Hitler ekkor kísérelte meg első alkalommal a hatalom átvételét

Hitler mindent egy lapra tett fel a müncheni sörpuccs idején

Száz éve, 1923. november 8-án lépett a német történelem színpadára Adolf Hitler: a nemzetiszocialista párt vezetője első alkalommal kísérelte meg a hatalom átvételét, de sörpuccsként ismertté vált müncheni próbálkozása kudarcba fulladt.

A weimari köztársaság első éveit zűrzavar jellemezte

Az osztrák születésű Hitler nagynémet meggyőződése miatt 1913-ban Münchenbe költözött, az első világháborúban a német hadsereg önkénteseként kétszer sebesült meg és több kitüntetést kapott. 1919-ben 55. tagként lépett be az Anton Drexler alapította, antikommunista Német Munkáspártba, amely nevét a következő évben az ő javaslatára változtatta Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (NSDAP). Az agilis, kiváló szervezőképességgel és szónoki tehetséggel megáldott

Hitler 1921-ben lett a párt vezetője (Führer), programjában valamennyi német egyesítése, a Németországot megalázó versailles-i béke felmondása, a világháborús vereségért általa felelősnek tartott, „áruló" zsidók állampolgári jogainak megvonása szerepelt.

Erich Ludendorff tábornagy, az első világháború hőseként nagy köztiszteletben állt a weimari Németországban Forrás: Wikimedia Commons

A háborús vereség után létrejött weimari köztársaság első éveit zűrzavar jellemezte. 1920 elején a rendőrség a tüntető munkások közé lőtt, márciusban Wolfgang Kapp a hadsereg támogatásával sikertelen puccsot kísérelt meg. A háborús jóvátétel nem teljesítése miatt a franciák és a belgák 1923 elején megszállták a Ruhr-vidéket, ami Németországban passzív ellenállást váltott ki. A kormányt a gazdasági helyzet romlása miatti sztrájkhullám megbuktatta, október 1-jén egy kisebb paramilitáris szervezet, a Fekete Reichswehr kísérelt meg sikertelen puccsot.

A világháborús hős Erich Ludendorff tábornok támogatását élvező Hitler 1923 végén látta elérkezettnek az időt a cselekvésre.

A főként Bajorországban ténykedő NSDAP akkor már 56 ezer tagot számlált, vezetésük alatt állt a legradikálisabb szélsőjobboldali szervezeteket összefogó Német Harci Szövetség és 15 ezer rohamosztagosuk cirkált az utcákon. A Führer szemei előtt eleinte Mussolini előző évi római bevonulása, a Marcia su Roma példája lebegett, de rá kellett jönnie, hogy ez a terv a hadsereg támogatásának hiányában nem megvalósítható.

Hitler és Ludendorff Forrás: Bundesarchiv

Ezek után úgy döntött, Bajorországban veszi át a hatalmat remélve, hogy akciója végső soron a berlini kormány bukásához vezet.

Birodalmi kancellárnak nevezte magát

Hitler 1923. november 8-án este mintegy 600 SA-legény élén érkezett a Bürgerbräukeller nevű müncheni sörházba, ahol a központi kormánnyal szembenálló, a tartományt különleges jogkörrel irányító Gustav von Kahr kormánybiztos mondott beszédet a teljes müncheni politikai és gazdasági elit, mintegy háromezer ember előtt.

A rendezvényt biztosító rendőröket elküldték, és két géppuskát állítottak fel, majd a náci vezetők csoportja, nyomukban a rohamosztagosokkal benyomult a zsúfolt terembe.

Müncheni utcakép a sörpuccs napjaiban Forrás: Bundesarchiv

Hitler a szónoki emelvényre felugorva revolverrel a mennyezetbe lőtt és ezt kiáltotta:

„Kitört a nemzeti forradalom! A bajor és a birodalmi kormányt leváltottnak tekintjük, ideiglenes kormányt alakítunk, a laktanyákat megszálltuk!"

Birodalmi kancellárnak magát, a hadsereg főparancsnokának Ludendorffot nevezte meg. A kezdetben zúgolódó és méltatlankodó közönség hangulata gyorsan megfordult és orkánszerű taps tört ki, rövid „meggyőzés" után Kahr is támogatásáról biztosította a nácikat.

A bajor kormány helyszínen őrizetbe vett tagjait két óra múlva elengedték, ami Hitler szempontjából végzetes hibának bizonyult.

Hitler az 1923-as puccskísérletben részt vett "kamerádok" társaságában Forrás: Bundesarchiv

Miközben ő a laktanyák átvételét irányította, a rohamosztagosok pedig szerkesztőségeket dúltak fel és bankokat fosztogattak, a rájuk szegeződő fegyverek előtt hűségesküt tett Kahr, valamint Otto von Lossow tábornok, a bajorországi hadsereg parancsnoka és Hans Ritter von Seisser müncheni rendőrfőnök intézkedni kezdett a puccs leverése érdekében. A kezdetben habozó rendőrség és katonaság a kormányhoz maradt lojális, amely másnap reggelre úrrá lett a helyzeten.

A helyszínről kimenekített Hitlert 11-én tartóztatták le

Hitler november 9-én délelőtt a belváros teljes elfoglalása és a tömegek saját oldalára állítása érdekében fegyveres felvonulás mellett döntött. A kétezer fős, katonai alakzatban haladó menet az Odeonsplatzon rendőrségi kordonba ütközött, ahol tisztázatlan körülmények között tűzharc tört ki. A felvonulók megfutamodtak, a téren tizennégy náci és három rendőr holtteste maradt.

Hitler mindent egy lapra tett fel a müncheni sörpuccs idején Forrás: The Print Collector / Heritage Images/Print Collector

Ludendorff a helyszínen, a puccsisták vezetői valamivel később adták meg magukat, a helyszínről kimenekített Hitlert 11-én tartóztatták le, a sebesült Göringnek sikerült Ausztriába szöknie.

Az 1924-ben megrendezett perben módfelett enyhe ítélet született. Ludendorffot felmentették, a hazaárulással vádolt Hitler – akinek neve világszerte ismertté vált – csak öt év börtönbüntetést kapott. Ebből alig kilenc hónapot kellett leülnie, azt is szinte szállodai körülmények között,

a rácsok mögött fogalmazta meg politikai életrajzát és hitvallását, a hírhedt Mein Kampfot, amelynek első kiadása 1925-ben jelent meg.

Hitler és társai bírósági tárgyalására megérkezik vádlottként Ludendorff tábornagy. Hitlert hazaárulásért öt év börtönre ítélték, ám még egy teljes évet sem töltött a fegyintézetben Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Hitler kiszabadulása után újjászervezte pártját, 1933-ban már Németország kancellárja volt, és megindította országát a világ legnagyobb háborús katasztrófája felé.

(MTVA Sajtóarchívum)