Nyomasztó jövő: egyre pusztítóbbá válnak a hurrikánok

A trópusi ciklonokat a karibi térségben hurrikánnak nevezik, a pacifikus területeken pedig tájfunként emlegetik

Az óceán felszínének éghajlatváltozással összefüggő felmelegedése sokkal erősebb és pusztítóbb hurrikánokat hoz létre, mint amilyeneket korábban láttunk.

Egyre rövidebb idő alatt, és egyre erősebbé válnak a hurrikánok

Az Otis hurrikán 2023. október 25-én rendkívüli erővel söpört végig Mexikó nyugati partvidékén, legalább kéttucatnyi ember halálát okozva és súlyosan megrongálva a világhírű Acapulco tengerparti üdülőhely környékét. A tomboló szélvihar lerombolta a házakat, fákat csavart ki tövestől, és egész városnegyedeket árasztott el a víz. A trópusi ciklonok és hurrikánok igen gyakoriak az Atlanti-óceán és a Karib-tenger térségében, de az Otis abnormálisan heves volt: mindössze 12 óra alatt 5-ös kategóriájú hurrikánná fejlődött, vagyis a lehető legerősebbé.

Az Otis hurrikán pusztítása Acapulcóban 2023. október 26-án. Az Otis az egyik legerősebb vihar, amely valaha is elérte Mexikó csendes-óceáni partvidékét Forrás: MTI/EPA-EFE/David Guzmán

Az Otis hosszan tartó, körülbelül 270 kilométer/órás és 330 kilométer/órás széllökésekkel sújtotta a partot, súlyos vihardagályt okozva. Az extrém időjárási jelenségeket kutató szakemberek szerint

a hurrikánok a klímaváltozás miatt válnak egyre erősebbé.

A trópusi ciklonok energiájuk nagy részét a tenger felszínéről a vízgőz párolgási hőjéből nyerik. A Scientific Reports tudományos folyóiratban nemrég megjelent elemzés szerint az óceánfelszín hőmérsékletének emelkedésével a hurrikánok sokkal több vízgőz szívnak fel, és jóval gyorsabban. A hurrikánok intenzitásának növekedésével párhuzamosan ez a tendencia jelentősen megnehezíti a meteorológusok számára annak megbízható előrejelzését, hogy mikor és hol fognak lecsapni a pusztító trópusi viharok.

Ez a hurrikán kialakulásának „receptje"

Tájfun, hurrikán és ciklon – mindhárom ugyanazt a szélsőséges időjárást takarja: a trópusi ciklont.
Ezt az extrém időjárási jelenséget Kelet- és Délkelet-Ázsiában tájfunként, India és Ausztrália partjainál ciklonként, Észak-Amerika partvidékén pedig hurrikánként emlegetik. Attól függetlenül, hogy mi a nevük, ezek az erős viharok ugyanúgy alakulnak ki: akkor jönnek létre, amikor a tenger felszíni vízhőmérséklete tartósan 26 Celsius fokra melegszik fel. A tornádók pedig ezeknek a vízbázisú ciklonoknak a szárazföldi megfelelői.

Az Ida hurrikán műholdképe Forrás: Wikimedia Commons

A hurrikánokkal ellentétben a tornádók viszont bárhol kialakulhatnak, ahol erős zivatargócok jönnek létre. A helyi hőmérsékleti különbségek hatására a meleg levegő felfelé, a hideg légtömegek pedig lefelé áramlanak. A meleg levegő egyre nagyobb sebességgel spirális oszlopként hatol felfelé, egészen a troposzféra (a legalsó atmoszferikus réteg, a szerk.) felső határáig. A tornádók átmérője éppen ezért általában kevesebb mint egy kilométer.

A hurrikánoknak számos alapvető feltételre van szükségük ahhoz, hogy kialakulhassanak

- mondja Andreas Friedrich, a Német Meteorológiai Szolgálat meteorológusa.

A trópusi ciklonokat a karibi térségben hurrikánnak nevezik, a pacifikus területeken pedig tájfunként emlegetik Forrás: AFP

A minimum 26 Celsius-fokos tengerfelszíni hőmérsékleti követelmény mellett ez érintett meleg vizes területnek elég nagynak is kell lennie ahhoz, hogy a hurrikán kialakulhasson; minimum több száz négyzetkilométeresnek. A hurrikánok az alacsony nyomású terület jelenléte nélkül sem jöhetnek létre. "Gyakran kis, alacsony nyomású légtömegek indulnak el Afrika nyugati partjairól a monszunárammal az Atlanti-óceánon át ezekbe a meleg vizes térségekbe"- magyarázza Andreas Friedrich. Amikor ezek a légtömegek magukba szívják a Karib-tenger meleg felszínének párolgását, megszülethet a hurrikán.

Súlyos veszélyeket hordozó pusztító keverék

Ha minden, az előzőekben vázolt feltétel összeáll, az alacsony nyomású terület hurrikánná fejlődhet. A tenger felől érkező meleg, párás levegő felemelkedik és a hidegebb magasságban kicsapódik, zivatarfelhőket, heves esőzést és negatív nyomású területet képezve az óceán felszínén. A kialakuló nyomáskülönbség miatt a a hurrikángóc még több meleg és párás levegőt szippant magába, tovább növelve ezzel a trópusi vihar erejét. Ezek a légtömegek igen intenzíven felfelé áramlanak – akárcsak a meleg levegő a kéményben -, és akár 350 kilométer/órás szélsebességet is generálhatnak.

A hurrikánok pusztítását heves esőzések kísérik Forrás: AFP/Brendan Smialowski

A Föld tengely körüli forgásából származó tehetetlenségi nyomaték, a Coriolis-erő hatására a hurrikángócok rotációs mozgást végeznek. "Ennek a légörvénynek a közepén alakul ki a hurrikán "szeme", egy teljesen nyugodt és felhőtlen terület, miközben a „szem" szélén egyre magasabbra torlódnak fel a felhők" - mondja Andreas Friedrich.

A lassan mozgó viharok sokkal pusztítóbbak

Minél tovább állnak fenn a hurrikán kialakulásának, illetve a trópusi vihar energiaellátásának feltételei, annál nagyobb lesz a hurrikán pusztító ereje is. "A hurrikánok az intenzív feláramlásoknak köszönhetően 5-8 kilométeres magasságig terjedhetnek, és ezek a légáramlások határozzák meg azt is, hogy merre mozog a hurrikán" – magyarázza Andreas Friedrich meteorológus, a trópusi viharok szakértője.

A műholdas felvételen jól látható két hurrikán kialakulása Forrás: GOES-16/NOAA/NHC

Amikor a hurrikán eléri a partvidéket rendszerint gyorsan elveszíti az erejét: a magasabban lévő légáramlatok ugyanis gyorsan a szárazföld belsejébe hajtják a vihart,

elvágva azt a fő energiaforrásától, a meleg és nedves óceáni levegőtől.

A hurrikánok a szárazföld felett haladva alacsony nyomású rendszerekké gyengülnek, elveszítve a romboló erejüket. Ha azonban egy trópusi ciklon csak nagyon lassan mozog, és ezért továbbra is nedves óceáni levegővel érintkezik a part közelében, roppant súlyos károkat okozhat.

A klímaváltozás miatt egyre erősebb hurrikánok alakulhatnak ki

A magasabb tengerfelszíni hőmérséklet sokkal jobb feltételeket teremt a hurrikánok számára – hangsúlyozza Andreas Friedrich. "Minél nagyobbak azok az óceáni területek, ahol a felszíni hőmérséklet meghaladja a 26 fokot, annál nagyobb területeken alakulhatnak ki a hurrikánok is. Az éghajlati modellek szerint nemcsak több, hanem jóval erősebb hurrikán lesz a jövőben – tette hozzá.

A Sandy-hurrikán által keltett hullámok csapódnak egy korábban megrongálódott mólónak Atlantic City-ben, 2012. október 29-én Forrás: AFP/Stan Honda

Mindezt a Scientific Reports szaklapban publikált tanulmány is alátámasztani látszik: az elemzés szerint a hurrikánok manapság több mint kétszer nagyobb valószínűséggel fejlődnek gyenge (1-es kategóriájú) hurrikánból erős (3-as vagy annál magasabb kategóriájú) hurrikánná mindössze 24 órán belül. Ezenkívül mind az Atlanti-óceánon mind pedig a Karib-tengeren a trópusi ciklonok előfordulási régiói is kiterjedtebbé váltak az óceán felmelegedése miatt, a vizsgált időszakban.