Smaragdsziget a Jón-tengeren

Korfu történelme olyan változatos és gazdag, hogy szinte alig követhető: harcoltak érte a rómaiak, bizánciak, velenceiek. Szemet vetettek rá a Gótok, Lombardok, Szaracénok, de uralkodott itt Napóleon, és II. Vilmos császár. Itt található Sissi királyné kastélya, és itt született Fülöp angol herceg is. A smaragdszigetként is ismert Korfun azonban nemcsak a történem olyan gazdag. A természet például olyannyira buja és gazdagon termő, hogy a narancsfák évente háromszor is beérlelik gyümölcseiket.

Kérkira a sziget keleti csücskében található egy amúgy termékeny félszigeten. A városkát általában két részre tagolják: egy északira (Áiosz Nikolausz) és egy délire (Garitsa)

Az északi negyed amolyan óváros, legmagasabb pontján a velencei erőddel. A velencei hatás egyébként az egész városban erőteljesen jelen van, a spalettás olasz stílusú ablakokkal, és az alacsony, három emeletes házakkal, amelyeket az 1400-as években itt hódító velencei seregek építettek az olasz arisztokrácia számára.

Az építészeten kívül ők hozták a szigetre és honosították meg például a paradicsomot, amely ma már elengedhetetlen alapanyaga a görög konyhának. Az olaszokhoz hasonlóan a franciák is itt hagyták kézjegyüket, csakúgy, mint a bizánciak vagy az angolok. A város központi terét a Spinadát (állítólag a Balkán legnagyobb tere) például a franciák ültették be fákkal, és ez az egyetlen hely, ahol - a brit uralom emlékére- kevésbé meleg napokon krikettet játszanak a helyiek. A városban rengeteg a templom, és a bazilika is. Az Agios Spyridon templom például, amelyet a sziget védőszentjéről neveztek el, 1589-ben építették. Megszólalásig hasonlít a velencei Szent György templomra.

A Szent Mihály és Szent György Palota, Korfu legmonumentálisabb épülete, melyet a britek építettek 1824-ben a helytartó rezidenciájaként. A Spinada tér déli oldalán található a Jón Akadémia, ami valójában Görögország legelső egyeteme. Jóllehet a 1943-ban az olaszok egy légitámadás során teljesen lebombázták, ma már újra teljes pompájában áll. A tér nyugati oldalát a Liston foglalja el, ami tulajdonképpen egy hosszú árkád ahol kávézók és éttermek egész sora található. Ezt a franciák építettek a párizsi Rue de Rivoli mintájára.

Talán egész Korfu legrégebbi temploma egy az V. századból megmaradt bizánci bazilika a Paleopilisi Bazilika. Vandálok, gótok, normannok pusztították, végül a második világháború idején ért sérülések okán, mára már csak a főfalai állnak ennek a történelmi-vallási emlékműnek. A másik érdekes látnivaló a fővárosban a Városháza tér, ahol hajdanán a velencei nemesség tartott úri mulatságokat és társas összejöveteleket. Maga a városháza volt már templom és színház is a történelem folyamán, most éppen a nemzeti bank épülete.

A városból kifelé tartva, a Benitses felé vezető úton, körülbelül tíz kilométerre a várostól található a magyar utazók kedvelt turistacélpontja az Achilleon, vagy ahogy a magyarok mondják a Sissi palota. A császárné legkedvesebb mitológiai hőséről Achilleuszról nevezte el rezidenciáját, ahová gyakran látogatott el. A birtok 150 méterrel a tengerszint felett húzódik. Pazar építészeti megoldásait a neoklasszicista stílusban tervezte a híres olasz építész, Signor Rafaello Carito. A palotában mindig sok a külföldi turista, de a tömeg ellenére feltétlenül megér egy délelőttöt a megtekintése.