Bronzkori erődítményt fedeztek fel Arábia északnyugati részén

oázis, Khaybar-oázis, erődítmény
A Khaybar-oázisnál lévő bronzkori erődítmény rekonstrukciója.
Vágólapra másolva!
Egy nemzetközi csapat feltárta az egyik valaha Szaúd-Arábiában felfedezett egyik legkiterjedtebb bronzkori erődöt a Khaybar-oázisban. A Kr.e. 3. évezred végéről származó erőd, ami körülveszi az oázist, 14.484.096 méterre nyúlik és valószínűleg körülbelül 4.8768 méter magas volt. Vannak más jól ismert, a 3. és 2. században épített védelmek a régióban, például a Tayma és a Qurayyah, melyek és az újonnan felfedezett is egybeesik a Kánaántól északra való urbanizáció periódusával. - írja a Bibliai Régészeti Társaság honlapján.
Vágólapra másolva!

Egy oázis megerősítése Eredetileg műholdas képeken észlelték a falat és a régészek kiterjedt terepvizsgálatot végeztek az oázisban, hogy azonosítsák az ókori fal maradványait. Bár a falnak csak a 40%-a áll ma, a csapat úgy becsüli, hogy eredetileg egy több, mint 2.700 hektáros területet vett körbe és magába foglalt 180 bástyát, ami a környező sivatagra nézett.


Bár a kutatók nem biztosak benne, hogy mi volt a fal pontos funkciója, valószínűleg védőerőd volt a fosztogató sivatagi nomádokkal szemben, ami gyakori probléma volt az iszlám előtti Hijazban. Az is lehet, hogy a helyszín mezőgazdasági földjét védte az erózió és árvíz ellen, míg ugyanakkor a helyi erőt és tekintélyt mutatta.

A Khaybar-oázisnál lévő bronzkori erődítmény rekonstrukciója. Forrás:https://www.biblicalarchaeology.org/wp-content/uploads/2024/01/Reconstruction-of-the-Bronze-Age-Fortifications-at-Khaybar.-Courtesy-Khaybar-LDAP-G.-Charloux.jpg

A fal habarcs nélkül épített alacsonyabb fele kétarcú volt és murvával volt töltve, míg a felső rész valószínűleg sártéglából készült. A fennsík kontúrját követve a fal átlagosan 1.524-2.286 méter vastag. Bár nehéz ilyen habarcs nélküli konstrukciókat datálni, a csapat mintákat vett különböző helyekről a falban és a fal alól és szénizotópos kormeghatározással Kr.e. 2250-1950-re datálják a falat. A csapat úgy véli, hogy valószínűleg a teljes fal egy időben épült, és később módosították és renoválták a több mint 400 év alatt, míg használták.

Az ilyen konstrukciókhoz nagy mennyiségű tervezés és erőfeszítés szükséges, ami azt sugallja, hogy az oázis lakosai magas szintű szociális komplexitással rendelkeztek.

Falrészlet a lebontott vázkitöltőkkel. Forrás: https://www.biblicalarchaeology.org/wp-content/uploads/2024/01/Section-of-the-wall-with-dismantled-infilling.-Courtesy-Khaybar-LDAP-G.-Charloux.jpg

A fal rekonstrukciója alapján a kutatók úgy becsülik, hogy majdnem 6 millió négyzetláb kőből állt a fal. Bár a fal és a szükséges A kő mennyisége masszív volt, bizonyára kezelhető volt még az oázison belüli kis település számára is. A számítások azt mutatják, hogy 250 munkás két év alatt felépítette, ha teljes időben dolgoztak.

A Khaybar-oázis és más északnyugat arábiai jelentős helyszínek térképe. Forrás: https://www.biblicalarchaeology.org/wp-content/uploads/2024/01/Location-map-of-the-Khaybar-oasis-and-other-major-sites-in-northwestern-Arabia.-Courtesy-G.-Charloux-ESRI.jpg

A fal monumentális természete ellenére sok kérdés van a falat építő emberekről és a más Arábia északi részén lévő oázisok közösségeihez való viszonyukról. Bár a Khaybar-oázis körül lévő emberek valószínűleg félig nomádok voltak a fal építése előtti néhány századdal, a letelepedésük folyamatát tükrözi számos más közösség Arábia északnyugati részén a Kr.e. 3. és 2. század folyamán. A bibliai Midiánban, Khaybar-tól északra lévő Qurayyah-oázisnál és a Tayma-oázisnál lévő erődítmények korábbra datálódik a 3. évezredben, Tayma méretében Khaybar versenytársa. Ezek a megerősített oázisok lettek a későbbi karaván királyságok magvai, mint például a Dadan és Lihyan, amik Az Arab-félszigetet uralták a Kr.e. 1. évezredben.

(Forrás: Biblical Archeology Society: https://www.biblicalarchaeology.org/)