Rómától Mekkáig - jó üzlet a zarándok-turizmus

Egyre több olyan utazási ajánlattal, vagy hirdetéssel találkozhatunk az interneten, vagy utazási irodák prospektusaiban, amely valamely híres zarándokhelyre kínál utazást. Pedig az utazásnak ez a fajtája nem új keletű, sőt talán ez a turizmus legrégebbi ága. Ma már hatalmas üzletnek számít a vallási turizmus és külön erre a célra létrejött cégek is működnek.

Jeruzsálem nem csak a keresztény vallásúaknak szent hely. Az itt található Sziklamecset a muzulmánok életében is központi helyet foglal el. A hatalmas szikla annak a hegynek egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot. Ezen a helyen történt Mária megtisztulása is, és a szikláról szállt fel szent lován Mohamed a mennybe. A zsidók, miután megfosztották őket a szent sziklától, másik szent helyett választottak hitük gyakorlásához, az Óváros nyugati részén álló falat, lerombolt templomuk utolsó maradványát. A Siratófalhoz évente olyan nagy tömegben érkeznek turisták, hogy az előtte lévő téren és a környező szűk utcákban már-már megoldhatatlan probléma az irányításuk. Ezért Jeruzsálem városvezetése nemrég merész tervvel állt elő: a tömeg csökkentése érdekében egy közeli magaslatról kötélvasutat építenének a Siratófalhoz.

A legismertebb muzulmán zarándokhely Mekka, a szent város, a mai Szaúd-Arábiában. Ide minden muzulmán hívőnek életében legalább egyszer kötelező elzarándokolnia, más vallásúaknak azonban tiltott terület.

A zarándokoknak Mekkába érkezésük után az első napon hétszer kell körbejárni a szent követ, a Kábát, majd pedig hétszer futva kell megtenni a mecset udvara mellett található két kis magaslat közötti utat. Ezután a hívőknek fel kell keresniük a 8 kilométerre levő Mína városát és az Arafát sivatagot is.

A mekkai zarándoklat évről-évre hatalmas tömegeket vonzz a városba, amely kiválóan megél az ide áramló hívőkből. Szállodák, üzletközpontok létesültek az évek során a vendégek kiszolgálására. Az üzlet virágzik.

Magyarországon is kialakultak keresztény zarándokhelyek főként a nagyszámú magyar szent sírjainál. Szent István és Szent Imre király székesfehérvári sírjai is hamar zarándokhelyekké váltak, csakúgy mint Szent László királyunk nagyváradi nyughelye. Szintén magyar kötődésű az erdélyi Csíksomlyóban található Mária kegyszobor, ahol az évente megrendezett búcsúra Magyarországról és a világ minden tájáról több százezer vendég érkezik.

Napjainkra a vallási turizmus már hatalmas üzletté és iparággá terebélyesedett, kialakulása gyakorlatilag együtt zajlott le a mai értelemben vett idegenforgalom fejlődésével. A szervezett zarándokutak nagy része valamely egyházi ünnephez kapcsolódik, de gyakoriak a nemzetközi vallási konferenciákra és fesztiválokra szervezett utak is. Ma már a vallási vagy zarándok utakra gyakorlatilag bárki elutazhat, nem jelent követelmény a vallási elkötelezettség, persze vannak azért kivételek, gondoljunk csak Mekkára. Minden esetre ma már azt is vallási turizmusnak nevezhetjük, ha valaki ugyan nem vallásgyakorló, de mondjuk, felkeresi az erdélyi búcsújáró helyeket, vagy Németország református templomait.

A vallásos és kevésbé vallásos turistáknak ma már nem kell önállóan megszervezniük zarándoklatukat, számos utazási iroda áll rendelkezésükre. Közülük vannak olyanok, amelyek csak egy bizonyos felekezet híveinek kínálnak utakat, de akadnak olyanok is - főleg külföldön - amelyek a nagy világvallások fontos szent helyeinek többségéhez szerveznek utakat. Így akár buddhista zarándokok társaságában is elgyalogolhatunk Lhaszába, vagy megmártózhatunk a Gangesz vizében a hinduk szent városába, Varanasiban is.