Akár Magyarországot is érintheti az újabb háborús terv: a NATO területéről biztosítanák Ukrajna légvédelmét

Oroszország a háború kitörését követően döntött a fegyvereke telepítéséről

Fotó: Orosz védelmi minisztérium / AFP

Nem mindenkit tudott meggyőzni még a háborúpári nyugaton sem Emmanuel Macron francia elnök arról, hogy szárazföldi csapatokkal kellene csatlakozni Kijev oldalán az orosz–ukrán háborúba. A német politikusok is aggódnak amiatt, hogy egy ilyen lépés végzetes lehet Európa számára, hiszen a NATO belekeveredne a háborúba, ezért most egy új ötlettel álltak elő: a NATO területéről biztosítanák Ukrajna légvédelmét, méghozzá Lengyelország vagy Románia területéről akarják lőni az Ukrajnát támadó orosz rakétákat.

Lengyelország vagy Románia területéről lőjék le az Ukrajnát támadó orosz rakétákat 

– fogalmazta meg korábban javaslatát Nico Lange, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, valamint Heinrich Brauss, a német fegyveres erők nyugalmazott altábornagya. A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy Lange szerint ugyanis 

ezzel a megoldással akár egy 70 kilométer széles biztonsági zónát is létre tudnak hozni Ukrajna Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával közös határán 

– idézte a politikus még a müncheni biztonságpolitikai konferencián felvetett ötletét cikkében a német Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű lap.

Immer mehr Politiker für Schutzschirm über der Ukraine
Führende Politiker von Grünen, FDP und Union sowie Wissenschaftler fordern, von Nato-Gebiet aus russische Drohen abzuschießen. Das entlaste die Flugabwehr der Ukraine und sei keine Kriegsbeteiligung.👍https://t.co/vOUi5rkFBq

— Krus & Stern (@krus_stern) May 11, 2024

 

A szintén CDU-t erősítő Roderich Kiesewetter is kiállt társa javaslata mellett: Izraelt hozta fel példaként, ahol többek közt amerikai, brit és francia egységek is segítik a légvédelmet – mondván, a felsorolt országok erői sem vesznek részt a közel-keleti háborúban.

A portál szerint kérdéseket vet fel azonban, hogy a közel-keleti helyzet mennyire jó példa, hiszen Oroszország minden bizonnyal erőteljesebben reagálna arra, ha nyugati csapatok jelennének meg Ukrajnában – tekintve, hogy a Kreml már többször leszögezte, vörös vonalnak tekinti a NATO beavatkozását. Ennek ellenére meglepő támogatottságot kapott a javaslat. A zöldpárti Anton Hofreiter részéről például, ám álláspontja szerint most sürgetőbb, hogy Ukrajna kapjon elegendő fegyvert és lőszert.

Macron világháborús tervei nem népszerűek

Annak ötlete, hogy a NATO-t is vonják be az ukrán légvédelembe, azt követően kapott nagyobb teret, hogy még a háborúpárti nyugaton is vannak olyan politikusok, akik nem értenek egyet Emmanuel Macron tervével. A francia köztársasági elnök ugyanis azt mondta, küldjenek szárazföldi csapatokat Ukrajnába, ám minden bizonnyal egy ilyen döntés világháborúhoz vezetne – ezzel kapcsolatban a Kreml több alkalommal figyelmeztette Kijev szövetségeseit. Vannak azonban olyan német és francia politikusok is, akik egyetértenének Ukrajna erőteljesebb támogatásával, de Macron terveit kivitelezhetetlennek tartják.

Sébasiten Lecornu francia védelmi miniszter márciusban utalt arra, a francia hadsereg nem áll készen ekkora konfliktusra.

Nils Schmid, a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) parlamenti szóvivője pedig arra figyelmeztetett, a NATO-t nem szabad bevonni közvetlenül az orosz–ukrán háborúba. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, Macron mit akar elérni a világháborúra utaló kijelentéseivel – ennek kapcsán a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) képviselő Marcus Faber úgy vélekedett, a francia elnök azt akarja, „Oroszország kockázatként tekintsen agressziójának növelésére”. Hozzátette: nem látja sem az akaratot, sem annak esélyét, hogy Berlin szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK