellátogatni a román kori alapokra épült Szent Márton dómba. A főutcától egy saroknyira a Haydn Gassén található az a ház, ahol a zeneszerző 1766 és 1790 között lakott. A város határában pedig megtekinthető Berg kirche és a kálvária, amelyeket szintén Esterházy Pál nádor építtetett. E templom sírboltjában nyugszik Haydn is. A város kitűnő kiindulópontja a burgenlandi bortúráknak, vagy a Fertő-tó környéki biciklitúráknak is.