Szemmel kell tartani az ózonlyukat - A közhiedelemmel ellentétben nincs megoldva a probléma

2022. Október 3-án a NASA Ozone Watch által rögzített nagy ózonlyuk az Antarktisz felett.

A közvélemény ellenére, az antarktiszi ózonlyuk figyelemreméltóan masszív és hosszú életű volt az elmúlt 4 évben. Az Otagoi Egyetem kutatói úgy vélik,a legutóbbi nagy ózonlyukakat nem csak a klórozott-fluorozott-szénhidrogének okozhatták. - írja a phys.org.

Egy a Nature Communications magazinban publikált tanulmányban a csoport elemezte a havi és napi ózon változásokat különböző magasságokon és szélességeken az Antarktisz ózonlyukán belül 2004-2022-ig. A kutatók azt találták, hogy sokkal kevesebb ózon van az ózonlyuk közepén a 19 évvel ezelőttinél.

Ez azt jelenti, hogy a lyuk nem csak nagyobb területű, hanem mélyebb is a tavasz nagy részében.

A kutatók szerint kapcsolat van az ózon e csökkenése és azon levegő változásai között, ami az Antarktisz feletti poláris örvénybe érkezik. Ez azt mutatja, hogy a legutóbbi nagy ózonlyukakat nem csak a klórozott-fluorozott-szénhidrogének okozhatták.

Bár az 1987 óta érvényben lévő Montreali Jegyzőkönyv az Ózonréteget Elfogyasztó Anyagokról, szabályozza azoknak az ember által gyártott kemikáliáknak a gyártását és fogyasztását, amikről ismert, hogy elfogyasztja az ózont, a kutatók úgy vélik, hogy más komplex faktorok is hozzájárulnak az ózonlyukhoz.

A legtöbb jelentős közlemény az ózonrétegről az utóbbi néhány évben azt a benyomást keltette a közönség számára, hogy az ózon probléma meg van oldva. Bárt. a Montreáli Jegyzőkönyv nagyban javított a klórozott-fluorozott-szénhidrogéneket illetően, a lyuk az elmúlt 3 évben és az azt megelőző 5 évből kettőben a feljegyzett legnagyobbak között volt.

Az elemzés 2022-es adatokkal ért véget, de mától kezdve a 2023-as ózon már túllépte a megelőző 3 év méretét - a múlt hónapban több, mint 26 millió km2 volt, majdnem az Antarktisz területének a duplája.

Hannah Kessenich, a tanulmány vezető szerzője úgy véli, hogy az ózon variabilitásának megismerése fontos, mert jelentős szerepe van a déli félteke klímájában. A legutóbb Ausztráliában és Új-Zélandon történt bozóttüzek és ciklonok és az antarktiszi ózonlyuk is összefüggésben van egymással..Bár az üvegházgázok éghajlatra gyakorolt hatásától elkülönítjük, az ózonlyuk kölcsönhatásba lép a légkörben lévő finom egyensúllyal.

2022. Október 3-án a NASA Ozone Watch által rögzített nagy ózonlyuk az Antarktisz felett. Forrás: https://phys.org/news/2023-11-highlights-eye-ozone-hole.html

Mivel az ózon rendszerint elnyeli az ultraviola fényt, egy lyuk az ózonrétegben nem csak rendkívüli ultraviola szintet okoz az Antarktisz felszínén, hanem drasztikusan hatással van arra is, hogy az atmoszférában hol raktározódik a hő. Az áramlásirányú hatások közt vannak a déli félteke szélmintázatában és a felszíni éghajlatában történő változások, ami lokálisan hatással van ránk.

Az új-zélandiaknak nem kell aggódniuk az extrém ultraviola sugárzás miatt idén, mivel az antarktiszi ózonlyuk általában nincs nyitva Új-Zéland felett - főleg közvetlenül az Antarktisz és a Déli-sark felett helyezkedik el.

(Forrás: https://phys.org/)