Lehet, hogy próbálkozott már légzőgyakorlatokkal, nyugtató zenével, fehér zajjal, sötét és csendes hálószobában való lefekvéssel, különböző ételek esti fogyasztásával, esetleg a rendszeres alvási rend fenntartásával vagy a koffein csökkentésével. De
három-négy hét elteltével – amikor már úgy tűnt, hogy előrelépés történt – az álmatlanság visszatér.
Ám a tudósok szerint több megoldás is létezik.
Ezek valószínűleg nem segítenek:
A szakemberek szerint ha a tünetek egy-két hónapnál tovább tartanak, akkor az álmatlanság valószínűleg célzott kezelést igényel, amely az alvási szokásokra és viselkedésre összpontosít. A következő lépés tehát egyfajta nem gyógyszeres terápia, az álmatlanság kognitív viselkedésterápiája (röviden CBTi).
Ez egy négy-nyolc hetes kezelés, amely bizonyítottan hatékonyabb, mint az altatók
– mondta Alexander Sweetman, a Flinders Egyetem Orvosi és Közegészségügyi Főiskola tudományos munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Magában foglalja az alvással kapcsolatos oktatást, és olyan pszichológiai és viselkedési kezeléseket kínál, amelyek a hosszútávú álmatlanság kiváltó okait kezelik.
Hozzátette: ezt végezhetjük egyénileg, kis csoportban, CBTi-képzett egészségügyi szakemberekkel, vagy önvezető online programokon keresztül.
Az álmatlanságban szenvedők 70-80 százaléka alszik jobban a CBTi után,
és a javulás legalább egy évig tart.
Fontos lehet, hogy kezeljük az olyan mentális egészségügyi problémákat, mint a depresszió és a szorongás, valamint az olyan fizikai tüneteket, mint a fájdalom, amelyek szintén megzavarhatják az alvást
– mutatott rá Jen Walsh, a Nyugat-ausztráliai Egyetem Alvástudományi Központjának igazgatója.
A szakemberek az altatókat sem javasolják elsődleges módszerként, viszont beismerik azok szerepét az álmatlanság tüneteinek rövid távú, gyors enyhítésében. Ezeknek azonban mellékhatásaik lehetnek, beleértve az elesések kockázatát, a másnapi kómás állapotot, valamint a függőséget.
Ausztráliában két újabb gyógyszer, az úgynevezett „orexinreceptor-antagonisták" állnak rendelkezésre (suvorexant és lemborexant). Ezek blokkolják az ébredést elősegítő pályákat az agyban.
A korai adatok azt mutatják, hogy hatékonyan javítják az alvást és a korábbi gyógyszerekhez képest kisebb a lehetséges mellékhatások, a tolerancia és a függőség kockázata
– magyarázta Nicole Grivell, a Flinders Egyetem FHMRI Sleep Health kutatási koordinátora. – Azt azonban még nem tudjuk, hogy hosszú távon működnek-e vagy biztonságosak-e.
A gyógyászati célú kannabiszt csak az utóbbi években kezdték el tanulmányozni az álmatlanság kezelésére.
Egy ausztrál felmérésben a használók több mint fele számolt be jelentős előnyökről. Az eddigi négy legmegbízhatóbb vizsgálat közül azonban csak egy bizonyította az álmatlanság javulását két hét kezelés után.
Többet kell tehát megtudni arról, hogy mely kannabinoidok – például a delta-9-tetrahidrokannabinol, a kannabidiol vagy a kannabinol – és milyen dózisok lehetnek előnyösek. A kutatóknak azt is meg kell tanulniuk, hogy kik profitálhatnak a legtöbbet, és hogy ezek biztonságosak és hatékonyak-e hosszú távon.