Rémisztő csontvázak: vödrökkel a lábukon és gyűrűkkel a nyakukon

Vödrökkel a lábukon és gyűrűkkel a nyakukon temették el ezeket az embereket

A régészek különös emberi maradványokat fedeztek fel egy ezer éves temetőben: a lábukra vödröket, a nyakukra pedig gyűrűket húztak egy szertartás során. A több mint százhét csontvázat tartalmazó tömegsírt egy feltehetően pogány korabeli temetőben találták meg az ukrajnai Kijev közelében.

Pogány szertartásokhoz használták

A titokzatos temetkezési hely bepillantást enged a „sötét középkorba": a Római Birodalom bukása és az olasz reneszánsz kezdete közötti ezer éves európai történelembe. A kutatók

a rég elfeledett emberek csontjai mellett fejszéket, kardokat, lándzsákat, ékszereket, karkötőket és ételmaradványokat, például tojáshéjat és csirkecsontokat tártak fel.

Az ásatást vezető két kutató az Amerikai Régészeti Intézet január elején, Chicagóban tartott éves találkozóján mutatták be eredményeiket. Vszevolod Ivakin és Vjacseszlav Baranov a fegyvereket a Kijevi Ruszra (egy középkori politikai szövetség a mai Fehéroroszország területén) és Északkelet-Európára jellemzőnek írta le. A helyszínen talált kőoltárt szerintük pogány vagy ókeresztény szertartásokhoz használhatták.

Vödrökkel a lábukon és gyűrűkkel a nyakukon temették el ezeket az embereket Forrás: Vyacheslav Baranov/National Academy of Sciences of Ukraine

A temető férfi és női csontvázakat is rejtett, de csak utóbbiakon voltak díszes nyakgyűrűk, amelyek nyilvánvalóan egyfajta társadalmi jelzőt jelentettek

– mutatott rá Ivakin és Baranov a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Hozzátették: a férfi sírok egy részében fából készült vödröket találtak, amelyeket a holttestek lábára húztak és amelyek egy temetkezési rituálé részeit képezhették. A szakemberek szerint ez a gyakorlat a 11. századi porosz hamvasztásra, valamint a katonai elit pomerániai és maszoviai temetői hamvasztási gyakorlataira emlékeztetnek.

Sokan áttértek a keresztény hitre

Egyes leletek a Baltikumban feltárt társaikhoz hasonlítanak. Ahogy arra a tudósok emlékeztetnek, I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem (közkeletű nevén Nagy Vlagyimir) 987 körül tért át a kereszténységre, aki a Baltikumig terjedő területeket uralta.

A leletek így az ukrán történelemben bekövetkezett vallási fordulatról és a kereszténység Kelet-Európába való megérkezéséről szólhatnak.

Baranov szerint ezek a késő viking korból, egy olyan időszakból származnak, amikor Ukrajna területe összekapcsolódott a közös észak-európai folyamatokkal.

Vlagyimir megkeresztelése Forrás: Wikimedia Commons/V. M. Vasznyecov

A leletek jól illeszkednek az Európában zajló páneurópai történelmi folyamatokhoz, és ismét megmutatják a páneurópai történelem egészének és az európai népek általános összefüggéseiben történő tanulmányozásának fontosságára

– mutatott rá Baranov. – Egy ilyen kis létszámú és zárt csoport jellege azonban ritkának számított ebben a korban.

A temető használatának idején az ukrán régió lakossága áttért a keresztény hitre, amit leginkább Nagy Volodimir megkeresztelkedése dokumentál.

Az ukrajnai régészeti projekt 2017-ben kezdődött. A kutatás a háború okozta kihívások ellenére 2022-ben és 2023-ban folytatódott, de a megfogyatkozott létszám akadályozza az ásatásokat.